Végy egy zeneszerzőt, egy szövegírót, egy producert és egy énekest, adj nekik egy közös célt, és nézd meg mi sül ki belőle. A hazai zenei élet egyik legizgalmasabb kísérlete, a Dalfutár ezt a kihívást vállalja újra és újra. A Hajós András és Jeli András ötletéből kibontakozó zenei műsor 2016 novemberében még a televízióban indult, a második évadtól kezdődően azonban már a YouTube-on láthatóak az egyes felvételek. Míg az első részekben a műsorvezető, Hajós András egy-egy zeneszerzőt, szövegírót, zenei producert és énekest választ, hogy egymás munkájára építve, ám egymás kilétéről nem tudva írjanak egy dalt, addig a második részben azt láthatjuk, ahogy egy nap alatt a közös munka eredményéből megszületik a kész produkció. A műsorban a kezdetektől fogva minimum fele arányban szerepelnek a nagyközönség előtt kevésbé ismert zenei szakemberek is, s ez azért is működik nagyon jól, mert az ismertebb szereplőket is igyekeznek meglepőbb szerepekbe hozni, mondta el lapunknak Hajós András. – Mindenkit próbálunk egy kicsit kicsavarni, és a komfortzónán kívüli területeiről való képességeit is behívni. Ez egy játék, ahol olyasmit lehet csinálni, amit máshol nem, és mindenki megmutathatja egy másik arcát is.
A zenei műsor harmadik évada 2019 novemberében indult, és ez alkalommal a Sziget Fesztivál a négy csapat által összeállított dalból választja majd ki az idei év fesztiválhimnuszát. Ez csak még inkább izgalmassá teszi a programot, amelyben ezúttal is különböző mentalitású, más zenei területről érkező szakemberek álltak össze. Az évad első részében Puskás Peti zeneszerzőként, Süveg Márk Saiid szövegíróként, a The Qualitons producerként, és Papp Szabi énekesként alkotta meg az Érted című dalt.
Nem kevésbé rendhagyó összeállítású a második csapat sem – Szendrey-Nagy Olivér mint zeneszerző, Pajor Tamás szövegíró, Burai Krisztián (és Báder Jani) producer, és Kiss Flóra énekes – amelynek dala némi kritikus felhanggal a Műanyag sziget címet kapta. A harmadik csapat Valahol ott lakom címmel készült dala is különböző karakterek együttműködéséből született: a zeneszerzésért Jamie Winchester felelt, a szöveget Kiss Tibi írta, a produceri feladatokat Dorozsmai Gergő látta el, és Takács Nikolas szólaltatta meg a dalt. Míg a negyedik csapat metált visz színre, Henri Gonzo zenéjére Szendrői Csaba írt szöveget, amelyet aztán producerként Horváth Attila és Csongor Bálint alakított zúzós hangzássá, ezzel nem kis feladatot adva az énekesnek, Király Lindának. A különleges produkciók és rendhagyó munkafolyamataik már megtekinthetőek a YouTube-on, és február végén kiderül, melyiket választja a Sziget idei himnuszának.
Hajós András ennek kapcsán megjegyezte, úgy véli, a Sziget kettős szempontot mérlegelve fog dönteni: a választás részükről egy előadói csapat szimbolikus kiemelése is, illetve fontos lehet, hogy a dal valamilyen módon a fesztivál hangulatát is képviselje a közönség felé. A műsorvezető ugyanakkor megjegyezte, reméli, a személyes ízlés, és az egyéni lelkesedés is befolyásoló tényező lehet, s ez alapján a némileg kritikusabb Műanyag sziget, vagy a legutolsó csapat metál dala sem kizárható.
A műsor rendhagyó struktúrája mellett bepillantást enged a nézőknek abba is, milyen folyamatok és küzdelmek mentén születik meg egy dal. A kérdés kapcsán, mennyire jelenthet ez újdonságot a nagyközönségnek, Hajós András elmondta, úgy érzékeli, egyáltalán nincs tisztában a közönség azzal, hogyan készül egy mű. – A művészetet mindig egyfajta nimbusz veszi körül, valami olyan, ami tiszteletet, csodálatot ébreszt, mi pedig, akik ilyesmivel foglalkozunk ezt az emberi misztikumot vagy rajongáshullámot lovagoljuk meg. Van azonban ennek árnyoldala is: a misztikum eltakarja a munkát. A mai internetzajban, ahol percenként tucatszám születik meg új dallam, könnyen siklunk el egy kattintással egy olyan alkotás fölött, amit más emberek kemény munkával hoztak létre. Ha belenézünk a műsorba, talán megérthetjük, hogy a dalszerzés is munka. És egyébként akár szerényebben tekinthetünk a saját alkotói tevékenységünkre is – hiszen ma már az interneten mindenki zeneszerző, énekes, DJ és filmrendező– részletezte a műsorvezető.
Hangsúlyozta, egyre többen értik, hogy a Dalfutár nem elsősorban azáltal szerethető, hogy milyen zene van, hanem a benne rejlő furcsa pszichológiai játék miatt. Hajós András elmondta, minél inkább szélesítenék a nézőtábort: különböző zenekartípusokat is szeretnének meghívni, és régóta tervben van, hogy a magyar zenei szakma nagyjai is megjelenjenek a műsorban. Emellett pedig elkezdték a formátum nemzetközi értékesítését is, ami további figyelemre adhat okot.
Titkos álmom, hogy a Dalfutár „tanítása” átmegy, mert ez a műsor a zene kapcsán az emberi együttműködésről mesél. A mi vendégeink úgy dolgoznak együtt, ami közéleti, vállalati, magánéleti, vagy családi viszonyokban is kívánatos lenne – emelte ki a műsorvezető. – Nagyon sok hátraléka, tanulnivalója van a kultúrának a tekintetben, hogyan bánunk egymással, és ez a műsor – ha jól sikerül –, tud jó példát mutatni. A műsorvezető hozzátette, vannak kommentelők, akik értik ezt, sokan írják, milyen jó lenne, ha így működnének a munkahelyek, vagy a politika is. Hozzáfűzte, a kereskedelmi televíziózás világában sok éven át tapasztalta, mintha elhinnék a műsorkészítők, hogy igazi nézettséget csak botránnyal lehet elérni. – Szerintem a Dalfutárban is van jó botrány, megalázás nélkül van dráma, feszültség, őszinteség, vannak exkluzív infók. Minden kereskedelmi elvárást tudunk teljesíteni, de közben nem alantas dolgokból, nem gonoszkodásból áll az egész, és ennek ellenére érdekes tud lenni. Nekem is nagyon jó, hogy olyat csinálhatok, amiben nem kell szót fogadni azoknak az otromba szabályoknak, ahogy látszólag a világ működik. A Dalfutár sokunk oázisa.
