430 millió éves skorpiókat azonosítottak

Publikálás dátuma
2020.01.17. 13:13

Fotó: Andrew Wendruff
A szakemberek azt még nem tudják, a Föld legöregebb ismert pókszerű állatai szárazföldön vagy vízben éltek.
A fosszíliát még az 1980-as évek elején találták a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében, de mivel a paleontológusok nem tudták, mivel van dolguk, a lelet a Wisconsini Egyetem Geológiai Múzeumába került.  Az Ohiói Otterbein Egyetem kutatócsoportja Andrew Wendruff vezetésével csak 2016-ban kezdte vizsgálni a múzeum gyűjteményét és fedezett fel két skorpióhoz hasonlító fosszíliát. Az állatok torán hét lemezt figyeltek meg. A fiatalabb skorpiófosszíliákon csak hat ilyen lemez van, a ma élőkén öt.
A tudósok megjegyezték, hogy az ősi állat belső anatómiája nagyon jól megőrződött, ami igen ritka ilyen korú fosszíliák esetében. Amikor a két skorpiófosszília anatómiáját összehasonlították a mai skorpiókéval, meglepő hasonlóságokat találtak a keringési rendszerükben és a légzőszervekben. Ez azt jelzi, hogy a skorpiók belső anatómiájának bizonyos részei nem sokat változtak az elmúlt mint 440 millió évben - írta Jason Dunlop, a berlini Természetrajzi Múzeum pókszabásúak osztályának kurátora a Science című folyóirat honlapján. A kutatók a fosszíliák korát a lelőhelyen talált más állatok fosszíliáinak pontosan meghatározott kora alapján állapították meg.
A kutatók a Scientific Report című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban az új fajt Parioscorpio venatornak (vadászó ősskorpiónak) nevezték el. Azt a szakemberek még mindig nem tudják, hogy a szárazföldön vagy vízben élt. 450 millió éve a Waukesha térség egy meleg, sekély óceán volt. A magas sótartalom és az alacsony oxigéntartalom miatt az ott élt állatok fosszíliái jól megőrződtek. A pókszerűek az első állatok között voltak, amelyek szárazföldivé váltak. A szakemberek azonban nem tudják, hogy egyetlen közös ősük jött először a földre, és később ágaztak különböző renddé, vagy egyes rendek egymástól függetlenül váltak szárazföldi élőlénnyé.
Szerző
Témák
Skorpió

Újabb tanulmány igazolta, aszteroida miatt haltak ki a dinoszauruszok

Publikálás dátuma
2020.01.17. 12:12

Fotó: Julius Csotonyi / AFP/Novapix/Leemage
Nemzetközi kutatás cáfolja meg azt a korábbi elméletet, amely szerint vulkánkitörés számlájára írható a kipusztulásuk.
Egy Földnek ütköző aszteroida okozta a tömeges fajpusztulást 66 millió évvel ezelőtt - állapította meg egy új nemzetközi kutatás, a tudósok egyben cáfolták azt a korábbi elméletet, amely szerint vulkáni tevékenység számlájára írható a kihalás.
Régóta tart a vita arról, hogy a dél-indiai Dekkán-fennsíkon zajló vulkáni tevékenység lehetett-e a fő oka a tömeges kihalásnak. A Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tűzhányók tevékenysége időben nem esett egybe a fajpusztulással. A Dekkán-fensík vulkáni gázainak legalább a fele lényegesen korábban került a légkörbe, mint amikor a tömeges kihalás volt – mondta André Bornemann, a német Földtudományok és Nyersanyagok Szövetségi Intézetének (BGR) geológusa, a tanulmány egyik szerzője.
A nemzetközi kutatócsoport az Atlanti-óceán északi és déli részein, valamint a Csendes-óceánban végzett mélytengeri fúrásmintákat vizsgálta meg, a kréta és a paleogén földtörténeti időszakok közötti, 66 millió évvel ezelőtti határszakaszt vették szemügyre, amikor az állatfajok mintegy 75 százaléka kihalt. A tudósok többek között a korszak rekonstruált időjárási változásait, a kövületeket és a szénkörforgás modelljeit vizsgálták meg.
"A késő kréta időszak vulkanikus tevékenysége mintegy 2 Celsius-fokos globális felmelegedést idézett elő, de nem tömeges kihalást. Számos faj az Északi- és a Déli-sark felé vándorolt, de vissza is tért még az aszteroida becsapódása előtt" - mondta Michael Henehan, a Yale egyeteme egykori kutatója, aki a hőmérsékleti változások tanulmányozta. A Dekkán-fennsíki vulkáni tevékenység a nagy kihalás előtt 200 ezer évvel egy rövid felmelegedést okozhatott, ennek azonban nem voltak hosszú távú hatásai az élővilágra és a klímára - mondta Bornemann.
A 66 millió évvel ezelőtti Yucatán-félszigeti aszteroida-becsapódáskor keletkezett mintegy 200 kilométer átmérőjű kráter ma is látható. Az ütközéskor szökőár, bozóttüzek keletkezhettek, és óriási mennyiségű kén szabadult fel. Az aszteroida okozta kihalás hipotézisét nemrég amerikai tudósok is megerősítették, akik a kráterből vett mintákat elemezték.
Szerző

Lassabban öregít a zsírszegény tej

Publikálás dátuma
2020.01.17. 11:42

Fotó: Peter Steffen/dpa Picture-Alliance / AFP
A teljes tejet fogyasztó felnőttek biológiai életkora gyorsabban nő, mint azoké, akik sovány tejet isznak egy tanulmány szerint.
A sovány vagy egyszázalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a kétszázalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké - derült ki egy új tanulmányból. A Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága (napi, heti vagy kevesebb) és az elfogyasztott tej zsírtartalma (teljes tej, kétszázalékos, egyszázalékos vagy sovány) közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A telomer a DNS-t "becsomagoló" makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül. A Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban publikált tanulmány szerint minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei.
A tanulmány szerint az egyszázalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a kétszázalékos tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában. A teljes tejet fogyasztó felnőttek telomerei pedig 145 bázispárral voltak rövidebbek, mint a sovány tejet fogyasztó felnőttekéi.
A tanulmányba bevont emberek csaknem fele naponta, negyedük legalább hetente egyszer iszik tejet. Majdnem egyharmaduk teljes tejet, másik 30 százalékuk kétszázalékos zsírtartalmú, 10 százalékuk egyszázalékos zsírtartalmú, 17 százalékuk pedig sovány tejet fogyaszt. Nagyjából 13 százalékuk pedig nem iszik tehéntejet. Tucker azt is kimutatta, hogy a tejet nem ivók telomerei rövidebbek, mint az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztókéi.
Szerző
Témák
tej zsír életkor