Előfizetés

Pécsnek „nem kellett” a pénz

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:00

Fotó: Csortos Szabolcs
A pécsi közgyűlés december 10-én zárt ülésen visszahívta posztjáról a PVh Zrt. vezérigazgatóját, Szentgyörgyi Dávidot. Akkor a testület – arra hivatkozva, hogy még folyik a vagyonkezelő átvilágítása – nem részletezte a felmentés okát. Most viszont a városháza megindokolta akkori döntését. Az ügyben kiadott közleményből kiderül, hogy a PVh Zrt. 2017 végén eladott egy felújításra szoruló, 12 szobás belvárosi szállodát, az Aranyhajó Fogadót, valamint egy másik pécsi ingatlant összesen 159 millió forintért, ám a vételárra – amit a szerződés szerint a vevő az ügyvédjénél helyezett letétbe – a vagyonkezelő vezérigazgatója nem nyújtott be igényt. Az októberi választáson az ellenzéki összefogás legyőzte a Pécset 2010 óta irányító kormánypártokat, s az új vezetés azzal szembesült, hogy az eladott szálloda ára 22 hónap alatt sem folyt be a vagyonkezelő kasszájába. Péterffy Attila, Pécs polgármestere felszólította Szentgyörgyit, hogy érvényesítse a vagyonhasznosító követelését, ám a vevő ügyvédjének számláján nem volt ott az eladási ár, csak 22 millió forint. Hogy a fennmaradó 137 millió rendelkezésre áll-e vagy sem, azt a városvezetés nem tudja. A pécsi közgyűlés szerint Szentgyörgyi Dávid azzal is kárt okozott cégének, hogy lemondott 18 millió forintnyi kötbérről. A nem működő, ám belvárosi adottságai miatt értékes fogadót a vevő olcsón kapta meg, ezért vállalta, hogy 2020 májusáig felújítja az épületet, s ha ezt nem teszi, akkor kötbért fizet. Szentgyörgyi viszont a 2019-es választás előtt szerződésmódosítással a felújítás határidejét öt évvel meghosszabbította, így a város gyakorlatilag elesik a kötbértől. Telefonon beszéltünk Szentgyörgyi Dáviddal, hogy indokolja meg, miért nem igényelte a vételárat, ám ő nem kívánt válaszolni. Azt mondta, hogy a vagyonhasznosító zrt. a vevővel komplex kapcsolatban volt, ezért nagyon bonyolult lenne elmagyarázni döntésének miértjeit. Biztattam, hogy próbáljuk meg, hiszen nincs olyan bonyolult üzleti kapcsolat, amit a számok segítségével ne lehetne érthetővé tenni, ám Szentgyörgyi ragaszkodott ahhoz, hogy ez lehetetlen, majd elköszönt. Az Aranyhajót megvásárló cég tulajdonosát, a pécsi Czéh-Tóth Márkot is elértük, aki azt állította, hogy maradéktalanul kifizették a szálloda szerződésben rögzített vételárát. Hogy akkor miért nincs a pénz az ügyben eljáró jogász számláján, arra Czéh-Tóth nem tudott válaszolni. A vállalkozó hozzátette, hogy komoly szándékai vannak a fogadóval, ami egyébként több mint 220 éves, s így az ország egyik legöregebb szállodája. Az épületet 2021 végéig felújítják és 30 szobásra bővítik, ígérte a fogadó gazdája.
  A történethez tartozik, hogy Szentgyörgyi a pécsi önkormányzat szerint azzal is okot adott felmentésére, hogy október 16-án kötött egy 2022 februárjáig tartó, 11 milliós megbízási szerződést az MSB Zrt.-vel szakértői feladatokra, holott Péterffy Attila egy nappal korábban írásban felszólította a városi cégek vezetőit, hogy a napi gazdálkodás biztosításán túl ne vállaljanak kötelezettségeket. A Fidesz pécsi veresége után feltűnően gyorsan megkötött szerződésben sokak szerint az is szerepet játszhatott, hogy az MSB Zrt. – amiképp Czéh-Tóth Márk is – a kormánypártok gazdasági érdekköréhez tartozik.

