Nem orvosolták a paphiányt az imaszövetségek

Publikálás dátuma
2020.01.20. 09:30

Fotó: Mészáros János / MTI
A korábbi évek csökkenése után tavaly emelkedett ugyan az aktív katolikus lelkipásztorok száma a hazai egyházmegyékben, de mindössze egyetlen fővel. Az utánpótlás helyzete kevés jóval kecsegtet.
A Magyar Katolikus Püspök Konferencia titkársága a Népszava megkeresésére kimutatást készített arról, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a papság létszáma Magyarországon. A püspöki kar sajtószolgálata egyházmegyénként kérte be, majd összesítette az adatokat.
A lapunknak elküldött statisztikából az látszik, hogy 2015-ről 2016-ra néhány fővel emelkedett, majd csökkenésnek indult az aktív egyházmegyés papok száma. 2019-ben újra megállt a csökkenés, ám trendfordulóról túlzás lenne beszélni: a katolikus lelkipásztorok száma tavaly csupán egy fővel nőtt. Idehaza – a nyugdíjasokat nem számítva – 1436-an teljesítenek egyházmegyés papi szolgálatot.
Lapunk kérésének megfelelően a püspöki kar kimutatásában külön kategóriaként szerepelnek a szerzetes papok. Számuk 256-ról 223-ra fogyott öt év során, és hasonló mértékű apadás tapasztalható a papi hivatásra készülő papnövendékek esetében is. Ebből arra lehet lehet következtetni, hogy az utánpótlással szintén bajok vannak. (Lásd a cikkünkhöz mellékelt részletes adatokat.)
Az egyházmegyés és a szerzetes papok száma együttesen – a 295 nyugdíjas papot is hozzávéve – a mai Magyarországon 1954. Összevetésül: tizenöt évvel ezelőtt, 2005-ben a szerzetesrendeket is beleértve a papok száma 2576, a papnak tanuló növendékeké – a mostani 216-ot lényegesen meghaladó módon – 356 volt. A paphiány mértékét akkor 25-30 százalékosra becsülték. A helyzet azóta láthatóan tovább romlott.
Az egyház különféle módszerekkel próbál tenni a paphiány ellen: vannak, akik leginkább az ima erejében bíznak. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke például – még a szombathelyi egyházmegye püspökeként – abban a reményben hozott létre imaszövetséget, hogy a hívek bevonásával sikerül megakadályozni a papi hivatások számának további csökkenését. Az egyházmegyének a „hat évfolyamon mindössze 5 papnövendéke van, miközben az elmúlt egy évben 7 paptestvérünket veszítettük el. Tennünk kell tehát valamit ennek a folyamatnak megállítása érdekében!” – indokolta az imaszövetség létrehozását 2016. április 17-én, Jó Pásztor vasárnapján kiadott levelében Veres András. A püspök arra buzdította a híveket, hogy egyéni imádságaikon túl a közös imaalkalmakkor is rendszeresen kérjék az „aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába”, még buzgóbban imádkozzanak új papi és szerzetesi hivatásokért. Az imaszövetséghez csatlakozók kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden nap elmondanak egy „hivatásokért szóló felajánló imát, valamint tetszőleges titokkal egy tized rózsafüzért”. Veres püspök aztán hasonló megfontolásból következő szolgálati helyén, a győri egyházmegyében is imaszövetséget alapított. Ugyanígy tett pár éve Varga László kaposvári megyéspüspök is – hívta fel a figyelmet a Magyar Kurír híradása nyomán a keresztény SZEMlélek portál. Tavaly senki sem jelentkezett az egyházmegyébe azzal a szándékkal, hogy pap szeretne lenni, idén pedig csak egy jelentkező van eddig – érzékeltette 2017 nyarán Varga László, hogy milyen súlyos problémáról van szó. A kaposvári püspök ezért arra kérte az elkötelezett híveket, hogy jelentkezzenek plébánosaiknál, ajánlják fel „minden fizikai és lelki szenvedésüket” az új papi hivatásokért. A püspöki kartól kapott adatokból azonban az látszik, hogy az imaszövetségek eddig nem értek el átütő sikert. A paphiány mérséklésének eszköze lehet még a más földrészekről származó lelkipásztorok, az úgynevezett importpapok alkalmazása. Mindemellett Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökeként 2015-ben a mindinkább fenntarthatatlanná váló plébániarendszer átalakítását sürgette. A Népszabadságnak akkor elmondta, hogy ismer olyan papokat, akik egyszerre nyolc falut látnak el: „rohangálnak egyik helyről a másikra, ebbe csak tönkremenni lehet”. Osztie Zoltán evangelizációs, missziós központok alakítására tett javaslatot, amelyekben csoportok dolgoznak. A papok így az elmagányosodás veszélye ellen is védve lennének. Kamarás István vallásszociológus erre reagálva kétségeit fejezte ki. Bár nyugati országokban történtek ilyen kísérletek, és egy-két hazai településen is van rá példa, a vallási kommunára emlékeztető szervezeti forma nem bizonyult sikeresnek. A világiak bevonása sokkal több eredménnyel kecsegtet – állapította meg a vallásszociológus. Akadnak európai országok, ahol súlyosabb a helyzet, mint nálunk. Írországban például az utóbbi időben zuhanásszerűen csökken a papok száma – árnyalta a képet lapunknak nyilatkozva Máté-Tóth András teológus, valláskutató. A tendencia megfordításához nem elegendő a tüneti kezelés. Olyan egyházat kell létrehozni – hangsúlyozta –, amely akár papi hivatásként is vonzó perspektívát kínál a fiatalok számára. Ehhez viszont változtatni kell az intézményi struktúrán és viszonyrendszeren: a merev, statikus, elzárkózó szervezet helyett nyitott, a kreativitásnak teret adó egyházat kell teremteni. Napjainkban nem ritkán labilis egyéniséggel rendelkező fiatalok választják a papi szolgálatot, akik azt remélik, hogy az egyházi rend keretei között lelki stabilitást nyernek. Gond az is, hogy a mostani rendszerben a papnövendékeket „magányos farkasokká” képzik ki. Máté-Tóth András a maga részéről nem tartja elvetendő ötletnek a papi közösségeknek is otthont adó missziós központok – vagy valamilyen hasonló szervezeti egységek – létrehozását. A teológus jó példaként említette a Fokoláre mozgalmat, amely kifejezetten az egyház közösségi jellegét szeretné erősíteni. Kutatások igazolják, hogy az ehhez a mozgalomhoz tartozó lelkipásztorok közül az átlagosnál lényegesen kevesebben hagyják el a papi pályát.

