Hamis 9-es

Még néhány nap és letelik az a száz nap türelmi idő, amit Orbán Viktor odaígért Karácsony Gergelynek. A miniszterelnök szerint ugyan az össze-vissza beszéd jellemezte a főváros új vezetésének nyilatkozatait, de a száz nap jár neki. Ez a bizonyos száz nap egyébként jövő kedden jár le, és ha ez eddigiek békeidőnek számítottak, lehet elképzelésünk arról, mi várható a folytatásban. Már csak azért is, mert paradox módon a kormány máris létrehozott, mondjuk így, egy árnyék-főpolgármestert. Igaz ugyan, hogy ilyesmivel az ellenzék szokott élni, és nem egy várossal szemben, hanem a kormány ellenfeleként, de fogadjuk el: a Fidesz ebben is innovatívnak bizonyult. Komplett csapatot állított fel, amelynek Budapest dolgaira kell koncentrálnia, Fürjes Balázs államtitkár vezetésével. A futballban ezt hamis 9-es-nek neveznék, olyan játékosnak, aki ugyan középcsatár, de hátra megy védekezni is, és onnan tör előre. Láthatjuk: Fürjes hirtelen aktív szereplője lett a politikai mindennapoknak, nyilatkozik az ATV-nek, a Klubrádiónak, vagyis olyan helyeken szólal meg, ahol erőteljesebb a fővárosiak figyelme. Ha röviden vissza akarnánk tekinteni erre a majd száz napra, akkor elég erősen kirajzolódnak a kormány törekvései, lehet elképzelésünk arról, mi lesz a feladata az árnyék-főpolgármesternek. Most még csupán annyit üzent Karácsony Gergelynek, hogy ne szemétkedjen, de ezt az apró megjegyzést fogadjuk el szóviccnek, hiszen végül is a kukaholding körüli konfliktus kapcsán említette, vagyis arra reagálva, hogy ha a kormány által irányított holding nem fizeti ki a tartozását, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság. De ha eltekintünk is a „szemétkedéstől”, azt már nehezen tudjuk tréfaként értelmezni, hogy tíz év után a kormány egy ellen-Budapest vezetést hozott létre, amely nyilvánvaló kontrája kíván lenni a mostani fővárosi vezetésnek. Orbán itt is azt csinálja, mint minden más területen: kiválaszt és előretol egy személyt, aki látszólag viszi az ügyeket, s az arcát adja az összes konfliktushoz, kellemetlen döntéshez. Fürjes, miközben eljátssza a békés, együttműködésre kész állami embert – „Budapest nem lesz csatatér” –, valójában pontosan az a feladata, ez lesz a feladata, hogy érvényesítse Orbán akaratát, és elmagyarázza, hogy a kormány Budapestet ellehetetlenítő döntései, miért szolgálják a fővárosiak javát, szemben Karácsonyék ügyetlenkedéseivel. A hamis 9-esnek, igen, az lesz a dolga, hogy egyfelől nyilvánvalóvá tegye a főpolgármester alkalmatlanságát, ugyanakkor hitelesítse a kormányzat azon döntéseit, amelyekkel lényegében átveszik az irányítást a város felett. Új taktikát választva az egykor volt „bűnös város” orbáni koncepciójával szemben; immár a segítőkészség retorikája mellett büntetnek. Ez a szerepköre a hamis 9-esnek.
Szerző
Németh Péter
Frissítve: 2020.01.18. 08:53