Hiába ígért éjszakai csendet a kormány, továbbra is szenvednek a zajtól a repülőtér környékén élők

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.01.18. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kabinet szinte teljes csendet ígért az éjfél és reggel öt óra közötti időszakban, de ebből kevés valósult meg. Van olyan éjjel, amikor a megengedettnél kétszer több gép érkezik.
„Lényegében megszűnik a repülőgépek okozta éjszakai zajterhelés Budapesten” - ígérte a kormány nevében a nyár végén Palkovics László innovációs miniszter, valamint az akkor a kampányára készülő Tarlós István, volt főpolgármester. A kormany.hu-n ma is olvasható nyilatkozatuk szerint „éjfél és reggel öt óra között, a mélyalvási időszakban szinte teljesen megszűnik a repülőgép-forgalom Budapest felett, a Liszt Ferenc-repülőtéren tervezetten nem szállhatnak fel és le repülőgépek.” Ennek elérése érdekében jogszabályokat is módosítottak, igaz, mint megírtuk, már akkor is kétséges volt az eredmény: a változás ugyanis csak annyi volt, hogy az éjszakai gépeket a főváros légtéréből átirányították az agglomeráció fölé, valamint járatonként 1000 eurós bírsággal fenyegették meg azokat a gépeket és társaságokat, amelyek indokolatlanul repülnek a főváros felett az éjszaka közepén.
Lapunk úgy tudja, hogy bírságot azóta sem szabtak ki, a jogszabályok pedig továbbra is lehetővé teszik, hogy éjfél és hajnali öt között hat gépművelet (felszállás vagy leszállás) történjen. Palkovics László már akkor leszögezte lapunknak, hogy a kívánt hatás eléréséhez időre van szükség, de az azóta eltelt fél év tapasztalatai azt mutatják, nem javult a helyzet. A repülőtér ugyanis a mélyalvási időszakban a mai napig naponta 8-10 járatot fogad: a négy-öt betervezett, hajnali érkezés mellé ugyanis jellemzően minden napra „beesik” legalább ugyanennyi gép a késések miatt. Ennek következtében nem ritka az olyan éjjel, amikor a megengedettnél kétszer több a gépműveletek száma. Nem is nagyon lehet másképp: a késések jellemzően időjárási okokra vezethetőek vissza, de légiforgalmi-irányítási okok miatt – például az átszállások következtében - is csúsznak a járatok, ezekre pedig a repülőtér üzemeltetőjének, valamint a berepüléseket is engedélyező HungaroControlnak kevés a ráhatása, a repülőtérnek ugyanis kötelező fogadni a járatokat.
A kormány ígéreteiből csak annyi teljesült, hogy a járatok jó részét átterelték a fővárosi légtérből az agglomeráció fölé. A Budapest Airport tájékoztatása szerint a környező települések felől átlagosan kevesebb mint napi egy, novemberben napi három, decemberben pedig kevesebb, mint napi 2 repülő érkezett. Ennek következtében az agglomerációban – Monoron, Üllőn, Vecsésen - élők is szenvedhetnek az éjszaka érkező gépek zajától.
A repülőtér közelében élők helyzetén viszont ez nem segít. Közvetlenül nagyjából 1500 lakás, azaz becslések szerint 2-3 ezer embert érintett, ők ma is ugyanolyan súlyos zajártalomnak vannak kitéve, mint korábban. Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület vezetője rámutatott: az állandó zaj- és rezgésterhelés elhízáshoz, szív és érrendszeri betegségekhez, hormonproblémákhoz, valamint a szervezet leépüléséhez vezet. (Lapunk korábban megírta, hogy a köztudatban a zajártalom kevésbé szerepel a gyilkos civilizációs ártalmak között, pedig rendkívül komoly probléma. Az Európai Unió már 2002-ben megállapította, hogy a zaj a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.)
