Nem kívánatos idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert

Publikálás dátuma
2020.01.17. 11:11
tűzhal
Fotó: LUIS ROBAYO / AFP
Megváltoztatja az érzékeny ökoszisztémát a Szuezi-csatornán át érkező fajok "mozgó akváriuma", és barátságtalanná teheti a mediterrán vizeket.
A 150 éve átadott csatorna, amely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, forradalmasította a tengeri hajózást, mivel közvetlen összeköttetést teremtett a Kelet és a Nyugat között. Környezetbiológusok az évforduló alkalmából a híres vízi út egy kevésbé ismert hatására hívták fel a figyelmet: az évtizedek során a Földközi-tengerben nem honos több száz faj, köztük a mérgező medúza és az agresszív tűzhal vándorolt át a csatornán a Mediterráneumba. A tudósok szerint a következmények pusztítóak lehetnek.
A beáramlás jelentősen erősödött azóta, hogy Egyiptom 2015-ben megnyitotta az új Szuezi-csatornát, ezzel megkétszerezte az útvonal kapacitását, sok földközi-tengeri ország azonban bírálta a fejlesztést. A legélesebb kritikát a szomszédos Izraelben fogalmazták meg. Bella Galil, a Tel-avivi Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumának tengerbiológusa az AP hírügynökségnek elmondta, a károk nagy része nem orvosolható, és sürgős cselekvésre szólított fel, hogy az invazív halak és rákfélék beáramlásának hosszú távú hatásait minimalizálják. A csatorna kiszélesítésével és kimélyítésével a nem honos fajok "mozgó akváriumát" hozták létre, és ha az invázió akadálytalan marad, az ember számára barátságtalanná válhatnak a mediterrán parti vizek - fogalmazott.
Galil szerint az invazív fajok száma több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben, jelenleg 400 körül van. A jelenséget a "fel nem ismert veszélyek történelmi példájának" nevezte. Izrael mérgező medúzák soha nem látott hullámával néz szembe, ezek a csalánosok károkat okoztak a parti erőművekben és elijesztették a turistákat és a strandolókat. Más mérgező fajok - köztük a az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati részén őshonos tűzhalak - állandó kolóniákat hoztak létre. A tengerbiológus a rendkívül erős mérgű ezüst csikóhal megérkezését tartja a leginkább aggasztónak. Galil szerint az izraeli vizek halainak fele és rákjainak mindegyike már az invazív fajok közé tartozik, de a beáramlás már elérte Spanyolországot is.
A jelenséggel az ENSZ januárban Velencében tartandó óceáni fenntarthatósági találkozóján is kiemelten foglalkoznak majd. "Ezek a nem honos élőlények komolyan fenyegetik a helyi fajokat, legalább annyira, mint a klímaváltozás, a vízszennyezés vagy a túlhalászat. Kipusztítják az őshonos kagylókat, rákokat, halakat" - hangsúlyozta. Musztafa Fuda egyiptomi környezetvédelmi miniszter szerint azonban nincs ekkora veszély. "Az invazív fajok hasznosak is lehetnek, a túlhalászott fajok helyére léphetnek, alkalmazkodhatnak az új környezethez" - mondta. Becslése szerint a behatolók kevesebb mint öt százalékát lehet károsnak nevezni, a nagy többség ártalmatlan. A Szuezi-csatornai Egyetem tengerbiológusa, Tarek Temraz szerint az invázió globális jelenség, amely a szennyezés és a klímaváltozás számlájára írható: a fajok a túlélésért optimális környezetet keresnek maguknak.
Szerző

David Attenborough: Nem halogathatjuk tovább a cselekvést!

Publikálás dátuma
2020.01.17. 10:23

Fotó: PAUL ELLIS / AFP
A brit természettudós szerint eljött a válság pillanata, és minél később teszünk valamit, annál nehezebb lesz a változás.
"A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség a BBC-nek adott interjújában. A klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket évről évre félresöpörtük, és azzal áltattuk magunkat, hogy a következő húsz évben majd megoldjuk azokat. 
"A válság pillanata eljött, és többé nem késlekedhetünk"

- fűzte hozzá.

 Az ENSZ a napokban tette közzé jelentését, miszerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb a feljegyzések szerint. A nemzetközi szervezet egyúttal figyelmeztetett rá, hogy a felmelegedés miatt várhatóan szaporodik a szélsőséges időjárási jelenségek száma. A tudós leszögezte, hogy azonnali cselekvésre van szükség: 
"Nem mondogathatjuk tovább, hogy van még remény, és hagyjuk a jövő évre. Változtatnunk kell"

- mondta.

 A veterán tévés emlékeztetett rá, hogy a közvéleményben hatalmasat változott a klímaváltozás megítélése, különösen a fiatalok körében, és a politikusoknak muszáj hallgatniuk erre.
"Meg kell értenünk, hogy ez már nem játék, nem kis vitákról, érvekről és kompromisszumokról szól"

- figyelmeztetett.

"Ez egy sürgető probléma, amit meg kell oldani. Ráadásul azt is tudjuk, hogyan csináljuk. Az a paradox helyzet állt elő, hogy tudjuk, hogy cselekednünk kell, de nem tesszük. És minden évvel, amelyben ezt elmulasztjuk, egyre nehezebb és nehezebb lesz elérni a célt" - mondta. A tudós arról is beszélt, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemben nagy előrelépést jelentene, ha Kína jelentősen visszafogná karbonkibocsátását. "Mindenki felsorakozna mögé. Ez lehetne a remélt nagy változás" - tette hozzá.
A világszerte népszerű Attenborough A kék bolygó II. című sorozata felhívta a figyelmet arra, hogy milyen károkat okoz a tengerekben és óceánokban úszó rengeteg műanyag szemét a vizek élővilágában.
Szerző

Rejtélyesen pusztult el egyszerre 200 seregély, egy legelő keskeny betonútján feküdtek a tetemek (videó)

Publikálás dátuma
2020.01.16. 22:06

Fotó: North Wales police/PA
Egy hónap után elfogadható magyarázatot is találtak a walesi szigeten történt tragédiára.
Még tavaly decemberben a walesi Anglesey szigetén 200 elpusztult seregélyt találtak egy legelő keskeny betonútján. A tetemek felfedezője videót is készített a szerencsétlen madarakról, a felvételen az hangzik el, hogy olyan, mintha holtan hullottak volna le az égből. A helyi rendőrség sokáig nem talált magyarázatot a példátlan jelenségre, és az első vizsgálatok alapján is csak az volt biztos, hogy mindegyik madár halálát nagy erejű ütés okozta. Ebből arra következtettek, hogy a seregélyek a betonútra zuhanva lelték halálukat, de ennek semmilyen racionális magyarázatát nem találták. A legésszerűbbnek sokáig az tűnt, hogy a nedves úton megcsillanó napfény zavarta meg őket, és ez okozhatta a tömeges katasztrófát. Azonban az állatokkal és növényekkel foglalkozó illetékes kormányhivatal vizsgálata után a szakemberek azt a szakvéleményt adták a rejtélyes esetre válaszul, hogy a seregélyeket ragadozómadár támadhatta meg, és a tömegesen, együtt menekülő madárcsoport végének egyszerűen nem maradt hely a levegőben végrehajtani egy zuhanórepülésből emelkedőbe húzó manővert, és a betonúton lelték halálukat.
Szerző
Frissítve: 2020.01.17. 11:37