Trükkös kormányígéret: eltérő mérce szerint emelik a béreket a hivatalokban

Publikálás dátuma
2020.01.20. 08:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
Elfogadhatatlan a kormányhivatali tisztviselők megyénként eltérő béremelése a területen működő szakszervezetek szerint.
Az év elejéig visszamenően, de más-más mértékben - a szellemi foglalkoztatásúak megyénként eltérő átlagfizetéseihez igazítva - emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét - közölte a Miniszterelnökség. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sikernek tartja, hogy teljesül a két évvel ezelőtt megfogalmazott 30 százalékos béremelési követelésük, de nem ezt a megoldást várták. A szervezet elnöke szerint az eltérő mérce hatalmas különbségeket és így ellentéteket is szülhet, hiszen a KSH adatai szerint tavaly a szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban bruttó 542 ezer forint volt, míg Békésben csak 327 ezer forint. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak a közigazgatásban átlagosan bruttó 435 497 forintot kerestek, de nem tudni, pontosan milyen adatot vesz alapul a Miniszterelnökség a béremelési mérték kiszámításánál. Egy biztos: a furcsa kormányzati logika szerint az egyébként is hátrányos megyékben élő tisztviselőknek ennek megfelelően kisebb, 10 százalék körüli emelés jár - úgysincs nekik hova menni -, de a budapesti kormányhivatalokban akár 35 százalékkal is többet kaphatnak, hogy ne álljanak tovább egy jobban fizető piaci munkahelyre. Az MKKSZ elnöke úgy fogalmazott a Népszavának, hogy minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanazt a munkát kell elvégeznie, ezért minden kormánytisztviselőnek azonos elbírálás alá kell esnie. Boros Péterné azért is súlyos hibának tartja, hogy a versenyszféra munkaerőpiaci adatai alapján tesznek különbséget a kormányzati igazgatásban dolgozók között, mert a lépés azt mutatja, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly életbe lépett törvény a legminimálisabb garanciát sem adja meg a hatálya alá tartozó munkavállalóknak, hogy azonos elbírálásban részesülhetnek, ezért az MKKSZ több más szakszervezettel együtt az egész törvény felülvizsgálatát szeretné elérni. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal, első lépésként négy érdekvédelmi vezető találkozót kért a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának nemrég kinevezett György Istvántól, azt remélve, hogy a fővárosi kormányhivatalt 2014 óta vezető szakember megérti a kifogásaikat. Erős fenntartással fogadták az érdekvédők a cafetéria visszaállításáról megjelent ígéretet is, hiszen a juttatást két éve törölték el, közben az adótörvények módosításával szinte kiürítették a rendszert. Ráadásul nem tudni, mekkora összeget jelentene a béren kívüli keret visszaállítása, mert a központi igazgatásban - ahol meghagyták a rendszert – évi 200 ezer és 360 ezer forint között többféle összeg szerepel a listán és még csak utalás sem hangzott el, hogy a kormányhivatalokban melyikben gondolkodnak. A szakszervezetek erről is tárgyalnának, de változatlanul követelik a kormányzati tisztviselőktől elvett szabadság, a megnövelt munkaidő felülvizsgálatát és a 13. havi bér bevezetését ebben a körben.

Létszámkeringő

A Népszava közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy tavaly született egy kormányhatározat „a fővárosi és megyei kormányhivatalok álláshelyeiről”, ami azzal számolt, hogy 2019 március 1-től, vagyis a kormányzati igazgatásban dolgozók munkáját és juttatásait szabályozó „kit” bevezetése után 34 091 ember dolgozik a területen. Ugyanakkor idén januártól újabb leépítést helyezett kilátásba, 32 568 főre csökkentve a létszámot. Csakhogy a folyamatosan emelkedő munkaterhek, a megvont szabadság és megemelt munkaidő miatt a vártnál többen álltak fel a hivatalokban, így 4144-es számon az év vége felé újabb határozatot hozott a kormány, immár arról, hogy pont elég ember van a területen, visszavonja az újabb létszámcsökkentést. Idén március elsejétől egyébként ismét nagy átrendeződés kezdődik a hivatalokban. Sokan más szervezetekbe mennek át, de jönnek is újak a rendszerbe, a létszámváltozás nagyságát egyelőre nehéz megmondani, de korábban például az hangzott el, hogy országosan kétezer álláshelyet érinthet a szabálysértési ügyek átadása a rendőrségnek.

