Cselhez folyamodik Vucic: csökkentené a parlamentbe való bejutáshoz szükséges küszöböt

Publikálás dátuma
2020.01.20. 09:00

Fotó: SHAMIL ZHUMATOV / AFP
Megkérdőjelezhetővé válik a szerb parlament legitimitása a voksolást követően az ellenzéki bojkott miatt. Vucic közbelép.
Aleksandar Vucic szerb államfő múlt héten, a kormányhoz hű Pink televízióban bejelentette, április 19-én vagy 26-án rendezik meg a parlamenti, illetve a helyhatósági választást Szerbiában. Az utóbbi időpont a valószínűbb – tette hozzá. Mint mondta, a regionális listák élén hatvan százalékban mások állnak majd, mint öt évvel ezelőtt. Egyúttal óriási változásokat helyezett kilátásba a kormányt illetően is, már amennyiben ismét a Szerb Haladó Párt (SNS) nyeri a voksolást, ami lényegében már most biztosra vehető. Hónapokkal ezelőtt elterjedt Belgrádban az a pletyka, amely szerint Vucic nem elégedett Ana Brnabic miniszterelnök teljesítményével. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy Vucic másik kormányfő személyében gondolkodik, de az könnyen elképzelhető, hogy a minisztériumok jelentős részének élén változások lesznek. Bár a haladók választási győzelméhez nem férhet kétség, Vucicnak mégis szembe kell néznie egy komoly nehézséggel, amit nemrégiben közvetetten maga is elismert. Az ellenzéki pártok túlnyomó többsége már tavaly év végén jelezte, hogy bojkottálja a parlamenti választást. Azzal indokolták a lépést, hogy a kormány totális ellenőrzés alatt tartja a közszolgálati médiát, nem ad megszólalási lehetőséget az ellenzéki pártoknak, folyamatosan nyomást gyakorol az ország polgáraira. A jelenlegi választási törvény mellett ez azt jelentené, hogy az SNS-en, illetve a szerb szocialistákon kívül legfeljebb a kisebbségnek lenne parlamenti képviselete, s a kabinet százszázalékos mandátumtöbbségre támaszkodhatna a belgrádi szkupstinában. Ennek azonban nagyon rossz üzenete lenne nemcsak a bel- a külföld számára is, hiszen sokan joggal tennék fel a kérdést: mennyire képviseli a törvényhozás az emberek akaratát, ha az ellenzék távol maradt a voksolástól. Másrészt egy tömeges bojkott nyomán alacsony lehet a részvételi arány a voksoláson, ami szintén megkérdőjelezné a parlament legitimációját, ez pedig különösen kellemetlen egy olyan helyzetben, amikor egy sor fontos témában, például a koszovói kérdés megoldásában kellene döntenie a szkupstinának. Aleksandar Vucic ezért cselhez folyamodik, az eddigi ötről három százalékra akarja csökkenteni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges küszöböt. Bár a közvélemény egy jelentős része mindent elhisz Vucicnak, ez a tervezett lépése még Szerbiában is komoly megütközést keltett. Nem elegáns ilyen jelentős változást kezdeményezni három hónappal a tervezett választás előtt - érveltek többen. Erre is utalt Vladimir Goati politológus az N1 televízióban. Azért is élesen bírálta a lépést, mert nem előzte meg semmiféle társadalmi vita. Kifejtette, a nemzetközi gyakorlatban a voksolás évében nem szoktak a választási törvényt jelentősen befolyásoló törvényeket hozni a politikai szereplők széleskörű bevonása nélkül. A Szabad Választásokért Központ (CeSID) munkatársa, Bojan Klacar úgy látja, ezzel a jogszabállyal a kormány precedensértékű lépést tesz. Bár nincs szabály arra vonatkozóan, melyik a jobb, a három vagy az öt százalékos parlamenti küszöb, de ezt a lépést nem előzte meg semmiféle elemzés, így nem lehet tudni, mi motiválta az elnököt. Bírálatok érkeztek külföldről is. Tanja Fajon szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, a Szerbiához fűződő kapcsolatokért felelős delegáció vezetője kemény kritikákkal illette a lépést, a Blic belgrádi napilapban kifejtette, nagyon veszélyes stratégia a választójogi törvény megváltoztatása ennyire közel a parlamenti választáshoz. Az ilyen húzásokkal megrendülhet a Szerbiába vetett bizalom – tette hozzá. Hasonlóképpen reagált a szlovák EP-képviselő, Vladimír Bilcík, az EP szerbiai jelentéstevője, aki szerint az ilyen húzások miatt fel lehet tenni a kérdést, mennyire lesz demokratikus a parlamenti választás. Szerb közvélemény-kutatók szerint a parlamenti küszöb csökkentésével bekerülhet a törvényhozásba a Szerb Hazafias Szövetség (SPAS), valamint az ultranacionalista Vojiszlav Seselj köré tömörülő választási lista. Szakértők szerint azonban ahhoz, hogy ne kérdőjelezzék meg a parlament legitimitását, legalább ötven százalékos részvételre lesz szükség.

