Előfizetés

„Depisen” a fogyás is nehezebb

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.01.16. 16:16

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Sokakat mentálisan is megvisel a túlsúly, de ha lelkileg jól vagyunk, a testünk még az életmódváltás – kezdeti – nehézségeire is jobban reagál.
Jó esetben tart még az újévi életmódváltós lendületünk. Bár a január, a szürkeség, a mindennapok már visszatért taposómalma, a munkahelyi stressz és egyéb nehézségek a legtöbb embert megviseli, nem árt tudni: a lelkiállapot hat a szervezetre. A tartós rosszkedv károsítja az egészséget, növeli a betegségek kialakulásának esélyét. Gyakran jelentkezhet fejfájás, ízületi és izomfájdalom, és megváltozhatnak az étkezési szokások: „depisen”, szomorúan, idegesen, jobban kívánjuk az édes, illetve a fűszeres ízeket és a nehezebb ételeket. Akik sokat búslakodnak, gyakrabban esznek kevésbé egészséges fogásokat, gyorséttermi menüket, ami hízáshoz vezethet, és az érrendszerükre és a keringésükre is negatív hatással van.
Minél tovább tart a rosszkedv, annál jobban megemelkedik a kortizol nevű stresszhormon szintje is, ami negatívan befolyásolhatja a vércukorszintet, a vérnyomást, illetve az alvás minőségét. Egy, a Molecular Psychiatry nevű magazinban korábban megjelent tanulmány szerint a stresszhormon növelheti a gyulladáskeltő fehérjék szintjét, amelyek szívbetegségek, stroke és keringési rendellenességek kialakulásáért is felelhetnek. A kedvetlenség fokozhatja a pajzsmirigy alulműködését, de ez visszafelé is igaz: a betegség lehangolhat.
Bár nagyon sok múlik a táplálkozáson, előfordul, hogy nem attól lesz valaki beteg, amit elfogyaszt, hanem attól, ami őt eszi: bánat, harag, stb. Persze ezek is hatnak egymásra: hiába támogatjuk a szervezetet megfelelő táplálkozással, ha mentálisan le vagyunk gyengülve. Ilyenkor ki kell deríteni, mi blokkol, mert ehetünk bármit, a panaszok nem múlnak – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.
A szomorúságnak, illetve annak káros hatásainak jó ellenszere a rendszeres testmozgás, amely beindítja az endorfin termelődését. Az agyalapi mirigyben termelődő fehérje az opiátokhoz hasonlóan kellemes érzést ad, fájdalomcsillapító hatású, sőt sokszor euforikus állapot is előidéz, ezért hívják a köznyelvben boldogsághormonnak. Fontos az olyan alvási rutin kialakítása is, amelytől sem hétköznapokon, sem hétvégén nem térünk el – írta a Prevention alapján korábban a HáziPatika.

Két magyar hamburgerezőt megint Európa legjobbjai közé választottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.16. 14:38

Fotó: Bamba Marha Burger Bár
Továbbra is fent vagyunk a kontinens burgertérképén.
Tavalyhoz hasonlóan idén is Európa 50 legjobbja közé választott két magyarországi éttermet is a Big 7 Travel utazási magazin. A Bamba Marha Burger Bár a 6., míg a Tuning a 43. helyezést érte el.
A tesztelők minden országból választottak résztvevőket, a rangsor a magazin olvasótáborának és a gasztro-szakértő szerkesztőinek véleménye alapján alakult ki. Figyelembe vették az éttermek online értékeléseit, a megjelenéseit és szakblogok véleményét is. 
Európa legjobb burgerezője a prágai Sad Man's Tongue Bar & Bistro lett, ahol az értékelés szerint az egyszerűen tökéletes hamburger Gruyere sajtot, bacont és természetesen házi készítésű szószt tartalmaz. Második a tavalyi győztes, a Londonban lévő Burger And Beyond, a harmadik pedig a spanyolországi Valenciában található Goiko Grill lett. A teljes lista itt található.
2019-ben is ez a két magyar burgerező szerepelt az európai listán, mindkettő egy hellyel előrébb rangsorolva. A Bamba Marha Burger Bár az áprilisban készített világlistájukon, egyedüli magyar résztvevőként a 13. lett.

A klímaváltozás miatt több lehet az erőszakos bűncselekmény

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.16. 13:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterestock
Évente akár több tízezerrel is több bántalmazás, rablás történhet a globális felmelegedés hatására – figyelmeztettek amerikai kutatók
"Attól függően, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, akár két-három millió erőszakos bűncselekménnyel is több történhet mostantól a század végéig ahhoz képest, mintha egy nem felmelegedő világban élnénk" - mondta el Ryan Harp, a boulderi Coloradói Egyetem Környezettudományi Kooperatív Kutatóintézetének kutatója, az Environmental Research Letters folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
Harp és a tanulmány társszerzője, Kris Karnauskas, az egyetem légköri és óceántudományi karának adjunktusa 2018-ban az FBI bűnügyi adatbázisát és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) klímaadatait elemezte, kapcsolatot keresve a felmelegedés és a bűncselekmények aránya között, különösképpen a téli időszakban. A melegebb teleken ugyanis több erőszakos bűncselekmény, bántalmazás és rablás történik, valószínűleg azért, mert a kevésbé rossz idő több alkalmat nyújt az emberek közötti interakcióra - számolt be a tanulmányról az eurekalert.org portál.
A kutatócsoport 42 klímamodell és a korábbi kutatásaikban feltárt matematikai összefüggések összekapcsolása révén próbálták meghatározni a jövőben bekövetkező bűnesetek számát. A kutatók olyan faktorokat is figyelembe vettek, amelyeket korábban nem, köztük a bűnözés arányának az évszakok közötti és az ország különböző régiói szerinti eltéréseit. "Egyelőre csak a felszínt kezdtük kapargatni azzal kapcsolatban, hogyan hat a klímaváltozás az emberekre, különösen a szociális rendszerek és egészség révén. Egy olyan jövőt látunk, ahol ezek az eredmények hatással lesznek a tervezésre és az erőforrások elosztására az egészségügyi, a bűnüldözési és igazságszolgáltatási közösségek körében is" - fogalmazott Karnauskas.