Merkel sikere a líbiai áttörés

Az EU-t számos bírálat érte akár a szíriai, akár a líbiai válság kapcsán, hogy teljesen súlytalanná vált külpolitikai kérdésekben, most ezek a bírálatok egy időre talán elcsendesülnek. A nagy kérdés az, hogy a megállapodást hogyan ellenőrzik majd.

Hosszú idő után kézzel fogható sikert ért el az uniós külpolitika azzal, hogy Berlinben vasárnap este áttörést sikerült elérni több állam- és kormányfő jelenlétében a líbiai válságban, s egyebek mellett megállapodás született a tűzszünetről. Igaz, ez esetben inkább a német külpolitika, konkrétabban Angela Merkel kancellár sikeréről lehet beszélni. Az EU-t számos bírálat érte akár a szíriai, akár a líbiai válság kapcsán, hogy teljesen súlytalanná vált külpolitikai kérdésekben, most ezek a bírálatok egy időre talán elcsendesülnek. Annál is inkább, mert egy héttel korábban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip török elnök sem tudott áttörést elérni a válság kapcsán. Korábban azonban más kísérletek is voltak a líbiai béke megteremtésére, 2018-ban Párizsban a francia, illetve Palermóban az olasz kormány is próbálkozott ezzel, hasztalanul. Nyolc év óta nem sikerült Líbiával kapcsolatban ilyen átfogó megállapodásokat kötni.

A berlini konferencián megegyezés született több kérdésről is, amelyeket 55 pontban foglaltak össze. Ami a legfontosabb, Fajez el-Szarradzs kormányerői és az ellene harcoló Halifa Haftar milíciái megállapodtak a tűzszünetről. Bár eddig is fegyverembargó volt érvényben Líbiával szemben, ennek megtartását a jövőben jobban ellenőrzik majd. „Kötelezzük magunkat arra, hogy nem avatkozunk be a líbiai konfliktusba és az ország belügyeibe” – hangzik az egyik mondat, ami épp az ellenkezője annak, mint amit az egyes országok eddig tettek. Az Egyesült Arab Emírségek Haftar tábornokot harci drónokkal, Oroszország zsoldosokkal látta el Haftar tábornokot, Törökország harci eszközökkel és milicistákkal segítette a kormányerőket. Most azonban szankciókkal sújtják azokat az államokat, amelyek megsértik a fegyverembargót. A berlini csúcs résztvevői elkötelezték magukat arra is, hogy támogatják Líbia politikai egységének megteremtését. A nemzeti megbékélés révén az olajipar ismét egységes ellenőrzés alá kerülne.

A nagy kérdés az, hogy a megállapodást hogyan ellenőrzik majd, küldenek-e kéksisakosokat esetleg az ENSZ égisze alatt az észak-afrikai országba? Törökország és Oroszország már küldött zsoldosokat a térségbe, de az EU eddig ódzkodott ettől. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnap azt írta, hogy Németország kész lenne katonákkal is részt venni egy békefenntartó misszióban. Róma és London is jelezte, hogy hajlandó a katonai szerepvállalásra, bár ez nem feltétlenül szárazföldi csapatok küldését, hanem a fegyverembargó ellenőrzését jelenti. 2016-tól az EU Sophia nevű Földközi-tengeri missziójának a fegyverembargó felügyelete is volt, ez azonban nem volt sikeres, mert Franciaország és Olaszország is szállított fegyvereket líbiai szövetségeseinek.