Zenével az emberi együttműködésekért

Publikálás dátuma
2020.01.18. 10:00

Fotó: DALFUTÁR
Más-más területekről érkező zenei szakemberek mutatkoznak be csapatként Hajós András műsorában, a Dalfutárban. Az egyedülálló projekt dalaiból választja majd ki a Sziget idei fesztiválhimnuszát.
Végy egy zeneszerzőt, egy szövegírót, egy producert és egy énekest, adj nekik egy közös célt, és nézd meg mi sül ki belőle. A hazai zenei élet egyik legizgalmasabb kísérlete, a Dalfutár ezt a kihívást vállalja újra és újra. A Hajós András és Jeli András ötletéből kibontakozó zenei műsor 2016 novemberében még a televízióban indult, a második évadtól kezdődően azonban már a YouTube-on láthatóak az egyes felvételek. Míg az első részekben a műsorvezető, Hajós András egy-egy zeneszerzőt, szövegírót, zenei producert és énekest választ, hogy egymás munkájára építve, ám egymás kilétéről nem tudva írjanak egy dalt, addig a második részben azt láthatjuk, ahogy egy nap alatt a közös munka eredményéből megszületik a kész produkció. A műsorban a kezdetektől fogva minimum fele arányban szerepelnek a nagyközönség előtt kevésbé ismert zenei szakemberek is, s ez azért is működik nagyon jól, mert az ismertebb szereplőket is igyekeznek meglepőbb szerepekbe hozni, mondta el lapunknak Hajós András. – Mindenkit próbálunk egy kicsit kicsavarni, és a komfortzónán kívüli területeiről való képességeit is behívni. Ez egy játék, ahol olyasmit lehet csinálni, amit máshol nem, és mindenki megmutathatja egy másik arcát is.
A zenei műsor harmadik évada 2019 novemberében indult, és ez alkalommal a Sziget Fesztivál a négy csapat által összeállított dalból választja majd ki az idei év fesztiválhimnuszát. Ez csak még inkább izgalmassá teszi a programot, amelyben ezúttal is különböző mentalitású, más zenei területről érkező szakemberek álltak össze. Az évad első részében Puskás Peti zeneszerzőként, Süveg Márk Saiid szövegíróként, a The Qualitons producerként, és Papp Szabi énekesként alkotta meg az Érted című dalt.
Nem kevésbé rendhagyó összeállítású a második csapat sem – Szendrey-Nagy Olivér mint zeneszerző, Pajor Tamás szövegíró, Burai Krisztián (és Báder Jani) producer, és Kiss Flóra énekes – amelynek dala némi kritikus felhanggal a Műanyag sziget címet kapta. A harmadik csapat Valahol ott lakom címmel készült dala is különböző karakterek együttműködéséből született: a zeneszerzésért Jamie Winchester felelt, a szöveget Kiss Tibi írta, a produceri feladatokat Dorozsmai Gergő látta el, és Takács Nikolas szólaltatta meg a dalt. Míg a negyedik csapat metált visz színre, Henri Gonzo zenéjére Szendrői Csaba írt szöveget, amelyet aztán producerként Horváth Attila és Csongor Bálint alakított zúzós hangzássá, ezzel nem kis feladatot adva az énekesnek, Király Lindának. A különleges produkciók és rendhagyó munkafolyamataik már megtekinthetőek a YouTube-on, és február végén kiderül, melyiket választja a Sziget idei himnuszának.
