Sertéspestis után Magyarországon is madárinfluenza fenyeget

Publikálás dátuma
2020.01.20. 08:30

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Egyelőre nem drágul a baromfihús, de ma még nem tudni, meddig tart ez az egyensúlyi állapot. A sertéspestis elhúzódásával nő a helyettesítő termék iránti igény, ami áremelkedéshez vezethet.
A sertéshús tavaly 20 százalékkal drágult, miközben a baromfitermékek ára alig emelkedett, sőt, például a csirkemellfilé ára, ami pedig prémium terméknek számít, még kissé lejjebb is szállt. A kilónként átlagosan 1500-1800 forintért kínált kedvelt konyhai alapanyagot néhány nagy élelmiszerlánc már akciósan 1200-1400 forintért adja. Ennek az európai piac változása volt a fő oka, és nem annyira a madárinfluenza miatt csökkenő export. Az tény, hogy a H5N8 madárinfluenza vírus magyarországi megjelenése miatt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint hat jelentős vásárlóerővel rendelkező ázsiai ország, mint Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael különböző mértékben korlátozta csirkehús-importját, de ez elsősorban az odaszállító vállalkozásokat érintette érzékenyen, az árakat nem befolyásolta. Sokkal inkább az Európai Unió piacait elárasztó, megemelt kvótával exportáló ukrán termelők szorították lejjebb elsősorban a mellfilé árát – nyilatkozta a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója.  Az csirkemell-árak szintet tartását, illetve lassabb áremelkedését segítette a Braziliából, illetve a Thaiföldről származó import is, valamint az unió belső termelése is növekedett. Valószínűleg – legalábbis még egy ideig -, a többi baromfitermék sem drágul, hiszen az ázsiai piacokra nem az Európában, illetve az Észak-Amerikában kedvelt mellfilét exportálták a magyar termelők, hanem a csontos részeket, elsősorban a szárnyat. A korlátozások miatt a kivitelre szánt mennyiség a hazai, valamint az uniós piacok kínálatát növeli. A szakember bízik abban, hogy a Komárom-Esztergom megyei Ácson január elején megjelent fertőzés miatt kényszervágott 53 500 pulyka, valamint pár napra rá a Hajdú - Bihar megyei Létavértes melletti kacsatartó telepen izolált H5N8 vírus miatt leölt 115 ezer víziszárnyas után nem találnak újabb járvány sújtotta állományokat. Erre Csorbai Attila szerint van esély, mert a 2016-2017-es nagy járvány után a korábbinál is fegyelmezettebben tesznek eleget a zárt tartásra vonatkozó előírásoknak a gazdák. Annál is inkább mert kárenyhítésre csak azok a termelők számíthatnak, akik igazoltan megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket. Ezeket egyébként a hatóságok is ellenőrzik. Természetesen az ácsi és a létavértesi telepek körül idén is elrendelte a hatóság a 3 kilométeres sugarú körben a biztonsági, illetve a 10 kilométeres körben található állományokat az állategészségügyi hatóság szakemberi megfigyelés alatt tartják és szükség esetén mintát vesznek a jószágokból. A baromfihúsexport csökkenése és a piacokat meghatározó többletkínálat, valamint a világpiacon az afrikai sertéspestis (ASP) miatt már 100 milliós nagyságrendben megnövekedett kereslet a hazai piacokon egyelőre egyensúlyban tartja az árakat. Nem árt az óvatosság, hiszen az előző járvány során mintegy 2,6 millió szárnyast kellett leölni és a kár elérte a 17-19 milliárd forintot. Ráadásul a gazdáknak csak a közvetlen kárukat térítette meg a költségvetés, vagyis a levágott állományok értékét, az elmaradt hasznot, a kényszerű leállás okozta bevételkiesést, a munkatársak bérének a költségeit a gazdaságok tulajdonosainak le kellett írniuk a veszteséglistán. Aggodalomra ad okot, hogy Lengyelország mellett már Szlovákiában, egy Nyitra melletti baromfitelepen is megjelent a vírus. Az is megemelheti a baromfi hús árát, hogy a jelek szerint egyelőre a sertéshús, ha lassú ütemben is, de folyamatosan drágul. A termelőknek már csak rossz emlék az élő sertés kilójának 350-380 forintos ára, és jelenleg már átlagosan 600 forint fölött adják a jószág kilóját. Ha nem sikerül megfékezni a sertéspestist, a baromfihús, mint helyettesítő termék ára szárnyalásba kezdhet a növekvő kereslet miatt. 