Boldog István körzetében nyert az ellenzék, a XXII. kerületben a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:21
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hét településen tartottak időközi önkormányzati választást az országban vasárnap, valamennyi helyen az októberben kialakult szavazategyenlőség miatt.
 A szavazatok 57 százalékával Mészáros Zoltánné, az Otthonunk Szentmiklós Egyesület jelöltje kapta a legtöbb szavazatot Törökszentmiklóson az 1-es számú választókerületben. Törökszentmiklós a fideszes Boldog István választókerületének központja, ahol a meghosszabbított előzetesét töltő Fehér Petra, Boldog jobbkeze is önkormányzati képviselő. A 27 százalékos részvétellel tartott választáson a fideszes Pataky Tibor 43 százalékot kapott.
A főváros XXII. kerületében a fideszes Csiszár Zsuzsanna 34 százalékos részvétel mellett nyert 55-45 százalékos arányban Nádor Ivánnal, az ellenzék közös jelöltjével szemben. Itt azért volt jelentősége a voksolásnak, mert a két MSZP-s képviselő felrúgta az ellenzéki megállapodást, a Fidesszel szavaztak. 
Dománé Tóth Erika független jelöltet választották meg polgármesternek a vasárnap megtartott időközi választáson a Vas megyei Döröskén. A 102 szavazásra jogosult közül 96-an járultak az urnához. A szintén függetlenként indult Horváthné Varga Marietta Margit 47 szavazatot kapott.
A Győr-Moson-Sopron megyei Szakonyban öt szavazat különbséggel a függetlenként induló Csenár Mátyás József nyerte el a tisztséget. Csenár Mátyás József 148, míg a szintén függetlenként induló korábbi polgármester, Farkas Gyula 143 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 389 ember közül 294-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt.  
Selmeci László, a település korábbi polgármestere nyerte a vasárnap rendezett időközi választást a Tolna megyei Gyulajon. A két független jelölt közül Selmeci László 273, Horváth Lajos 192 szavazatot kapott. A 965 lakosú faluban a 651 választásra jogosult közül 467-en voksoltak.
A Pest megyei Inárcson 57 százalékos részvétel mellett a független Gál Imre László lett a polgármester. 55-45 százalékos arányban győzött a szintén független Turcsány Andrea ellen.  
Nyolc jelölt versengett a Borsod megyei Sajószentpéteren egy egyéni képviselői helyért. Végül 44 százaléknyi szavazattal Kocsi Tibor, a Zöldek Pártjának jelöltje nyerte el a mandátumot. A faluban MSZP-DK-s közös ellenzéki, valamint fideszes jelölt is indult, előbbi 24, utóbbi 16 százalékot szerzett. A többiek függetlenként indulva nem érték el a 10 százalékot sem.
Szerző

