Újra ütik a forintot – Mélypontra gyengül a hazai deviza

Publikálás dátuma
2020.01.20. 17:38

Fotó: Shutterstock
A decemberi erősödés után újra rekordmélységbe gyengült a hazai deviza. A gond egyre inkább a magyar kamatpolitikában keresendő.
Hétfőn történelmi mélypontja közelébe gyengült a forint az euróval szemben. Az európai deviza árfolyama egészen 337 forintig emelkedett – így alig hat filléren múlt a csúcsdöntés. A CIB Bank ezt megelőzően kiadott elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy míg decemberben erősödni tudott a forint, az elmúlt napokban úgy gyengült, hogy azt nem követték a környező országok devizái. Figyelemre méltó az is, hogy a hazai deviza a lengyel złotyval szemben is két százalékkal gyengült év eleje óta. Míg tavaly az elemzők jelentős része a nemzetközi és régiós hatásokkal magyarázta a forint újabb és újabb negatív rekordját, mára már egyértelmű, hogy a forint gyengélkedése a hazai folyamatok következménye.  Az utóbbi hetekben nemcsak az euróhoz képest gyengült a forint, hanem szinte minden devizával szemben. Vagyis most nem arról beszélhetünk, hogy a feltörekvő piaci vagy a kelet-közép-európai devizákkal párhuzamosan esett a magyar deviza – írta a Portfolio.hu. A lap sorra vette a fontosabb devizák eddigi, 2020-as teljesítményét a dollárral szemben, amiből kiderül, hogy a forint az egyik legrosszabbul teljesítő deviza. A forintnál csak három deviza mutatott nagyobb gyengülést, azaz a chilei peso, a brazil reál és a dél-afrikai rand után a magyar forint a világ leggyengébb devizája. Két tényező változott meg az elmúlt hetekben, amely a mostani forintgyengüléshez hozzájárulhatott – mondta a Népszavának Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Az elmúlt napokban jelentős forintbőség alakult ki a bankközi devizapiacon – ez a pénz nem találja a helyét, ezért is gyengülhetett az árfolyam. Az elemző szerint ez a helyzet a következő napokban, hetekben megváltozhat, amint beindulnak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. nagyobb államkötvény kibocsátásai, ezek konszolidálhatják a forintlikviditást és így az árfolyamát is. Az Erste elemzője szerint  a forint gyengülésének másik oka a régióban kialakult „meglepetés” infláció: nem a 4 százalékos decemberi magyar infláció lepte meg az elemzőket, hanem a román, a cseh, de még az euróövezethez tartozó szlovák pénzromlás is megugrott az év utolsó hónapjában, és hasonló a helyzet a bolgár, valamint a lengyel gazdaságban is. Vagyis kezdenek feltámadni az inflációs várakozások, amelyekre a régiós jegybankok monetáris szigorítással (kamatemeléssel) reagálnak majd, míg az MNB az utolsó pillanatig kitart laza monetáris politikája mellett, ami rontja a forint relatív pozícióját a környező országok devizáihoz képest – mondta Nyeste Orsolya. Vagyis a forint gyengülésének oka a továbbra is extra laza monetáris politika, amivel a jegybank elsődleges célja a gazdasági növekedés támogatása. Az Erste elemzője arra számít, hogy rövid távon inkább forinterősödésre lehet számítani, amint eltűnik a pénzbőség a bankközi piacról. Hosszabb távon azonban széles sávban 330-340 körül ingadozik a forint az euróval szemben, vagyis az elemző szerint nem lehet kizárni, hogy az idén a mostani 337 forintról akár 340-ig is emelkedhet az euró árfolyama.  Hétfő délutánra hirtelen forintvételt követően 335 forintig erősödött a hazai deviza, azaz folytatódhat a hullámvasút.

