Aleksandar Vucic szerb államfő múlt héten, a kormányhoz hű Pink televízióban bejelentette, április 19-én vagy 26-án rendezik meg a parlamenti, illetve a helyhatósági választást Szerbiában. Az utóbbi időpont a valószínűbb – tette hozzá. Mint mondta, a regionális listák élén hatvan százalékban mások állnak majd, mint öt évvel ezelőtt. Egyúttal óriási változásokat helyezett kilátásba a kormányt illetően is, már amennyiben ismét a Szerb Haladó Párt (SNS) nyeri a voksolást, ami lényegében már most biztosra vehető.
Hónapokkal ezelőtt elterjedt Belgrádban az a pletyka, amely szerint Vucic nem elégedett Ana Brnabic miniszterelnök teljesítményével. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy Vucic másik kormányfő személyében gondolkodik, de az könnyen elképzelhető, hogy a minisztériumok jelentős részének élén változások lesznek.
Bár a haladók választási győzelméhez nem férhet kétség, Vucicnak mégis szembe kell néznie egy komoly nehézséggel, amit nemrégiben közvetetten maga is elismert. Az ellenzéki pártok túlnyomó többsége már tavaly év végén jelezte, hogy bojkottálja a parlamenti választást. Azzal indokolták a lépést, hogy a kormány totális ellenőrzés alatt tartja a közszolgálati médiát, nem ad megszólalási lehetőséget az ellenzéki pártoknak, folyamatosan nyomást gyakorol az ország polgáraira.
A jelenlegi választási törvény mellett ez azt jelentené, hogy az SNS-en, illetve a szerb szocialistákon kívül legfeljebb a kisebbségnek lenne parlamenti képviselete, s a kabinet százszázalékos mandátumtöbbségre támaszkodhatna a belgrádi szkupstinában. Ennek azonban nagyon rossz üzenete lenne nemcsak a bel- a külföld számára is, hiszen sokan joggal tennék fel a kérdést: mennyire képviseli a törvényhozás az emberek akaratát, ha az ellenzék távol maradt a voksolástól. Másrészt egy tömeges bojkott nyomán alacsony lehet a részvételi arány a voksoláson, ami szintén megkérdőjelezné a parlament legitimációját, ez pedig különösen kellemetlen egy olyan helyzetben, amikor egy sor fontos témában, például a koszovói kérdés megoldásában kellene döntenie a szkupstinának.
Aleksandar Vucic ezért cselhez folyamodik, az eddigi ötről három százalékra akarja csökkenteni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges küszöböt. Bár a közvélemény egy jelentős része mindent elhisz Vucicnak, ez a tervezett lépése még Szerbiában is komoly megütközést keltett. Nem elegáns ilyen jelentős változást kezdeményezni három hónappal a tervezett választás előtt - érveltek többen. Erre is utalt Vladimir Goati politológus az N1 televízióban. Azért is élesen bírálta a lépést, mert nem előzte meg semmiféle társadalmi vita. Kifejtette, a nemzetközi gyakorlatban a voksolás évében nem szoktak a választási törvényt jelentősen befolyásoló törvényeket hozni a politikai szereplők széleskörű bevonása nélkül. A Szabad Választásokért Központ (CeSID) munkatársa, Bojan Klacar úgy látja, ezzel a jogszabállyal a kormány precedensértékű lépést tesz. Bár nincs szabály arra vonatkozóan, melyik a jobb, a három vagy az öt százalékos parlamenti küszöb, de ezt a lépést nem előzte meg semmiféle elemzés, így nem lehet tudni, mi motiválta az elnököt.
Bírálatok érkeztek külföldről is. Tanja Fajon szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, a Szerbiához fűződő kapcsolatokért felelős delegáció vezetője kemény kritikákkal illette a lépést, a Blic belgrádi napilapban kifejtette, nagyon veszélyes stratégia a választójogi törvény megváltoztatása ennyire közel a parlamenti választáshoz. Az ilyen húzásokkal megrendülhet a Szerbiába vetett bizalom – tette hozzá.
Hasonlóképpen reagált a szlovák EP-képviselő, Vladimír Bilcík, az EP szerbiai jelentéstevője, aki szerint az ilyen húzások miatt fel lehet tenni a kérdést, mennyire lesz demokratikus a parlamenti választás.
Szerb közvélemény-kutatók szerint a parlamenti küszöb csökkentésével bekerülhet a törvényhozásba a Szerb Hazafias Szövetség (SPAS), valamint az ultranacionalista Vojiszlav Seselj köré tömörülő választási lista. Szakértők szerint azonban ahhoz, hogy ne kérdőjelezzék meg a parlament legitimitását, legalább ötven százalékos részvételre lesz szükség.