Frik Zoltán szerint már régen rendezni kellett volna a repülőtér közvetlen közlében élők helyzetét, például a lakásaik kivásárlásával, vagy a légiforgalom egy jó részének az átirányításával. (Erre korábban Tarlós István és a jelenlegi főpolgármester Karácsony Gergely is javaslatot tett, ám az önkormányzati választás óta semmilyen döntés nem született.)
- A lakóknak csak látszatmegoldásokat ajánlottak – például szereljék fel az ablakaikat rezgésvédő fóliával – de a kormány nem tekinti partnernek őket - mondta Frik Zoltán. Tavaly februárban ugyan tartottak a fővárosi városházán egy megbeszélést, amelyen részt vettek az irányító hatóságok képviselői is, ám a lakók ott nem kaptak választ a kérdéseikre. Május óta kérik, hogy Palkovics László fogadja őket, de erre a miniszter nem volt hajlandó. Frik Zoltán elmondta, az egyesület több pert is indított állami szervekkel – kormányhivatallal, minisztériummal - szemben, amiért - a lakosság problémái ellenére - rendszeresen megadják a repülőtér által kért bővítési engedélyeket.

Mindenki számára elérhetők lesznek a zajmérési adatok

Bár korábban úgy tűnt, hogy a kormány saját kezébe veszi a ferihegyi reptér körüli zajszint mérését, jelenleg is a Budapest Airport felel ezért a feladatért. A BA lapunkkal azt közölte, hogy tavaszra új rendszert épít ki, a lakosság pedig szinte valós időben, térképen ábrázolva követheti a járatok mozgását és a zajmérési eredményeket. A kormányzati hátterű zajmérésről ennél jóval kevesebbet tudni. Elvileg a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) is végez független monitoringvizsgálatokat saját hálózatával. Palkovics László ugyanakkor korábban arra utalt, hogy az önkormányzatoknak is lesz saját zajmérő berendezésük, amelyeket a lakosság is megkaphat. Frik Zoltán szerint ez utóbbi csak amolyan súlytalan ígéret lehetett: úgy tudni, hogy az érintett önkormányzatok valóban kiosztottak olcsó zajmérőket, ám az ezek az eszközök által végzett mérés nem használható fel egy esetleges jogvitában.

Karácsony Gergely: Azzal teremtünk alkuhelyzetet, amivel lehet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.01.18. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem leszek az a főpolgármester, aki alatt megszűnt a szemétszállítás azért, mert az állami cég nem fizeti ki azt, ami jár – mondja Karácsony Gergely.
Letelt a száz napos türelmi idő. Hogy állnak a kampányígéretek megvalósításával? Az interneten elérhető ígéretfigyelő szerint alig 3,6 százalékuk teljesült. Nem kértünk senkitől türelmi időt, hiszen a város nem ér rá. Az elmúlt 100 nap elsősorban arról szólt, hogy megalkossuk azokat a kereteket, amelyek között meg tudjuk valósítani a programunkat. De a konkrét eredményeinkre is büszke vagyok. Magam is vezetek egy nyilvántartást. S aszerint hol tart a vállalások teljesítésével? Időarányosan jól. Ez a száz nap elég volt jónéhány fontos dologra: szereztünk 50 milliárdot a budapesti járóbetegellátás fejlesztésére, felszámoltuk azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették a parkolási maffia működését, új irányba fordítottuk