Nem múlik a vaddisznóvész

A budai hegyekben változatlanul plakátok hívják fel a figyelmet, hogy beteg vagy elhullott vaddisznó láttán, kiket kell értesíteni, és hogyan lehet tenni a kór tovaterjedése ellen. Az Nébih is érvényben tartja a december végén hozott intézkedését, amelyben az érintett több mint 60 vadgazdálkodási terület kockázati besorolását legalább közepes, illetve magas fokozatúra módosította. A Nébih honlapján folyamatosan értékeli a helyzetet. Jelenleg országosan mintegy 640 fertőzött területet tartanak nyílván, arányaiban a legsúlyosabban érintett megyék Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár Bereg. A szigorúan korlátozott területek szinte minden kelet- és észak-magyarországi megyében, valamint Pest mégyében előforulnak. A magas kockázatú zóna 440 magyar települést érint.

Szerző

336,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.20. 08:07
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint hétfő reggelre a péntek esti árfolyamához képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az eurót 336,32 forinton, a dollárt 303,20 forinton, a svájci frankot 313,25 forinton jegyezték péntek este. Mindhárom deviza jegyzése kissé alacsonyabban állt hétfő reggel nyolc óra előtt.
Az euró jegyzése 336,25 forintra csökkent, bár a hét végén 336,46 forinton is járt, ami az év eleje óta elért legmagasabb jegyzése. 
A forint tavaly novemberben érte el mélypontját az euróval szemben 337,26 forintos eurójegyzésen.
A dollárt 303,06 forinton, a svájci frankot pedig 312,85 forinton jegyezték hétfő reggel nyolc óra előtt.
Szerző

A multik adótitkait védi a kormány

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:30

Fotó: Népszava
A túlzó adóadminisztrációs terhekre hivatkozva nem támogatja a magyar kormány a globálisan működő nagy (multinacionális) cégekre vonatkozó uniós előterjesztést – olvasható Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkárának írásbeli parlamenti válaszában.
Magyarország még tavaly novemberben utasította el – 11 másik tagállammal együtt -,  azt az uniós javaslatot, amely a nagy nemzetközi cégeket arra kötelezte volna, hogy fedjék fel, mekkora bevételt érnek el évente külön-külön a 28 uniós tagállamban, illetve mennyi adót fizetnek az egyes országokban. Ugyanis gyakran éri ezeket a cégeket olyan - nem is mindig alaptalan - vád, hogy a világot behálózó telephelyeiket adóoptimalizálásra is felhasználják, azaz oda viszik nyereségüket - jellemzően adóparadicsomként nyilvántartott országokba -, ahol kevesebb adót kell leróni utána. Demeter Márta LMP-s képviselő több ízben kérdezte írásban a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy a magyar kormány miért akadályozza a multik adóelkerülésének felderítését.  Tavaly Tállai András miniszterhelyettes azzal indokolta a javaslat elutasítását, hogy a kormány szerint az előírás túlzottan nagy adminisztrációs terhet róna ezekre a cégekre. Ezt a második körben a napokban válaszoló Izer Norbert, a tárca adópolitikáért felelős államtitkára is megismételte, hozzátéve, hogy szerintük az uniós jogszabálytervezet az alapszerződés nem megfelelő pontjára hivatkozik, azt olyan cikkre alapoznák, amely teljes egyhangúságot kívánna az új jogszabály elfogadásakor. Izer Norbert szerint az indokolatlan adóadminisztrációs tehernövekedésből származó előnyök nehezen mérhetők, amellett a multik országonkénti bevételéről és adózásáról szóló adatokat nemzetközi szerződés alapján adatszolgáltatás keretében az adóhatóság most is megkapja. Az adóügyi államtitkár aggódik amiatt is, hogy a harmadik országban székhellyel bíró multinacionális vállalkozások EU-ban letelepedett leányinak kellene adatokat szolgáltatniuk és olyan információkat is várnának ezektől, ami nem áll rendelkezésükre. További érvük, hogy miért szolgálnak rá a védelemre a multik: a bevételi és adózási adatok nyilvánosságra hozatala rontaná ezen cégek versenyképességét az unión kívüli társaikkal szemben.  Demeter Márta részletekre is kíváncsi lett volna, például hány olyan multi működik Magyarországon, amelyek forgalma meghaladja a 750 millió eurót, és ezek mennyi adót fizettek 2014-2019 között - ám ezekre a kérdésekre nem kapott választ. 
Szerző