Vényválsággal indult az év a patikákban, és még nincs vége

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:00

Fotó: Népszava
A szaktárca elfelejtett módosítani két jogszabályt, és nehezen kezelhető helyzeteket teremtett a gyógyszertárakban.
Akadozva indul a receptek nyugdíjazása a patikákban. A gyógyszer felírási igazolások kötelező alkalmazásának eltörlése a hónap eleje óta gyakran hozza megoldhatatlan helyzetekbe a gyógyszerészeket. - Sokan meglepődnek, hogy felírási igazolás és meghatalmazás híján nem viheti magával a szükséges gyógyszereket – panaszolta lapunknak egy gyógyszertár vezetője, aki azt is tapasztalja, hogy az orvosok nem szívesen adnak felírási igazolást a betegeknek. - A napokban egy idős férfi tolókocsihoz kötött daganatos feleségének a kábító-hatású fájdalomcsillapítóit akarta elvinni. Neki ugyan volt érvényes elektronikus felírása, de nem volt se érvényes receptje, se meghatalmazása, ezért azt nem adhattuk ki. Hiába jár már évek óta hozzánk a férj a feleség gyógyszeriért, vissza kellett küldenünk a szakorvoshoz papírreceptért. „Abba bele sem merek gondolni, hogy akkor mit tennék, ha életmentő gyógyszer esetében kerülnék hasonló helyzetbe” – mondja a gyógyszerésznő. Az orvosoknak már jó ideje elektronikusan, az úgynevezett E-térbe kell felírniuk a gyógyszereket, és erről csak úgynevezett felírási igazolást adni a betegeknek. Januártól ezt már csak azok kapják, akik ezt kérik, mert látni akarják, hogy mit kaptak, és azt mennyi ideig kell szedniük. Magát a gyógyszert elvben e -személyivel vagy régi személyi igazolvánnyal és a taj-kártya egyidejű felmutatásával válthatják ki. Ám, hogy felírási igazolás nélkül – kizárólag az E-térre hagyatkozva – mennyire nehéz lehet orvosságot kiváltani, azt január hatodikán sokan megtapasztalhatták. Az idei első munkanapon ugyanis leállt az e-tér, a gyógyszerészek nem férhettek hozzá az elektronikus gyógyszer rendelvényekhez. A helyzetet súlyosbította, hogy a szaktárca megfeledkezett egy jogszabály módosításáról. Egy korábbi jogszabály – nyilván a bevezetési szakasz bizonytalanságai miatt – kifejezetten lehetővé tette, hogy például valamilyen informatikai hiba miatt a patikus nem éri el az E-teret a felírási igazolásra is kiadhassa a gyógyszert. Ám ez a jogszabály 2020. január 1-től automatikusan hatályát vesztette. Az, hogy ebből nem lett tragédia, például cukorbetegek nem maradtak inzulin, vagy daganatosok nélkülözhetetlen készítmények nélkül, az a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének éberségén múlott. Ő levélben arra bátorította a gyógyszerészeket, hogy az ellátás biztonsága érdekében tegyenek úgy, mintha még élne e lehetőség, és adják ki a felírási igazolásokra is az orvosságokat. Utólag ugyan ezt a lépést támogatta a szakminisztérium is, de a jogszabály szükséges módosítását azóta sem végezték el. A szaktárca megfeledkezett egy másik lehetséges problémáról is. Januártól a 14 éven aluli gyermekek, illetve az ágyhoz kötöttek orvosságainak kiváltása az e-térből csak úgy lehetséges, ha azért papír vénnyel, vagy az, azt helyettesítő felírási igazolással, vagy ezek hiányában meghatalmazással érkezzen valaki a patikába. A szükséges meghatalmazást is az E-térben kellene rögzíteniük a betegeknek. Vagy úgy, hogy valaki maga lép be, és az önrendelkezés fül alatt ezt megteszi, vagy valamelyik a kormányablakban kér ehhez segítséget. Csakhogy az E-térben ez a lehetőség még nem működik. A Népszava úgy tudja: az ehhez szükséges informatikai fejlesztés elkészült, de amíg a tárca nem készíti el a bevezetéséhez szükséges rendeletet, addig azt nem kapcsolhatják be a rendszer üzemeltetői. A kormányablakok lapunk által megkérdezett dolgozói nem is tudtak arról, hogy pontosan mit is kéne tenniük, ha egy ügyfél ebben a segítségüket kérné. A rendelkezésnek persze van egyéb hibája is, hiszen, ha valaki azért nem megy maga a patikába, mert ágyhoz kötött, vagy mozgásában korlátozott, akkor az nehezen juthat el a kormányablakig is, hogy ott fölhatalmazzon valakit.                   

Így készüljön, ha a patikába megy

A Magyar Gyógyszerész Kamara a zökkenőmentes vénybeváltás érdekében betegtájékoztatót készített, amit ki is helyeztetett a patikákban. Január elsejétől  ha a maga számára akar gyógyszert kiváltani  akkor ehhez a következőkre van szüksége:  - vagy a recept (amelyen két vonalkódot lát), ha orvosa hagyományos módon írta fel a gyógyszerét, - vagy a felírási igazolás (amely hasonlít a hagyományos recepthez, de három vonalkódot lát rajta), ezt akkor kérheti, ha  az orvosa úgynevezett e-receptet írt, - vagy az Ön azonosítására alkalmas igazolványa, ha az orvosa e-receptet írt és nincs Önnél a felírási igazolás. Az Ön azonosítására alkalmas * az E-személyi igazolványa * vagy a TAJ-kártyája és hagyományos személyi azonosító okmánya (személyi igazolvány, útlevél stb.).  Ha Ön a hozzátartozójának vált ki vényköteles gyógyszert, szükséges hozzá - vagy a recept, ha orvosa hagyományos módon írta fel a gyógyszert - vagy a felírási igazolás, ami hasonlít a hagyományos recepthez, de három vonalkódot lát rajta), - vagy olyan meghatalmazás, amely az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) előzetesen rögzítettek. A felhatalmazás visszavonásig érvényes. (A meghatalmazási rendszer elindítására későbbi időpontban kerül sor.) # Az orvos január 1-től 14 évnél idősebbek részére csak akkor köteles felírási igazolást kiállítani, ha azt külön kéri.    # A felírási igazolás akkor szabályos és a gyógyszertárban akkor fogadható el, ha az orvosa azt a társadalombiztosítás által rendszeresített papírvényre nyomtatja, rajta van a „felírási igazolás” szöveg, továbbá az orvosa lebélyegezte és aláírta. 

Szerző