Hajós András ennek kapcsán megjegyezte, úgy véli, a Sziget kettős szempontot mérlegelve fog dönteni: a választás részükről egy előadói csapat szimbolikus kiemelése is, illetve fontos lehet, hogy a dal valamilyen módon a fesztivál hangulatát is képviselje a közönség felé. A műsorvezető ugyanakkor megjegyezte, reméli, a személyes ízlés, és az egyéni lelkesedés is befolyásoló tényező lehet, s ez alapján a némileg kritikusabb Műanyag sziget, vagy a legutolsó csapat metál dala sem kizárható. A műsor rendhagyó struktúrája mellett bepillantást enged a nézőknek abba is, milyen folyamatok és küzdelmek mentén születik meg egy dal. A kérdés kapcsán, mennyire jelenthet ez újdonságot a nagyközönségnek, Hajós András elmondta, úgy érzékeli, egyáltalán nincs tisztában a közönség azzal, hogyan készül egy mű. – A művészetet mindig egyfajta nimbusz veszi körül, valami olyan, ami tiszteletet, csodálatot ébreszt, mi pedig, akik ilyesmivel foglalkozunk ezt az emberi misztikumot vagy rajongáshullámot lovagoljuk meg. Van azonban ennek árnyoldala is: a misztikum eltakarja a munkát. A mai internetzajban, ahol percenként tucatszám születik meg új dallam, könnyen siklunk el egy kattintással egy olyan alkotás fölött, amit más emberek kemény munkával hoztak létre. Ha belenézünk a műsorba, talán megérthetjük, hogy a dalszerzés is munka. És egyébként akár szerényebben tekinthetünk a saját alkotói tevékenységünkre is – hiszen ma már az interneten mindenki zeneszerző, énekes, DJ és filmrendező– részletezte a műsorvezető.
Hangsúlyozta, egyre többen értik, hogy a Dalfutár nem elsősorban azáltal szerethető, hogy milyen zene van, hanem a benne rejlő furcsa pszichológiai játék miatt. Hajós András elmondta, minél inkább szélesítenék a nézőtábort: különböző zenekartípusokat is szeretnének meghívni, és régóta tervben van, hogy a magyar zenei szakma nagyjai is megjelenjenek a műsorban. Emellett pedig elkezdték a formátum nemzetközi értékesítését is, ami további figyelemre adhat okot.
Titkos álmom, hogy a Dalfutár „tanítása” átmegy, mert ez a műsor a zene kapcsán az emberi együttműködésről mesél. A mi vendégeink úgy dolgoznak együtt, ami közéleti, vállalati, magánéleti, vagy családi viszonyokban is kívánatos lenne – emelte ki a műsorvezető. – Nagyon sok hátraléka, tanulnivalója van a kultúrának a tekintetben, hogyan bánunk egymással, és ez a műsor – ha jól sikerül –, tud jó példát mutatni. A műsorvezető hozzátette, vannak kommentelők, akik értik ezt, sokan írják, milyen jó lenne, ha így működnének a munkahelyek, vagy a politika is. Hozzáfűzte, a kereskedelmi televíziózás világában sok éven át tapasztalta, mintha elhinnék a műsorkészítők, hogy igazi nézettséget csak botránnyal lehet elérni. – Szerintem a Dalfutárban is van jó botrány, megalázás nélkül van dráma, feszültség, őszinteség, vannak exkluzív infók. Minden kereskedelmi elvárást tudunk teljesíteni, de közben nem alantas dolgokból, nem gonoszkodásból áll az egész, és ennek ellenére érdekes tud lenni. Nekem is nagyon jó, hogy olyat csinálhatok, amiben nem kell szót fogadni azoknak az otromba szabályoknak, ahogy látszólag a világ működik. A Dalfutár sokunk oázisa.
Szerző
Frissítve: 2020.01.18. 14:01