Fókuszban a cölibátus

Kemény vita folyik arról, hogy a cölibátus, a kötelezően előírt papi nőtlenség eltörlése – legalábbis a szabályok enyhítése – mennyiben tenné népszerűbbé a papi hivatást, és egyáltalán megengedhető-e, hogy a katolikus egyház hozzányúljon egy ilyen ősrégi, fundamentális intézményhez. Nagy feltűnést keltett, hogy tavaly ősszel, a Vatikánban rendezett amazóniai szinódus kinyilvánította: a paphiány enyhítésére kivételes esetekben példás életet élő, házas férfiakat is lelkipásztorrá szentelhetnek az Amazonas vidékén. Konzervatív főpapok – közöttük a volt pápa, XVI. Benedek – a szinódus állásfoglalását a cölibátus felszámolása irányába tett, részükről tiltakozást kiváltó lépésként értékelték. Máté-Tóth András teológus szerint erről nincs szó. Először is: a szinóduson elfogadott dokumentum egyelőre csak ajánlásnak tekinthető. Bár a pápai jóváhagyás valószínűleg megszületik, akár még éveket is igénybe vehet, amíg az elvi döntés gyakorlati részleteit kidolgozzák és átültetik a gyakorlatba. A teológus kijelentette, hogy a cölibátus intézményének lényegét ez a lépés nem fogja érinteni. Az intézkedés ugyanis nem a már felszentelt papokra vagy papnak jelentkező fiatalokra vonatkozik majd (ebben a tekintetben semmilyen változás nincs), hanem olyan férfiakra, akik eredetileg nem papnak készültek. Nagyon remélem, hogy még talán megérem, amikor nős férfiakat pappá fogunk szentelni – mondta Beer Miklós váci püspök 75. születésnapján, 2018 nyarán a SZEMlélek portálnak. Egyre erősebb benne a meggyőződés – folytatta az időközben nyugdíjba vonult püspök –, hogy egyháztörténelmi távlatban kellene újragondolni az egyházi szolgálatok rendjét, különválasztva a szerzetesség hivatását és a közösségvezető papi szolgálatot. A Ferenc pápa támogatói közé tartozó Beer Miklós abban látja a sok félreértés okát, hogy „jó szándékkal összekevertük a szerzetesi hivatást és az egyházközségek lelki vezetését”. Kamarás István vallásszociológus egyik nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy részben orvosolhatná a gondokat, ha jó fizikai és szellemi állapotban lévő, a környezetükben tiszteletnek örvendő nyugdíjas férfiakat is pappá szentelnének. Olyanokat, akik rendezett anyagi körülmények között élnek, és szívességből, fizetség nélkül vállalnák a papi teendők ellátását.

