„Depisen” a fogyás is nehezebb

Sokakat mentálisan is megvisel a túlsúly, de ha lelkileg jól vagyunk, a testünk még az életmódváltás – kezdeti – nehézségeire is jobban reagál.

Jó esetben tart még az újévi életmódváltós lendületünk. Bár a január, a szürkeség, a mindennapok már visszatért taposómalma, a munkahelyi stressz és egyéb nehézségek a legtöbb embert megviseli, nem árt tudni: a lelkiállapot hat a szervezetre. A tartós rosszkedv károsítja az egészséget, növeli a betegségek kialakulásának esélyét. Gyakran jelentkezhet fejfájás, ízületi és izomfájdalom, és megváltozhatnak az étkezési szokások: „depisen”, szomorúan, idegesen, jobban kívánjuk az édes, illetve a fűszeres ízeket és a nehezebb ételeket. Akik sokat búslakodnak, gyakrabban esznek kevésbé egészséges fogásokat, gyorséttermi menüket, ami hízáshoz vezethet, és az érrendszerükre és a keringésükre is negatív hatással van.

Minél tovább tart a rosszkedv, annál jobban megemelkedik a kortizol nevű stresszhormon szintje is, ami negatívan befolyásolhatja a vércukorszintet, a vérnyomást, illetve az alvás minőségét. Egy, a Molecular Psychiatry nevű magazinban korábban megjelent tanulmány szerint a stresszhormon növelheti a gyulladáskeltő fehérjék szintjét, amelyek szívbetegségek, stroke és keringési rendellenességek kialakulásáért is felelhetnek. A kedvetlenség fokozhatja a pajzsmirigy alulműködését, de ez visszafelé is igaz: a betegség lehangolhat.

Bár nagyon sok múlik a táplálkozáson, előfordul, hogy nem attól lesz valaki beteg, amit elfogyaszt, hanem attól, ami őt eszi: bánat, harag, stb. Persze ezek is hatnak egymásra: hiába támogatjuk a szervezetet megfelelő táplálkozással, ha mentálisan le vagyunk gyengülve. Ilyenkor ki kell deríteni, mi blokkol, mert ehetünk bármit, a panaszok nem múlnak – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.

A szomorúságnak, illetve annak káros hatásainak jó ellenszere a rendszeres testmozgás, amely beindítja az endorfin termelődését. Az agyalapi mirigyben termelődő fehérje az opiátokhoz hasonlóan kellemes érzést ad, fájdalomcsillapító hatású, sőt sokszor euforikus állapot is előidéz, ezért hívják a köznyelvben boldogsághormonnak. Fontos az olyan alvási rutin kialakítása is, amelytől sem hétköznapokon, sem hétvégén nem térünk el – írta a Prevention alapján korábban a HáziPatika.