Matolcsy megreformálná Maastricht-ot

Az eurózóna reformjára, a maastrichti kritériumok újragondolására van szükség - mondta Matolcsy György a hétfői Lámfalussy-konferencián. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének értékelése szerint az európai közös pénz első évtizede sikeres volt, ám másodikban néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, ezért dialógust javasolt valamennyi eurót használó és az övezeten kívül lévő uniós tagállam számára arról, hogy miképpen reformálják meg a valutaövezetet. A megbeszélésbe bevonnák a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amelyről Matolcsy György úgy vélekedett, hogy megfelelően kezelte a 2008-2009-es gazdasági világválságot, szemben az Európai Központi Bankkal (EKB). Ki lehetne használni azt a lehetőséget, hogy az IMF korábbi vezérigazgatója, Christine Lagarde áll most az EKB élén. Matolcsy György kiváló időpontnak tartaná megújulásra az 1992-es Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulóját 2022-ben. Matolcsy György jelezte, hogy Magyarország elkészítette az euróövezet átalakításának „Fenntartható felzárkózás euróval” elnevezésű programját, ennek 300 oldalas kötetét be is mutatta a Lámfalussy-konferencia résztvevőinek. Ennek kapcsán hitet tett az euró magyarországi bevezetése mellett, de ennek időpontját homályban hagyta. Az MNB által alapított Lámfalussy-díjat idén Peter Praet, EKB 2019-ig vezető közgazdásza, és kormányzótanácsának tagja kapta. Az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjat, pedig Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának igazgatója vehette át. B. M.

Szerző

Tíz pontos javaslatcsomag a kormánynak: a lakásfelújításokat is ösztönöznék

Publikálás dátuma
2020.01.20. 17:28

Fotó: Népszava
Az ÉVOSZ elnöke közölte: a tisztességes vállalkozások nem tudnak versenyezni azokkal a szerencsevadászokkal és kóklerekkel, akik a felújításokat 27 százalékkal olcsóbban, vagyis számlaadás nélkül vállalják el.
Tíz pontos javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak  az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) annak érdekében, hogy a lakásépítés, lakásfelújítás lendülete az idén ne törjön meg – jelentette be Koji László, a szakszövetség elnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen. A javaslatok között szerepel, hogy a lakásfelújításoknál a munkálatok áfaértékének felét – legfeljebb 3 millió forintig – számla alapján vissza lehessen igényelni. Ez fehéríthetné a felújítási piacot. A tisztességes vállalkozások nem tudnak ugyanis versenyezni azokkal a szerencsevadászokkal és kóklerekkel, akik a felújításokat 27 százalékkal olcsóbban, vagyis számlaadás nélkül vállalják el – fogalmazott Koji László, megjegyezve: e téren a piac az elmúlt években semmit sem tisztult. Az ÉVOSZ számításai szerint a lakásfelújítások 70-80 százaléka írásos megállapodás nélkül történik, ezen munkálatok áfatartalma pedig a tavalyi évben mintegy 80 milliárd forintra rúgott. Mindebből a költségvetés nem lát egy fillért sem, a tisztességes vállalkozók versenyhátrányba kerülnek, a helyzet pedig nagy kockázatot jelent mind a kivitelező, mind a megrendelő számára – sorolta. A gazdasági válság utáni években egymillióval kevesebb lakást újítottak fel, és mintegy 150 ezerrel kevesebb lakás épült, mint amennyi a lakásvagyon értékének és színvonalának fenntartásához kellett volna. Erről a mélypontról mozdították ki az elmúlt évek kormányintézkedései az ágazatot, és így épült fel tavaly mintegy 20 ezer új lakás. Ezt elfelejti Matolcsy György – jegyezte meg Koji László a jegybank elnöknek a kormány lakáspolitikáját egyértelmű kudarcnak nevező kritikája kapcsán.  Kétségtelenül foglalkozni kell ugyanakkor a kialakult helyzettel, de ez egy össztánc, amelyben mindenkinek helyet kell adni: az önkormányzatoknak, az MNB-nek, a kereskedelmi bankoknak ebben egyaránt feladataik vannak, de kellenek hozzá a munkaadók és a lakosság is – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke. A kormánynak szerinte ezért készítenie kell egy 10-15 évre szóló lakásgazdálkodási programot, amelyben megjelöli a többi szereplő feladatát és lehetőségeit is. Hangsúlyozta: a világban mindenütt piaci alapon, a magántőke bevonásával működik a lakásgazdálkodási rendszer. Az ÉVOSZ ezért lakóingatlan-fejlesztéseket megvalósító ingatlanalapok létrehozását szorgalmazza a települési önkormányzatok és a magánszektor – az ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok – együttműködésében, továbbá javasolja egy állami, önkormányzati bérlakásprogram elindítását, valamint egy hosszú távú panelprogram kidolgozását is. A javaslatok között szerepel az is, hogy a munkaadók adó és járulékmentesen adhassanak dolgozóiknak újépítésű lakás vásárlásához maximum 6, lakásfelújításhoz pedig maximum 3 millió forint hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást. Valamennyi új építésű lakás esetében pedig 7,7 millió forint áfa-visszaigénylésre adnának lehetőséget, amennyiben a vásárlás a lakhatást szolgálja. Az ÉVOSZ szerint a lakásépítési kapacitások bővítését szolgálhatná továbbá egy, az építésgazdaság területén működő vállalkozások számára kiírt, az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztését és gyártását támogató innovációs pályázat kiírása. 
Szerző