az önkormányzat működését, felértük, hogy minden jövőbeni döntésnél érvényesüljenek a klímavédelem szempontjai, fontos személyi döntéseket hoztunk. Miből érezhetnék azt a budapestiek, hogy a korábbitól eltérő szellemiségű vezetése van a városnak? Az remélhetőleg már ennyi idő alatt is világossá vált, hogy másképpen viszonyulunk a budapestiekhez. Eddig azt hallottuk, azon múlik Budapest sorsa, jóban van-e a kormánnyal, szerintem sok döntésünk bizonyítja az igazunkat: Budapest sorsa azon múlik, jóban vagyunk-e a budapestiekkel. Hogy partnerként tekintünk-e rájuk Ahhoz, hogy ez a hétköznapok szintjére is leszivárogjon több idő kell. Mi abból indulunk ki, hogy ennek a városnak elsősorban polgárai vannak, akiknek közszolgáltatásokat nyújt és nem cégei, meg érdekkörei vagy feladatai. Jó példa erre az egészségügy, ami nem fővárosi feladat, de mi mégis úgy gondoltuk, hogy dolgunk van ebben. Sokat könnyítene a fővárosiak életén, ha a különféle közműcégek egy közös ügyfélszolgálatot üzemeltetnének, ahol a polgárok egyszerre, egy helyen intézhetnék el valamennyi ilyen ügyüket. Sokan szószegésként élték meg, hogy 50 milliárdért lemondott a kampányban ígért stadionstopról. Most az FKF miatt visszavonná a kormánynak tett ígéretét? Mi az ígéretünket teljesítjük azzal, hogy minden budapesti számára, lakjon bármely kerületben, elérhetővé tesszük az orvosi diagnosztikát. A kormánynak viszont be kellene betartania a korábbi egyezséget, miszerint mindent megkap a főváros, amit az előző városvezetés alatt megkapott. Az FKF esetében volt egy megállapodás a szolgáltatási díjról, amit a kukaholding vezetője most lejártnak tekint. Én nem arra kaptam felhatalmazást a budapestiektől, hogy megfúrjak dolgokat, hanem arra, hogy megtörténjenek. Nem azt mondtuk, hogy egyáltalán nem lesznek sportfejlesztések, hanem azt, hogy cserébe plusz forrásokat szerzünk egészségügyi fejlesztésekre. S ez megtörtént. Azzal teremtünk alkuhelyzetet a kormánnyal, amivel lehet. Az atlétikai világbajnokság egy ilyen lehetőség volt. Másrészt a beruházás tartalmán is sikerült módosítanunk, a csepeli területen például nem épülnek meg azok az épületek, amelyek elvették volna helyet az általunk tervezett nagyerdőtől. Lesz 9 napra egy stadion, utána 90 évre egy szabadidő központ, ráadásul több ezer ember életét megmenthetjük azzal, hogy időben kiszűrjük a betegséget.Ez szerintem igenis megérte. Valóban nem írja meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek szóló támogató levelet, ha a kukaholding nem fizet? A kormány az utolsó percben fogadta el a főváros feltételeit. De ennek az alkunak része volt a korábbi egyezség megtartása is. Ha jogi értelemben már nem is köti a kukaholdingot a korábbi megállapodás, a kormányt politikai értelemben igen. Vannak kormányzati politikusok, akik úgy szeretnének bevonulni a történelemkönyvbe, hogy Budapestet az élsport fővárosává teszik, én viszont nem az a főpolgármester leszek, aki alatt megszűnt a szemétszállítás Budapesten azért, mert az állami cég nem fizeti ki azt, ami jár. Márpedig napokon belül nulla, azaz nulla forint