Újra ütik a forintot – Mélypontra gyengül a hazai deviza

A decemberi erősödés után újra rekordmélységbe gyengült a hazai deviza. A gond egyre inkább a magyar kamatpolitikában keresendő.

Hétfőn történelmi mélypontja közelébe gyengült a forint az euróval szemben. Az európai deviza árfolyama egészen 337 forintig emelkedett – így alig hat filléren múlt a csúcsdöntés. A CIB Bank ezt megelőzően kiadott elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy míg decemberben erősödni tudott a forint, az elmúlt napokban úgy gyengült, hogy azt nem követték a környező országok devizái. Figyelemre méltó az is, hogy a hazai deviza a lengyel złotyval szemben is két százalékkal gyengült év eleje óta. Míg tavaly az elemzők jelentős része a nemzetközi és régiós hatásokkal magyarázta a forint újabb és újabb negatív rekordját, mára már egyértelmű, hogy a forint gyengélkedése a hazai folyamatok következménye.

Az utóbbi hetekben nemcsak az euróhoz képest gyengült a forint, hanem szinte minden devizával szemben. Vagyis most nem arról beszélhetünk, hogy a feltörekvő piaci vagy a kelet-közép-európai devizákkal párhuzamosan esett a magyar deviza – írta a Portfolio.hu. A lap sorra vette a fontosabb devizák eddigi, 2020-as teljesítményét a dollárral szemben, amiből kiderül, hogy a forint az egyik legrosszabbul teljesítő deviza. A forintnál csak három deviza mutatott nagyobb gyengülést, azaz a chilei peso, a brazil reál és a dél-afrikai rand után a magyar forint a világ leggyengébb devizája.

Két tényező változott meg az elmúlt hetekben, amely a mostani forintgyengüléshez hozzájárulhatott – mondta a Népszavának Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Az elmúlt napokban jelentős forintbőség alakult ki a bankközi devizapiacon – ez a pénz nem találja a helyét, ezért is gyengülhetett az árfolyam. Az elemző szerint ez a helyzet a következő napokban, hetekben megváltozhat, amint beindulnak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. nagyobb államkötvény kibocsátásai, ezek konszolidálhatják a forintlikviditást és így az árfolyamát is.

Az Erste elemzője szerint a forint gyengülésének másik oka a régióban kialakult „meglepetés” infláció: nem a 4 százalékos decemberi magyar infláció lepte meg az elemzőket, hanem a román, a cseh, de még az euróövezethez tartozó szlovák pénzromlás is megugrott az év utolsó hónapjában, és hasonló a helyzet a bolgár, valamint a lengyel gazdaságban is. Vagyis kezdenek feltámadni az inflációs várakozások, amelyekre a régiós jegybankok monetáris szigorítással (kamatemeléssel) reagálnak majd, míg az MNB az utolsó pillanatig kitart laza monetáris politikája mellett, ami rontja a forint relatív pozícióját a környező országok devizáihoz képest – mondta Nyeste Orsolya. Vagyis a forint gyengülésének oka a továbbra is extra laza monetáris politika, amivel a jegybank elsődleges célja a gazdasági növekedés támogatása. Az Erste elemzője arra számít, hogy rövid távon inkább forinterősödésre lehet számítani, amint eltűnik a pénzbőség a bankközi piacról. Hosszabb távon azonban széles sávban 330-340 körül ingadozik a forint az euróval szemben, vagyis az elemző szerint nem lehet kizárni, hogy az idén a mostani 337 forintról akár 340-ig is emelkedhet az euró árfolyama.

Hétfő délutánra hirtelen forintvételt követően 335 forintig erősödött a hazai deviza, azaz folytatódhat a hullámvasút.