Nincs egység a Fidesz sorsáról

Publikálás dátuma
2020.01.18. 17:08

Fotó: GEORGES GOBET / AFP
A Spiegel szerint míg Herman van Rompuy korábbi belga miniszterelnök, az Európai Tanács első elnöke a kizárást pártfogolná, addig Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár a maradást támogatja.
Mint a Spiegel német hetilap legújabb számában írja, az Európai Néppárt „bölcsei” nem egységesek abban, maradjon-e a Fidesz a konzervatív pártcsaládban, vagy kitessékeljék onnan. A hamburgi lap úgy tudja, hogy míg Herman van Rompuy korábbi belga miniszterelnök, az Európai Tanács első elnöke a kizárást pártfogolná, addig Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár a maradást támogatja. Ez utóbbi nem is lenne meglepő, hiszen Orbán Viktor kormányfő és Schüssel viszonya korábban szívélyes volt. A Spiegel ugyanakkor hozzáteszi, az információt nem erősítették meg, amint arról sem ír, hogy a „bölcsek” harmadik tagja, a német Hans-Gert Pöttering milyen álláspontot alakított ki. A „bölcsek” jelentése a Fidesz tagságával kapcsolatban január elején került Donald Tusk, a pártcsalád vezetőjének asztalára. Az Európai Néppárt február 3-4-én összeülő politikai gyűlése dönthet a tavaly márciusban felfüggesztett magyar párt jövőjéről, de az is lehet, hogy elodázzák a döntést. Közben a Fidesz némi támogatást kapott az Európai Néppárt kincstárnokától, Christian Schmidt (CSU) egykori német szövetségi mezőgazdasági minisztertől. A Keresztényszociális Unió politikusa annak a véleményének adott hangot, hogy a Fideszt a pártcsaládban kellene tartani, s az Európai Néppárt „jobbszárnyán mozoghat” egészen addig, amíg tartja magát a pártcsalád programjához, értékrendjéhez.
Frissítve: 2020.01.18. 17:13

Áradásokat okoznak a heves zivatarok Ausztráliában, de sokfelé még mindig ég az erdő

Publikálás dátuma
2020.01.18. 10:20

Fotó: PETER PARKS / AFP
Vannak olyan térségek, amelyeket eddig elkerültek a három napja kezdődött kiadós esőzések.
Miközben súlyos áradásokat okoznak a heves zivatarok Ausztrália keleti részén, és sokfelé országutak váltak járhatatlanná, még mindig közel száz helyen ég az erdő és a bozót, és vannak olyan térségek, amelyeket eddig elkerültek a három napja kezdődött kiadós esőzések. Az északkelet-ausztráliai Queensland egyes részein az éjszaka folyamán a havi átlagot háromszorosan meghaladó csapadék hullott. Bár nagyobb károkról nem érkeztek hírek, lakott területek kerültek víz alá, parkokat és turistalátványosságokat kellett bezárni. Számos országút vált járhatatlanná a felhőszakadások okozta áradások miatt. A helyi média híradásaiban felvételeket mutattak be több tucat, árvíz által elsodort gépkocsiról. A queenslandi meteorológiai intézet szombat reggeli tájékoztatása szerint a csapadék intenzitása alábbhagyott ugyan, de egész hétvégén előfordulhatnak még záporok és zivatarok.
A Queenslandtől délre fekvő Új-Dél-Wales államban áramkimaradások voltak a viharos éjszaka után. A helyi tűzoltóság abba reménykedik, hogy a csapadék segít majd eloltani a megmaradt 75 tűzgócot, amelyek harmadának a terjedését egyelőre megfékezni sem tudták. Egyes térségekben azonban egy csöppnyi eső sem esett. Szombaton az ország délkeleti csücskén fekvő Victoria államban is még tucatnyi helyen égett a bozót, de az ottani meteorológiai szolgálat is heves viharokat jelzett előre a hét végére. Az Ausztrália keleti partvidékére zúduló eső nagy segítség a tavaly szeptember óta tartó, példátlan méretű tűzvész elleni küzdelemben.
Ausztrália szeptember óta éli át történetének legnagyobb tűzvészét, amely mindez idáig a leghosszabb a britek 1788-as inváziója óta. Eddig 29-en vesztették életüket, 2000 épület semmisült meg. Az ország egyes régiói mintha a földdel váltak volna egyenlővé. Tudósok rámutatnak, hogy a globális felmelegedés miatt vált a tűzvész még pusztítóbbá: 2019 volt Ausztrália történelmének legforróbb éve azóta, hogy hasonló méréseket végeznek. A tavalyi átlagos hőmérséklet 1,52 fokkal haladta meg a normális átlagot. Ezzel együtt példátlanul kevés csapadék hullott az országra. Az anyagi kár egyelőre felbecsülhetetlen, elérheti a több száz milliárd dollárt. A tűzvészért önmagában nem okolható a konzervatív kormány. Arról azonban nagyban tehet, hogy lassan, félszívvel tett lépéseket annak megfékezésére és a klímavédelemmel kapcsolatos hozzáállásával is tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy ily mértékű katasztrófa alakuljon ki. A kabinet baloldali ármánykodásnak tartja a globális klímaváltozást és alig tett bármit is a környezetvédelemért – az erről szóló cikkünket itt találja.

Már több mint 160 ezren hagyták el a Taal-vulkán környékét, sok repülőjáratot töröltek

Publikálás dátuma
2020.01.18. 09:51

Fotó: TED ALJIBE / AFP
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy bármikor robbanásszerűen kitörhet a tűzhányó.
Már több mint 160 ezer lakos hagyta el a Taal-vulkán környékét a Fülöp-szigeteken – közölték a helyi hatóságok. Noha a felszínen viszonylagos nyugalomban van néhány napja a tűzhányó, tudósok figyelmeztetnek, hogy bármikor robbanásszerűen kitörhet. A Manila központjától mintegy 70 kilométernyire délre, egy tó közepén található Taal vulkán vasárnap kezdte el önteni magából a vulkáni hamut.
Batangas és Cavite tartomány több településének lakóit evakuálták, a kormányhivatalokat és az iskolákat bezárták, és számos nemzetközi és belföldi repülőjáratot töröltek miatta.

A Taal az elmúlt hat napban folyamatos, de gyengülő aktivitást mutatott, viszont a környékbeli földmozgások, a kén-dioxid- és kisebb hamukitörések arra utalnak, hogy várható sokkal nagyobb hamu- vagy lávakitörés is – közölte a Fülöp-szigeteki vulkanológiai és földrengéstani intézet.
A Taal a világ egyik legkisebb működő vulkánja, de 1911-ben a kitörése több mint 1300 ember életét oltotta ki. A tűzhányó harmincháromszor tört ki 1572 óta, legutóbb 1977-ben. A Fülöp-szigetek a földrengések és vulkánkitörések gyakoriságáról ismert csendes-óceáni Tűzgyűrűn fekszik.
Szerző