Tíz pontos javaslatcsomag a kormánynak: a lakásfelújításokat is ösztönöznék

Publikálás dátuma
2020.01.20. 17:28

Fotó: Népszava
Az ÉVOSZ elnöke közölte: a tisztességes vállalkozások nem tudnak versenyezni azokkal a szerencsevadászokkal és kóklerekkel, akik a felújításokat 27 százalékkal olcsóbban, vagyis számlaadás nélkül vállalják el.
Tíz pontos javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak  az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) annak érdekében, hogy a lakásépítés, lakásfelújítás lendülete az idén ne törjön meg – jelentette be Koji László, a szakszövetség elnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen. A javaslatok között szerepel, hogy a lakásfelújításoknál a munkálatok áfaértékének felét – legfeljebb 3 millió forintig – számla alapján vissza lehessen igényelni. Ez fehéríthetné a felújítási piacot. A tisztességes vállalkozások nem tudnak ugyanis versenyezni azokkal a szerencsevadászokkal és kóklerekkel, akik a felújításokat 27 százalékkal olcsóbban, vagyis számlaadás nélkül vállalják el – fogalmazott Koji László, megjegyezve: e téren a piac az elmúlt években semmit sem tisztult. Az ÉVOSZ számításai szerint a lakásfelújítások 70-80 százaléka írásos megállapodás nélkül történik, ezen munkálatok áfatartalma pedig a tavalyi évben mintegy 80 milliárd forintra rúgott. Mindebből a költségvetés nem lát egy fillért sem, a tisztességes vállalkozók versenyhátrányba kerülnek, a helyzet pedig nagy kockázatot jelent mind a kivitelező, mind a megrendelő számára – sorolta. A gazdasági válság utáni években egymillióval kevesebb lakást újítottak fel, és mintegy 150 ezerrel kevesebb lakás épült, mint amennyi a lakásvagyon értékének és színvonalának fenntartásához kellett volna. Erről a mélypontról mozdították ki az elmúlt évek kormányintézkedései az ágazatot, és így épült fel tavaly mintegy 20 ezer új lakás. Ezt elfelejti Matolcsy György – jegyezte meg Koji László a jegybank elnöknek a kormány lakáspolitikáját egyértelmű kudarcnak nevező kritikája kapcsán.  Kétségtelenül foglalkozni kell ugyanakkor a kialakult helyzettel, de ez egy össztánc, amelyben mindenkinek helyet kell adni: az önkormányzatoknak, az MNB-nek, a kereskedelmi bankoknak ebben egyaránt feladataik vannak, de kellenek hozzá a munkaadók és a lakosság is – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke. A kormánynak szerinte ezért készítenie kell egy 10-15 évre szóló lakásgazdálkodási programot, amelyben megjelöli a többi szereplő feladatát és lehetőségeit is. Hangsúlyozta: a világban mindenütt piaci alapon, a magántőke bevonásával működik a lakásgazdálkodási rendszer. Az ÉVOSZ ezért lakóingatlan-fejlesztéseket megvalósító ingatlanalapok létrehozását szorgalmazza a települési önkormányzatok és a magánszektor – az ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok – együttműködésében, továbbá javasolja egy állami, önkormányzati bérlakásprogram elindítását, valamint egy hosszú távú panelprogram kidolgozását is. A javaslatok között szerepel az is, hogy a munkaadók adó és járulékmentesen adhassanak dolgozóiknak újépítésű lakás vásárlásához maximum 6, lakásfelújításhoz pedig maximum 3 millió forint hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást. Valamennyi új építésű lakás esetében pedig 7,7 millió forint áfa-visszaigénylésre adnának lehetőséget, amennyiben a vásárlás a lakhatást szolgálja. Az ÉVOSZ szerint a lakásépítési kapacitások bővítését szolgálhatná továbbá egy, az építésgazdaság területén működő vállalkozások számára kiírt, az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztését és gyártását támogató innovációs pályázat kiírása. 
Szerző