Fohász

Nincs okunk szerénykedésre: néhány klíma-vonatkozású témában az Orbán-kormány tényleg kiugró teljesítményt nyújtott. Mármint kiugróan gyengét, de mint Matolcsy Györgytől tudjuk, a negatív növekedés is növekedés. Az energiahatékonyság, vagyis az egy lakásra, egységnyi GDP-termelésre jutó energiafogyasztás terén az utolsó tizedbe tartozunk, a változás tempójában pedig tökutolsók vagyunk. Amíg más tagállamok az uniós támogatások és az állami költségvetés szabad szemmel látható hányadát a lakások energetikai korszerűsítésére költötték, a mi kormányunk azért harcolt Brüsszellel – sajnos sikerrel –, hogy az EU-tól erre a célra kapott ingyenpénzt is másra költhesse. Pedig a már idézett Matolcsy György (ugyanaz, aki a napokban teljesen elhibázottnak nevezte a kormány lakáspolitikáját) 2010-ben a Fidesz választási programjában írásba adta: „évente a lakásállomány 10%-ának felújítása az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná”. Erről a jelek szerint lemarad(t)unk, a kormány frissen nyilvánosságra hozott energia- és klímastratégiája ugyanúgy nem foglalkozik vele érdemben, mint ahogy Orbánékat is csak az első kétharmad megszerzéséig érdekelte. A mostani dokumentumokban épp az a legriasztóbb, hogy nyoma sincs bennük fordulatnak. Vagyis tovább várunk a soha föl nem épülő Paks 2-re (ami azt jelenti, hogy legalább 2032-ig nem nyúlunk érdemben az energiarendszerhez, miközben az éghajlatváltozás már itt van a nyakunkon), megtartjuk a már eddig is sok kárt okozott napelemadót – amelynek köszönhetően a borongós Skócia is előttünk jár a napenergia-hasznosításban –, meg a tényleg semmivel nem magyarázható szélerőmű-tilalmat. Igaz, így legalább kidomborodhat a magyar klímapolitika keresztény jellege: imádkozunk, és várjuk a csodát.  
Szerző
Hargitai Miklós

Uszítás

„Van egy határ, amit úgy érez a magyar, hogy sosem szabad átlépni: azt, hogy pénzt adunk a semmiért. Ezt a magyar ember sosem fogja elfogadni. Erre építettem fel a kormány politikáját is.” Remélem, pontosan idézem Orbán Viktor tegnap reggeli szavait, és nem értettem félre a miniszterelnököt.
Magyar, de szerintem román, laoszi vagy akár kipcsak emberként is valóban nehéz elfogadni, hogy pénzt adunk a semmiért. Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István mondjuk nem is a semmiért, hanem a két szép szeméért kapja a pénzt. Micsoda óriási teljesítmény kell ahhoz, hogy valaki a gyerekkori barát vagy a kedvenc vő státuszát elérje, az egyéb pártholdudvaroncokról (©Eörsi István) nem is beszélve. Leszögezhetjük, a kormányfő háza népe és egyéb pereputtya nem érdemtelenül gazdagodik, igenis sokat tesznek saját gyarapodásukért, és puritán miniszterelnökünk komplett kormánypolitikát épít rájuk – és csakis rájuk.
Persze, Orbán szavait kiragadtam a kontextusukból, hiszen tudjuk, ő nem foglalkozik gazdasági ügyekkel, s a Kossuth Rádióban sem Lánczi Andrásnak a még Századvég Alapítvány elnökeként tett kijelentését – „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – próbálta eufémizálni.
Hanem a cigányokról beszélt, akik a kormány politikájával szemben a semmiért kapn(án)ak pénzt, de Orbán résen van. „A magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből” – vezette fel a kormányfő, hogy miért nem fizetettek a tegnap lejárt határidőig egy vasat sem az állami szervek a gyöngyöspatai romáknak, holott jogerős – magyar – bírósági ítélet kötelezi erre őket. Orbán szerint lehet, hogy volt szegregáció vagy „rosszul sikerült felzárkóztatási kísérlet”, de azzal „nem orvosolhatjuk a bajt, ha fizetünk”, amúgy is a per mögött a Soros-hálózat áll.
Mára tehát ide jutottunk: a magyar miniszterelnök nyilvánosan fellép a magyar törvényekkel és a magyar bíróságok ítéletével szemben, miközben „a semmiért pénzhez jutó” magyar cigányok – hiszen ők is a magyarság alkotórészei, akár a magyar zsidók – ellen uszítja a nemzet többi részét.
Szerző
Simon Zoltán