Még sötétebben látja a világgazdasági helyzetet az IMF

Publikálás dátuma
2020.01.20. 14:37

Fotó: STR / AFP
Lassuló gazdasági növekedést vár a Nemzetközi Valutaalap, már láthatóak a mélypont közeledtére utaló jelek is.
Tovább rontotta a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó  előrejelzését, és lefelé módosította 2019-es GDP-növekedési becslését is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberben publikált World Economic Outlook (WEO) jelentésnek az MTI-hez hétfőn eljuttatott felülvizsgált változatában.   A globális gazdasági növekedés az IMF legfrissebb számítása szerint 2019-ben az októberi WEO jelentésben jelzett 3,0 százaléknál 0,1 százalékponttal kisebb, 2,9 százalék volt. Az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,3 százalékra csökkentette az IMF a tavaly októberi 3,4 százalékról, a 2021-es növekedési előrejelzését pedig 0,2 százalékponttal vette alacsonyabbra, 3,4 százalékra. A 2018-as világgazdasági növekedés 3,6 százalékos volt.
Az IMF prognózisában rámutat, hogy a geopolitikai feszültségek hatása, valamint az ipari termelésben és a kereskedelmi forgalomban 2019 második felében bekövetkezett lassulás erősen rányomta a bélyegét a világgazdasági aktivitásra, az idei GDP-növekedési előrejelzéseket ezért sok esetben lefelé kellett korrigálni, de megjelentek egyúttal a mélypont közeledtére utaló makrogazdasági jelek is. A jövő évi előrejelzéseken ezért számos esetben nem kellett rontani az októberi prognózishoz képest. Ez jórészt a jegybankok növekedésösztönző laza monetáris politikájának köszönhető. Az IMF becslése szerint a 2019-es globális növekedés és a 2020-as növekedési előrejelzés a jegybanki ösztönzők nélkül 0,5 százalékponttal lenne alacsonyabb.
A globális növekedés bizonytalansági tényezői között továbbra is a gyengítő kockázatok vannak túlsúlyban, de már kevésbé kiélezett módon, mint azt tavaly októberben becsülni lehetett. Különösen nagy megkönnyebbülést jelent az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi ellentétek rendezése érdekében létrejött első fázisú megállapodás - mutat rá az IMF elemzése. A fejlett, iparosodott országokban a 2018-as 2,2 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után az idén és jövőre egyaránt 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az IMF. Az októberihez képest az idei előrejelzést 0,1 százalékkal lefelé módosította, a 2021-est pedig változatlanul hagyta a mostani prognózis. Az Egyesült Államok növekedése a 2018-as 2,9 és 2019-es 2,3 százalék után az idén az októberi előrejelzésnél 0,1 százalékponttal alacsonyabb, 2,0 százalék lesz, jövőre pedig a korábbi becsléssel megegyező 1,7 százalék. Az euróövezeti GDP-növekedés az idén 1,3 százalék lesz, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző becslésnél, 2021-ben pedig 1,4 százalék, az októberi becsléssel megegyező. Az euróövezeti gazdaság növekedése tavaly 1,2 százalékos, 2018-ban 1,9 