Drónok támadtak egy orosz katonai bázisra Szíriában

Publikálás dátuma
2020.01.20. 08:04
Bombával felszerelt robotrepülők, ilyen drónokkal támadták 2018 októberében az orosz haderő több szíriai bázisát is
Fotó:
Három drónt semmisített meg a légvédelem a hmejmími katonai reptérnél vasárnap este.
A három légi célpont a tájékoztatás szerint északkeleti irányból közeledett a bázis felé, amikor légvédelmi rakétákkal biztonságos távolságban megsemmisítették őket - írja az MTI. Az incidensnek sérültjei nem voltak, anyagi kár nem keletkezett. Az orosz hadsereg legutóbb december 23-án számolt be a szíriai kormány ellen harcoló fegyveresek Hmejmím elleni dróntámadásáról. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője tavaly szeptemberben azt mondta, hogy az objektum légvédelme két év alatt több mint száz drónt semmisített meg. Konasenkov szerint a támadásokat kis hatótávolságú Pancir-Sz1 és Tor-M2 rakétarendszerek reaktív lövedékeivel szokták elhárítani. Oroszországnak, amely 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai konfliktusba, az országban Hmejmím mellett Tartuszban is van egy bázisa, amelyet a haditengerészet használ. Az RBK orosz gazdasági napilap hétfőn az Anadolu török hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy az északnyugat-szíriai rumeiláni olajlelőhely közelében amerikai katonák oroszokat állítottak meg és kényszerítettek visszafordulásra. A közlés szerint a kurd erők ellenőrzése alatt álló területen szombaton történt az incidens. Er-Rumeilán közelében egy amerikai bázis található. 
Szerző

Harry herceg kiállt a nyilvánosság elé, és közölte, hogy Meghannel nem volt más választásuk

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:27

Fotó: Albert Nieboer / AFP
Hónapokig tárgyaltak a lehetőségeikről, egy csomó ajtó automatikusan bezárult előttük.
Harry herceg szerint neki és feleségének, Meghan hercegnőnek az elmúlt évek kihívásai után nem maradt már választásuk, csak az, hogy mindketten visszalépjenek a brit királyi családban betöltött hivatalos szerepüktől - írja az MTI. Harry vasárnap esti beszédében nem titkolta, hogy a történtekért a sajtót is felelőssé teszi. Az udvar a hétvégén jelentette be, hogy Harry és Meghan gyakorlatilag kivonul a királyi családból, legalábbis a monarchia hivatalos programjaiban a továbbiakban nem vesznek részt, közpénzellátmányban ezentúl nem részesülnek és Harry nagymamáját, II. Erzsébet királynőt sem képviselhetik hivatalos fórumokon. A házaspár emellett a jövőben - várhatóan tavasztól - nem használja az Ő Királyi Fensége (His/Her Royal Highness, HRH) titulust sem, amelyre Harry az uralkodó egyenes ági leszármazottjaként, Meghan hercegnő pedig Harry feleségeként tarthatott igényt. Mindezek közvetlen előzményeként a házaspár január második hetében teljesen váratlanul bejelentette, hogy visszalép a brit királyi család magas rangú tagjaként ellátott hivatalos funkcióitól, pénzügyileg függetlenné kíván válni, és a jövőben ideje egy részét Kanadában tölti. A világszerte hatalmas feltűnést keltő fejleményről Harry az általa alapított, elsősorban a HIV-fertőzött afrikai gyermekek megsegítésére létrehozott Sentebale jótékonysági alapítvány vasárnap esti londoni rendezvényén beszélt először személyesen nyilvánosan. Azt mondta: nagyon elszomorítja, hogy a helyzet idáig fajult, és nem könnyű szívvel hozta meg azt a döntést, hogy visszalép hivatalos funkcióitól. Kijelentette ugyanakkor: a döntés sokévnyi kihívás után, hónapokig tartó tárgyalássorozat eredményeként született meg, miután nem maradt más reális választási lehetőség. Hozzátette: Meghannal együtt azt remélték, hogy a továbbiakban is szolgálhatják a királynőt, a Nemzetközösséget és a fegyveres erők azon szervezeteit, amelyekhez ő kötődik, de mindezt közpénzek igénybevétele nélkül szerették volna tenni. "Sajnos azonban ez nem bizonyult lehetségesnek" - mondta Harry herceg. Nem tért ki részletesen arra, hogy ez így miért nem volt megoldható, kijelentette azonban, hogy elfogadta a helyzetet, és reméli, hogy döntésével békésebb életet tud teremteni a családjának. Azt mondta, hogy amikor édesanyja, Diana hercegnő 23 éve meghalt, sokan a segítségére siettek és igyekeztek óvni őt, "ám a média erőteljes hatalom", és ő csak remélni tudja, hogy az egymásnak nyújtott kollektív támogatás még ennél is erősebbnek bizonyul. Harry herceg régóta nem titkolt, mély ellenszenvet táplál a sajtóval szemben. Őt és a brit királyi családot ugyanis a mai napig kísérti a Diana hercegnőt szó szerint élete utolsó pillanatáig üldöző fotóshad emléke. Harry édesanyja 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét. Gépkocsiját végzetes útján is többtucatnyi fotós üldözte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló hercegnőről is közeli felvételeket készítettek. Harry tavaly októberben - miután több lap ellen is jogi eljárást kezdeményezett magánélete védelme érdekében - hosszú és rendkívül éles hangvételű közleményt adott ki, amely szerint a sajtó ugyanúgy bánik vele és feleségével, mint egykor Dianával. "Leginkább attól félek, hogy a történelem megismétli önmagát. Elvesztettem édesanyámat, és most azt kell látnom, hogy feleségem is ugyanezen befolyásos erők áldozatává válik" - fogalmazott őszi közleményében a herceg.
Szerző