Csabai László kapta a Mészöly Miklós-díjat

Publikálás dátuma
2020.01.17. 14:58
Csabai László
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Különleges szerkezetű novelláskötetéért, A vidék lelkéért ítélték Csabainak az elismerést. Szolláth Dávid szerkesztői munkáját emlékplakettel díjazták.
Mészöly Miklós Egyesület díját pénteken adták át 17. alkalommal Mészöly Miklós szülővárosában, Szekszárdon - írja az MTI. Csabai László az elismerést Szörényi László irodalomtörténésztől, az egyesület elnökétől kapta kézhez. Csabai díjazott, A vidék lelke című kötete 21 írást, úgynevezett hármasnovellákat tartalmaz; a múlt század második felének Magyarországán játszódó történeteket a szerző hármasával, egy-egy motívummal kapcsolja össze, vagy különböző nézőpontból írja le. Főszereplői nyírségi emberek, az írások - Kolozsi Orsolya irodalomtörténész szavaival - az ő szenvedéstörténetüket dokumentálják.

Kis-nagy emberek egymás közt

A civilben történelemtanár íróról és Vidék lelke című könyvéről írt lapunk is: "Gondosan ügyel a szociografikus hitelességre, ugyanakkor olyan irodalmi zamatossággal, nem utolsósorban pedig humorral szövi a valószerű – többnyire fikciós, néhol valósághű – történeteit, hogy a mondatai szó szerint etetik magukat." A teljes könyvrecenziót ide kattintva tudják elolvasni

Szkárosi Endre, az egyesület alelnöke méltatásában többek között arról beszélt, hogy Csabai László könyvében a novella, az elbeszélés és a regény formai elemei között közlekedik biztonsággal. Következetesen visszatér egy szűkebb tájvilághoz, amelynek központjában Nyárliget áll, ezzel "a mészölyi epikai modellt juttatja eszünkbe, amely a szekszárdi domboktól indulva (..) a magyar sors egyetemes, emberi dimenzióira nyitott metszetpontosságú panorámát". Csabai László az elismerés átvétele után megjegyezte: munkásságában nagy jelentősége van a helyeknek, gyűjti a városokat, keresi, "miből mit fog elvenni". "Történetvámpír vagyok, sokat olvasok, de emberekkel szeretek a legjobban találkozni, mindent elveszek tőlük, amit mondanak nekem, és gátlástalanul mindent felhasználok" - fogalmazott.
Csabai László átveszi a Mészöly Miklós-díjat Szörényi László irodalomtörténésztől vette át
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, első elbeszéléskötetet A hiéna reggelije címmel 2006-ban jelent meg. A szakmai és közönségsikert Szindbád-történetei hozták meg számára, amelyek 2010 és 2017 között három kötetben láttak napvilágot a Magvető Kiadónál. 2014-ben Békés Pál-, 2018-ban Artisjus-díjat kapott. A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak; 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos és Borbély Szilárd (1963-2014), Danyi Zoltán, Szabó Róbert Csaba, Lábass Endre és Szvoren Edina kapta meg. A díj mellett idén is átadták a Mészöly Miklós-emlékplakettet, amelyet ezúttal Szolláth Dávid irodalomtörténész, kritikus, fordító vehetett át, aki a Jelenkor Kiadó által gondozott Mészöly Miklós művei sorozat szerkesztője volt, és "stabil támasza" a szekszárdi Mészöly Magasiskola íróakadémiának.
Szerző