lesz az FKF számláján. Hangsúlyoznám: a városvezetés nem kér többet, mint amennyit az általunk elvégzett szolgáltatásért az állami cég beszed a fővárosiaktól. Ezt a pénzt a budapestiek a városuk tisztasága érdekében fizetik, erre kell fordítani, nem zsebre tenni egy állami cégnek. Már elkezdődött az egyeztetés az egészségügyi fejlesztésekre idén elkölthető 10 milliárdról. Mit kér a főváros? Jelentős különbség van a megközelítésben: mi nem csilivili rendelőket szeretnénk, hanem azt, hogy a betegek időben hozzájuthassanak a gyógyulásukat szolgáló ellátáshoz. Azt tartjuk fontosnak, hogy a fővárosiaknak ne kelljen több hetet, vagy akár hónapokat várniuk egy olyan diagnosztikai vizsgálatra, amely szó szerint élet-halál kérdése. A cél az, hogy a pluszforrások bevonásával Budapesten megszűnjenek az MR-CT várólisták. A várakozási idő csökkenjen egy napra. Ahol már van CT vagy MR berendezés, ott nem újabb gépeket, hanem az üzemeltetéshez szükséges forrásokat kell biztosítani. Azokat a kerületeket preferáljuk a vezetés pártszínétől függetlenül, amelyek korábban nem vagy csak csekély mértékben részesültek az Egészséges Budapest Program forrásaiból. Először a várólisták csökkentésére fókuszálunk és csak utána következhetnek az alapellátás fejlesztését szolgáló infrastrukturális beruházások. Nem az építőipart akarjuk hizlalni, hanem a betegeket jobb ellátáshoz segíteni. A kormányzattal való együttműködés eddig inkább tűnik csinosan bélelt csapdának, mintsem valódi partnerségen alapuló viszonynak. Gondoljunk csak az iparűzési adóról szóló törvénymódosításra, az építéshatósági jogkörök elvételére, a színházi támogatások feltételhez kötésére vagy legújabban az uniós források elzárására. Mennyire érhet el bármit is a főváros a kormányzati akarattal szemben? Ez egy nagyon ambivalens viszony. A főváros tudja, hogy mit akar, a kormány meg nem igazán. Nem kizárt, hogy legszívesebben megfojtanának minket egy pohár vízben, de kezdik megérteni, hogy ezt nem tehetik meg, de nem tudják, mi legyen a követendő politikai stratégia. Mi viszont nagyon konzekvensen politizálunk. Mindig el fogjuk mondani, hogy mi az, amiben együtt tudunk működni és mi az, ami számunkra elfogadhatatlan. Elmondják, de el is érnek vele valamit? Nem mindenben, de elég sok dologban. Az iparűzési adót inkább politikai fricskának gondolom, az építéshatósági jogkör elvonása a fővárost magát nem érinti, hiszen legfeljebb a Margitszigeten gyakorolhattuk. A színházak finanszírozása és függetlensége már más kérdés. Aki ismeri az eredeti előterjesztést, az tudja, hogy ahhoz képest nagyot változott a Parlament által elfogadott szöveg. A kettő között pedig volt egy nagy erőt felvonultató tüntetés, ahol én is elmondhattam, hogy a főváros meg fogja védeni a színházait, amelyek művészi szabadságát fenyegeti a kormányzati befolyás. S ez így is lesz. Csak olyan megállapodást fogunk aláírni a finanszírozásról, ami kiszámítható, politikai alkuktól független működést biztosít a színházaknak. Nagy valószínűséggel lesznek olyan színházak, amelyek csak fővárosi fenntartásúak lesznek. 