Világadatok

A papok száma 2000-ben a világon összesen 405 ezer 178 fő volt, 2017-ben 414 ezer 582 fő (a legutóbbi világadatokat tartalmazó Annuarium Statisticum Ecclesiae 2017 kimutatása alapján). A Vatikán tájékoztatójából ugyanakkor kiderül, hogy a 2017-es adat az előző évhez képest némi csökkenést mutat: 2016-ban ugyanis 414 ezer 969 pap teljesített szolgálatot szerte a világon. Máté-Tóth András a csökkenést azért tartja meglepőnek, mert egyébként 2010 óta világviszonylatban enyhe növekedés volt tapasztalható. A magyar püspöki kartól kapott beszámoló kitért arra, hogy az európai adatok ellenére a papnövendékek száma világviszonylatban nézve Ázsiában és Afrikában növekszik (cölebsz papokról van szó). A papnövendékek száma 2017-ben 115 ezer 328 fő volt. Máté-Tóth András megjegyezte, hogy összességében itt is enyhe, 0,7 százalékos csökkenés figyelhető meg, hiszen 2016-ban még 116 ezer 160 papnövendékek tartottak nyilván a világon.

Szerző
Témák
pap egyház

Fizetős SMS-szolgáltatást reklámoznak egy tiniknek szóló magyar websorozatban

Publikálás dátuma
2020.01.20. 09:28

Fotó: Police.hu
A szolgáltatás 508 forintos üzenetekben válaszol minden kérdésre. Körözött kormányközeli vállalkozó lehet a tulaj.
Miközben például az Instagram-posztok esetén a magyar hatóságok pár látványos büntetés kiszabásával már nagyjából kikényszerítették a reklámok jelzését, a Középsuli című, Youtube-os websorozat reklámját/termékelhelyezését sehol semmilyen formában nem jelzik - írja a 444. A lap hozzáteszi: azt pedig - hogy, hogy nem - a sztoriba beleszőtt reklámban sem árulták el, hogy a szereplők által kaserolt szolgáltatás fizetős. Itt a sorozatban elhelyezett reklám: 
Az csak a Bongo nevű szolgáltató weboldaláról derül ki, hogy egy SMS 508 forintba kerül, de az alapinformáció ott sem található meg könnyen. A szolgáltatást a Bongo Operations nevű ausztrál cég üzemelteti. Magát a websorozatot, aminek több mint 300 ezer feliratkozója és egyes epizódjainak több millió megtekintése van, jó eséllyel a NAV és a Főváros Nyomozó Ügyészség által is köröztetett Balogh Sándor kormányközeli vállalkozó üzemelteti - teszi hozzá a 444. Balogh volt a vizes vb gazdasági igazgatója, és befolyás vásárlásának gyanúja miatt európai elfogatóparancsot adott ki a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa Balogh Sándor ellen – írta decemberben a Szabad Pécs.
Szerző
Frissítve: 2020.01.20. 09:47