Támadják a Nobel-díjas Tokarczukot

Publikálás dátuma
2020.01.17. 11:00
Olga Tokarczuk
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Lengyelországban a jobboldali sajtó – és részben a politikusok is – támadják legújabb Nobel-díjas írójukat. Épp úgy, ahogy magyar elvbarátaik gyalázták Kertész Imrét húsz éve.
A kultúra teremtője különdíjat kapott a Polityka hetilaptól Olga Tokarczuk írónő december 14-én. A díj elnyerése óta egymillió kötetét vették meg a lengyel könyvesboltokban, de az élete nem lett könnyebb. A napokban bejelentette közösségi oldalán, hogy pihenésre van szüksége, nem számítsanak nyilvános megjelenéseire nyár előtt. Tokarczuk rengeteg elismerést, szeretetet kap hazájában, de szinte ugyanannyi gyűlöletben is részesül. Hogyan viseli el ezt? – kérdezték egy minapi olvasói találkozón, amelyről a szervező Gazeta Wyborcza napilap számolt be. Alvászavarai lettek a bejelentés után, s nehezen viseli a túlzott figyelmet – mondta. Az ünnepek előtt szinte álruhában ment vásárolni – lelepleződött. Egyelőre a férje végzi a bevásárlásokat – árulta el. Nem ő az első lengyel Nobel-díjas irodalmár, aki hasonló gyűlöletkampányt tapasztal, emlékeztetett a Wislawa Szymborska ellen indított húsz évvel ezelőtti politikai hajszára. „Szymborska katasztrófának nevezte Nobel-díját, keresem a szót, amely kifejezhetné a változást. Talán a ’vérengzés’ szó stimmel. Próbálok hozzászokni a helyzethez”. Az írónőt sokkolta, hogy akaratlanul celebbé lett, s megdöbbentette, hogy személye politikai céltáblává lett szélsőjobboldali médiában. Przemyslaw Czaplinski irodalomtörténész, poznani egyetemi tanár szerint nem meglepő, hogy ebben a nyilvánosságban fellépő támadók nem ismerik műveit, csak hallomásból tudnak róla, s Tokarczuk személyét, feltételezett származását támadják, nem pedig műveinek tartalmát. Mivel támadják az írónőt? Azzal például, hogy Tokarczuk elutasította a lengyelországi menekültellenes politikát és jobboldali hisztériát. Hol vannak a keresztény értékek, hol van itt a testvéri szeretet? Miért kell bűnnel vádolni azokat, akik mindenüket elveszítették? – kérdezte a Gazeta Wyborczában. A szemére vetették azt is, hogy fellép az állami történelemhamisítással szemben. „Kitaláltuk magunknak a toleráns Lengyelországot, amely nem tett semmi rosszat a kisebbségeinek. Miközben rettenetes dolgokat követtünk el, mint gyarmatosítók, (Ukrajna és Fehéroroszország népei feletti lengyel uralomra gondolhatott a 17-19 században), akik az ukrán parasztokat rabszolgaként tartották, gyilkoltuk a zsidókat. Azt is sérelmezték, hogy személyében támadta környezetvédelmi minisztert, aki erdők kivágását és a vaddisznók tömeges kilövését engedélyezte. Agnieszka Holland rendezte a Teríték című filmet, amelyben vadászok titokzatos halála ügyében nyomoz egy idős hölgy. A film Tokarczuk magyarul is olvasható Hajtsd ekédet a holtak csontjain át című öko-thrillerje alapján készült. Végül nehezményezték, hogy Tokarczuk hangosan tiltakozik a kötelező vallásoktatás ellen. „A mai zűrzavaros világban azt tapasztaljuk, hogy valláson alapuló ideológiák a saját rendjük bevezetésére törekednek. Ez pedig lényegében a kizárás rendje: a nők, az idegenek, a másként gondolkozók kizárásáé.” – nyilatkozta az írónő, aki szerint ennek a törekvésnek csak a világi állam képes ellenállni. A PiS, a jobboldali kormánypárt ebben a helyzetben kétarcú – mondta a Népszavának Jacek Pawlicki, a Newsweek Polska szerkesztője. Az elnök és a miniszterelnök nyilatkozatban üdvözölték a Nobel-díjat, de a párt véleményét az írónőt támadó sajtómunkások tükrözik. Nem akarnak újabb kultúrharcot kezdeni, de alapjában elutasítják azt, amit képvisel. Ez kiderült a szejm kulturális bizottságának ülésén, ahol a díjat üdvözlő nyilatkozat-tervezetről vitáztak. Az ülésen, amiről az OKO internetes portál számolt be, megjelent egy szélsőjobboldali szejm-képviselő, aki Tokarczuk regényeit hamisítványnak, rágalomnak, hazugságnak nyilvánította, az írónőt pedig lezsidózta, mivel a díjat odaítélő értékelésben az áll, hogy a zsidó etika is helyet kap műveiben - állította Grzegorz Braun. Ezek után megszólalt Marek Suski a kormánypárti bizottsági alelnök. Kifejtette, hogy Tokarczuk hamis képet mutat be a lengyel múltról és valóságról, amikor a rasszizmusról, antiszemitizmustól, gyarmati elnyomásról ír. Közben persze tehetséges, ezért veszélyes író. Olyan veszélyes, mint a hajdan népszerű sorozatok, a Négy páncélos és a kutya, vagy a Kloss kapitány voltak. Ezek is hamisan ábrázolták a lengyel-szovjet viszonyt, nyilatkozta ki a kormánypárti kulturkorifeus. A lengyel irodalomnak öt Nobel-díjasa van: Henryk Sienkiewicz, Wladyslaw Reymont, Czeslaw Milosz, Wislawa Szymborska és Olga Tokarczuk.