Hogyan szeretné elérni a főváros, hogy pénzügyileg ne legyen még kiszolgáltatottabb a kormánynak, mint amilyen Tarlós István idején volt? A város erejével. A kormány pontosan tudja mennyire nagy erő ez. Budapest kivéreztetése egyet jelentene saját hatalmuk felszámolásával. Az a csendes ulti, amit Tarlós játszott a kormánnyal, nem volt nyerő. Mi a budapestiekkel ülünk egy asztalhoz. A kormány éppen most prezentált egy tervet Brüsszelben, miszerint a következő uniós ciklusban Budapestet gyakorlatilag elzárnák az uniós forrásoktól. Aztán letagadták. Aztán kiderült, hogy létezik. Aztán azt mondták, nem az van benne. Aztán kiderült, hogy nem csak Budapestet, de valahogy az ellenzéki vezetésű nagyvárosok többségét is elkerülik a fejlesztési tervek. Azt azért jó tudni ehhez, hogy Budapest jelenlegi bevételei legfeljebb a működésre elegendőek. A fejlesztések vagy hitelből, vagy uniós támogatásokból valósulhatnak meg. Az előző városvezetés javarészt az elsővel élt, hiszen 114 milliárdos adósságállományt hagyott ránk. Tarlóssal ellentétben mi minden alkalommal elmegyünk a kormányhoz és támogatást kérünk. Nekem tehát munkaköri kötelességem, hogy minden egyes fejlesztésnél verjem az asztalt és központi támogatást kérjek hozzá. Az uniós finanszírozásnak két formája lehet, az egyik a kormányon keresztül érhető el, a másik közvetlenül. Dolgozunk azon, hogy utóbbiak köre bővüljön. Én is többször lobbiztam ezért Brüsszelben, ahol ígéretet is kaptam erre. Budapest több városoknak kiírt pályázaton is indulni kíván. Másrészt szövetségeseket is keresünk ehhez. A V4 fővárosainak polgármestereivel közösen újraindított Európai Szabad Városok Szövetsége is ezt a közös érdekérvényesítést szolgálja. Fontos tisztázni, hogy ezzel nem a kormány ellenében dolgozunk, hiszen ezek a források a tagállamok között kiosztott pénz felett érhetőek el. S arról sincs szó, hogy Budapest a leszakadó térségek elől halászná el az uniós forrásokat. De azt is be kell látni, hogy ahhoz, hogy Budapest továbbra is a magyar gazdaság motorja lehessen, fejlesztésekre van szüksége, amihez pedig külső források szükségeltetnek. Ehhez képest Budapestnek jelenleg harcolnia kell ezért, hogy nélkülünk ne lehessen operatív programokat elfogadni. Biztos vagyok benne, hogy az Európai Bizottság a partnerség alapelvét a jelenlegi politikai helyzetben nagyon komolyan fogja venni és nem támogatja a magyar kormányt abban, hogy Budapestet elzárja az uniós forrásoktól. A kampány idején még a magyar ellenzéki városokat tömörítette volna Szabad Városok Szövetségébe, de végül Botka László szegedi polgármester hívta életre a szervezetet. Lemondott erről a tervéről vagy párhuzamosan építkeznek? Botka László szövetsége a megyei jogú városokra korlátozódik. Mi olyan szövetségen dolgozunk, amelyben Budapest és a kisebb városok is helyet kapnának. Nem várat már magára sokat a közös kezdeményezés. Az első hetekben zsinórban menesztette a cégvezetőket és hirdetett pályázatokat a posztokra. A hírek szerint nincs tolongás. Bizalmi embereket keresnek? A változásra kaptunk felhatalmazást és arra, hogy ezt átláthatóan tegyük. Ezt szolgálják a cégvezetői posztokra kiírt nyílt pályázatok. Sok a pályázat, engem is meglepett a számuk. A Főkert esetében ugyan csak két pályázat volt, de például a Budapest Film élére több, mint tízen jelentkeztek, akárcsak a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatói posztjára. Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezetője mindenesetre nincs köztük. Azt hiszem ebben a politikai helyzetben erre nem is volt reális esély. Mindenesetre a beérkezett pályázatok között több magas színvonalú is van. Több aspiránst meg is hallgattunk már. A Fővárosi Közgyűlés következő ülésén dönt öt cég vezetőjéről, más társaságok esetén főpolgármesteri döntés szükséges. Semmilyen politikai hátszelük nincs a jelentkezőknek, vagy ha van, az nekem nem szempont. Lehet persze olyan pályázat, ami eredménytelenül zárul. Az FKF esetében rendhagyó módon nem írtak ki pályázatot a megüresedett vezérigazgatói posztra, hanem átmenetileg a felügyelőbizottságra bízták a céget. Meddig tarthat ez az átmeneti idő? Magyarország egyik legjobb vállalati menedzsere, az időközben a Főtáv igazgatójának kinevezett Mártha Imre vezeti a felügyelőbizottságot. Azért választottuk az FKF esetében ezt a német vállalatirányítási módot, mivel a cég élén nagyon sok vezetőváltás volt az elmúlt években. Az új igazgató kinevezése előtt mindenképpen megfontoljuk az állami kukaholdingból való kilépés kérdését is. Én jeleztem ezt a kormányülésen és tudomásom szerint a kormányban vannak is ennek támogatói, de döntés még nem született. Várhatóan ez is napirendre kerül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő ülésén. Ez egy bonyolult folyamat, amihez olyan felkészültségű menedzser kell, mint Mártha Imre. Mi kerülhet még terítékre? A Galvani hídról bizonyosan vita lesz. Mi alapvetően az Albertfalvai híd megépítését támogatnánk, az ott élők érdekei miatt, de fajsúlyos érvnek tűnik a Galvani híd belvárosi forgalomcsillapító hatása is. Szakmai vita lesz, remélem, méltányos keretek között. Lánchíd és a Biodóm? A Lánchídról már korábban döntenünk kellene, hiszen lejár a közbeszerzési határidő. Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a kormány nem ad több pénzt se a Biodómra, se a Lánchídra. Ha így lesz, akkor elmarad a felújítás és befejezetlen a 43 milliárdból felépült csarnok? Még az is lehet. Én ezt szeretném elkerülni, de sok múlik a kormány hozzáállásán. Azon, hogy a város és az ország egyik legfontosabb szimbóluma megéri-e mondjuk a Külügyminisztérium Várba költözése árának egyötödét. Nem szeretnék egy torzót a város közepén, de a Biodómra nincs pénze a városnak. Cégvezetők ennél kisebb dolgokba is belebuktak. Persányi Miklóssal nem ül le beszélgetni? Természetesen többször is beszéltünk már erről. Alapvetően rossz döntésnek tartom, hogy egy ilyen volumenű beruházás levezénylését egy egyébként jól működő közintézményre bízták. Ez más lépték és más kompetenciákat igényel. A befejezést minden bizonnyal egy erre alkalmas projektmenedzser cégre bízzuk. De előbb azt kell kideríteni, hogy mire mennyi ment el eddig, mennyire alátámaszthatóak az eddigi kifizetések és mennyi pénzre van még szükség. Vizsgálatot indítottunk az ügyben. A főváros az üres kasszához képest mégis arra készül, hogy visszavásárolja a Fővárosi Csatornázási Művek külföldi tulajdonba került részvényeit. A legutóbbi közgyűlésen több milliárdos osztalék kifizetéséről döntöttek a francia tulajdonosnak. Nincsenek ezek ellentmondásban egymással? Nem. Az osztalékot ki kellett fizetnünk, különben egy hosszú és nagy eséllyel vesztes nemzetközi pert akasztottunk volna a főváros nyakába, amivel elveszítjük az esélyt a reprivatizációra. A visszavásárlásról nem mondtunk le, sőt most már arra is látok reális esélyt, hogy ezt a kormány segítsége nélkül tegyük meg. Már meg is kezdtük a tárgyalásokat. Fürjes Balázs államtitkár szerint a főváros ingyen adna telkeket az Etele téren a szuperkórház építésére. Miért tenne ilyet? Az FKT ülésén csak annyi hangzott el, hogy megvizsgáljuk ezt a helyszínt is. Az, hogy ingyen adnánk át, az csupán államtitkár úr fantáziájában született meg. Ha az állam baráti vállalkozóktól tud telket venni a beruházáshoz, akkor a fővárosnak is fizethet, főként, hogy sokkal jobb helyen lévő ingatlanokról van szó. A kormány újraindítaná a Budapestinfót, hogy a fővárosiak ne maradjanak tájékoztatás nélkül. Mit szól ehhez? Ehhez névhasználati engedélyt kellene kérniük a fővárosi önkormányzattól. Előre szólok, hogy nem kapják meg. Főként azért, mert azt a hamis látszatot keltenék, hogy a városvezetés nevében beszélnek, holott kormányzati érdekeket szolgálnának. A budapestiek való kapcsolat a városvezetés dolga, és erről nem mondunk le.