Trükkös kormányígéret: eltérő mérce szerint emelik a béreket a hivatalokban

Publikálás dátuma
2020.01.20. 08:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
Elfogadhatatlan a kormányhivatali tisztviselők megyénként eltérő béremelése a területen működő szakszervezetek szerint.
Az év elejéig visszamenően, de más-más mértékben - a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő átlagfizetéseihez igazítva - emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét - közölte a Miniszterelnökség. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sikernek tartja, hogy teljesül a két évvel ezelőtt megfogalmazott 30 százalékos béremelési követelésük, de nem ezt a megoldást várták. A szervezet elnöke szerint az eltérő mérce hatalmas különbségeket és így ellentéteket is szülhet, hiszen a KSH adatai szerint tavaly a szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban bruttó 542 ezer forint volt, míg Békésben csak 327 ezer forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak a közigazgatásban átlagosan bruttó 435 497 forintot kerestek, de nem tudni, pontosan milyen adatot vesz alapul a Miniszterelnökség a béremelési mérték kiszámításánál. Egy biztos: a furcsa kormányzati logika szerint az egyébként is hátrányos megyékben élő tisztviselőknek ennek megfelelően kisebb, 10 százalék körüli emelés jár - úgysincs nekik hova menni -, de a budapesti kormányhivatalokban akár 35 százalékkal is többet kaphatnak, hogy ne álljanak tovább egy jobban fizető piaci munkahelyre. Az MKKSZ elnöke úgy fogalmazott a Népszavának, hogy minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanazt a munkát kell elvégeznie, ezért minden kormánytisztviselőnek azonos elbírálás alá kell esnie. Boros Péterné azért is súlyos hibának tartja, hogy a versenyszféra munkaerőpiaci adatai alapján tesznek különbséget a kormányzati igazgatásban dolgozók között, mert a lépés azt mutatja, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly életbe lépett törvény a legminimálisabb garanciát sem adja meg a hatálya alá tartozó munkavállalóknak, hogy azonos elbírálásban részesülhetnek, ezért az MKKSZ több más szakszervezettel együtt az egész törvény felülvizsgálatát szeretné elérni. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal, első lépésként négy érdekvédelmi vezető találkozót kért a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának nemrég kinevezett György Istvántól, azt remélve, hogy a fővárosi kormányhivatalt 2014 óta vezető szakember megérti a kifogásaikat. Erős fenntartással fogadták az érdekvédők a cafetéria visszaállításáról megjelent ígéretet is, hiszen a juttatást két éve törölték el, közben az adótörvények módosításával szinte kiürítették a rendszert. Ráadásul nem tudni, mekkora összeget jelentene a béren kívüli keret visszaállítása, mert a központi igazgatásban - ahol meghagyták a rendszert – évi 200 ezer és 360 ezer forint között többféle összeg szerepel a listán és még csak utalás sem hangzott el, hogy a kormányhivatalokban melyikben gondolkodnak. A szakszervezetek erről is tárgyalnának, de változatlanul követelik a kormányzati tisztviselőktől elvett szabadság, a megnövelt munkaidő felülvizsgálatát és a 13. havi bér bevezetését ebben a körben.

Létszámkeringő

A Népszava közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy tavaly született egy kormányhatározat „a fővárosi és megyei kormányhivatalok álláshelyeiről”, ami azzal számolt, hogy 2019 március 1-től, vagyis a kormányzati igazgatásban dolgozók munkáját és juttatásait szabályozó „kit” bevezetése után 34 091 ember dolgozik a területen. Ugyanakkor idén januártól újabb leépítést helyezett kilátásba, 32 568 főre csökkentve a létszámot. Csakhogy a folyamatosan emelkedő munkaterhek, a megvont szabadság és megemelt munkaidő miatt a vártnál többen álltak fel a hivatalokban, így 4144-es számon az év vége felé újabb határozatot hozott a kormány, immár arról, hogy pont elég ember van a területen, visszavonja az újabb létszámcsökkentést. Idén március elsejétől egyébként ismét nagy átrendeződés kezdődik a hivatalokban. Sokan más szervezetekbe mennek át, de jönnek is újak a rendszerbe, a létszámváltozás nagyságát egyelőre nehéz megmondani, de korábban például az hangzott el, hogy országosan kétezer álláshelyet érinthet a szabálysértési ügyek átadása a rendőrségnek.