százalékos volt. Németországban tavaly 0,5 százalékkal nőtt a GDP, ami az idén 1,1 százalékra emelkedik, jövőre pedig 1,4 százalékra. Az idei előrejelzést az októberi prognózishoz képest 0,1 százalékponttal módosította lefelé az IMF. A német gazdaság 2018-ban 1,5 százalékkal nőtt. A feltörekvő régiók az idén 4,4 százalékos, jövőre pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedést érnek el. Mindkét évre 0,2 százalékponttal rontotta prognózisát az IMF az októberihez képest. A térség tavaly 3,7 százalékos, az előző évben 4,5 százalékos növekedést ért el. Kína a 2018-as 6,6 százalék és a 2019-es 6,1 százalék után az idén 6,0 százalékos, jövőre pedig 5,8 százalékos GDP-növekedést ér el. Az IMF idei növekedési előrejelzését 0,2 százalékponttal felfelé javította, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontotta az októberihez képest. Indiában gyorsul a gazdasági növekedés a tavalyihoz képest, de az októberben jelzettnél lényegesen kisebb mértékben. Az idei növekedési előrejelzést az IMF 1,2 százalékponttal, a 2021-est pedig 0,9 százalékponttal vette vissza az októberihez képest. India a 2018-as 6,8 százalék és a tavalyi 4,8 százalék után az idén 5,8 százalékkal, jövőre pedig 6,5 százalékkal növekszik. Oroszországban javul a gazdasági növekedés, annak mértékén az IMF nem változtatott az októberi prognózishoz képest. A tavalyi 1,1 százalék után az idén 1,9 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekszik az orosz GDP a 2018-as 2,3 százalék után. Brazíliában szintén erősödik a gazdasági növekedés, a tavalyi 1,2 százalék után az idén 2,2 százalék, jövőre 2,3 százalék lesz. Az idei növekedési ütemet 0,2 százalékponttal felfelé javította az IMF a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontotta az októberi prognózisához képest. 2018-ban 1,3 százalék volt a brazil GDP-növekedés. A világkereskedelmi forgalom némileg kisebb mértékben növekszik majd az októberben jelzettnél. Az idén 2,9 százalékkal, ami 0,3 százalékponttal rosszabb, jövőre pedig 3,7 százalékkal, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb. Tavaly 1,0 százalékkal, az előző évben pedig 3,7 százalékkal nőtt a világkereskedelmi forgalom.  Az irányadó világpiaci olajár (a Brent, Dubai Fateh és WTI számtani átlaga) az IMF várakozásai szerint csökken, az idén 58,03 dollár lesz hordónként, jövőre pedig 55,31 dollár. Az irányadó olajár 2018-ban 68,33 dollár, 2019-ben pedig 60,62 dollár volt. Az idei olajár 4,3 százalékkal csökken a tavalyihoz képest, 1,9 százalékponttal kisebb mértékben az októberben jelzettnél. Jövőre 4,7 százalékkal csökken az olajár az ideihez képest, ami 0,1 százalékponttal nagyobb csökkenés az októberben jelzettnél.    A fejlett régiókban az idén 1,7 százalékos, jövőre 1,9 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 0,1 százalékponttal kisebbre, jövőre viszont 0,1 százalékponttal nagyobbra az októberi prognózisban jelzetthez képest.
Szerző