Még sötétebben látja a világgazdasági helyzetet az IMF

Publikálás dátuma
2020.01.20. 14:37

Fotó: STR / AFP
Lassuló gazdasági növekedést vár a Nemzetközi Valutaalap, már láthatóak a mélypont közeledtére utaló jelek is.
Tovább rontotta a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó  előrejelzését, és lefelé módosította 2019-es GDP-növekedési becslését is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberben publikált World Economic Outlook (WEO) jelentésnek az MTI-hez hétfőn eljuttatott felülvizsgált változatában.   A globális gazdasági növekedés az IMF legfrissebb számítása szerint 2019-ben az októberi WEO jelentésben jelzett 3,0 százaléknál 0,1 százalékponttal kisebb, 2,9 százalék volt. Az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,3 százalékra csökkentette az IMF a tavaly októberi 3,4 százalékról, a 2021-es növekedési előrejelzését pedig 0,2 százalékponttal vette alacsonyabbra, 3,4 százalékra. A 2018-as világgazdasági növekedés 3,6 százalékos volt.
Az IMF prognózisában rámutat, hogy a geopolitikai feszültségek hatása, valamint az ipari termelésben és a kereskedelmi forgalomban 2019 második felében bekövetkezett lassulás erősen rányomta a bélyegét a világgazdasági aktivitásra, az idei GDP-növekedési előrejelzéseket ezért sok esetben lefelé kellett korrigálni, de megjelentek egyúttal a mélypont közeledtére utaló makrogazdasági jelek is. A jövő évi előrejelzéseken ezért számos esetben nem kellett rontani az októberi prognózishoz képest. Ez jórészt a jegybankok növekedésösztönző laza monetáris politikájának köszönhető. Az IMF becslése szerint a 2019-es globális növekedés és a 2020-as növekedési előrejelzés a jegybanki ösztönzők nélkül 0,5 százalékponttal lenne alacsonyabb.
A globális növekedés bizonytalansági tényezői között továbbra is a gyengítő kockázatok vannak túlsúlyban, de már kevésbé kiélezett módon, mint azt tavaly októberben becsülni lehetett. Különösen nagy megkönnyebbülést jelent az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi ellentétek rendezése érdekében létrejött első fázisú megállapodás - mutat rá az IMF elemzése. A fejlett, iparosodott országokban a 2018-as 2,2 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után az idén és jövőre egyaránt 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az IMF. Az októberihez képest az idei előrejelzést 0,1 százalékkal lefelé módosította, a 2021-est pedig változatlanul hagyta a mostani prognózis. Az Egyesült Államok növekedése a 2018-as 2,9 és 2019-es 2,3 százalék után az idén az októberi előrejelzésnél 0,1 százalékponttal alacsonyabb, 2,0 százalék lesz, jövőre pedig a korábbi becsléssel megegyező 1,7 százalék. Az euróövezeti GDP-növekedés az idén 1,3 százalék lesz, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző becslésnél, 2021-ben pedig 1,4 százalék, az októberi becsléssel megegyező. Az euróövezeti gazdaság növekedése tavaly 1,2 százalékos, 2018-ban 1,9 százalékos volt. Németországban tavaly 0,5 százalékkal nőtt a GDP, ami az idén 1,1 százalékra emelkedik, jövőre pedig 1,4 százalékra. Az idei előrejelzést az októberi prognózishoz képest 0,1 százalékponttal módosította lefelé az IMF. A német gazdaság 2018-ban 1,5 százalékkal nőtt. A feltörekvő régiók az idén 4,4 százalékos, jövőre pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedést érnek el. Mindkét évre 0,2 százalékponttal rontotta prognózisát az IMF az októberihez képest. A térség tavaly 3,7 százalékos, az előző évben 4,5 százalékos növekedést ért el. Kína a 2018-as 6,6 százalék és a 2019-es 6,1 százalék után az idén 6,0 százalékos, jövőre pedig 5,8 százalékos GDP-növekedést ér el. Az IMF idei növekedési előrejelzését 0,2 százalékponttal felfelé javította, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontotta az októberihez képest. Indiában gyorsul a gazdasági növekedés a tavalyihoz képest, de az októberben jelzettnél lényegesen kisebb mértékben. Az idei növekedési előrejelzést az IMF 1,2 százalékponttal, a 2021-est pedig 0,9 százalékponttal vette vissza az októberihez képest. India a 2018-as 6,8 százalék és a tavalyi 4,8 százalék után az idén 5,8 százalékkal, jövőre pedig 6,5 százalékkal növekszik. Oroszországban javul a gazdasági növekedés, annak mértékén az IMF nem változtatott az októberi prognózishoz képest. A tavalyi 1,1 százalék után az idén 1,9 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekszik az orosz GDP a 2018-as 2,3 százalék után. Brazíliában szintén erősödik a gazdasági növekedés, a tavalyi 1,2 százalék után az idén 2,2 százalék, jövőre 2,3 százalék lesz. Az idei növekedési ütemet 0,2 százalékponttal felfelé javította az IMF a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontotta az októberi prognózisához képest. 2018-ban 1,3 százalék volt a brazil GDP-növekedés. A világkereskedelmi forgalom némileg kisebb mértékben növekszik majd az októberben jelzettnél. Az idén 2,9 százalékkal, ami 0,3 százalékponttal rosszabb, jövőre pedig 3,7 százalékkal, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb. Tavaly 1,0 százalékkal, az előző évben pedig 3,7 százalékkal nőtt a világkereskedelmi forgalom.  Az irányadó világpiaci olajár (a Brent, Dubai Fateh és WTI számtani átlaga) az IMF várakozásai szerint csökken, az idén 58,03 dollár lesz hordónként, jövőre pedig 55,31 dollár. Az irányadó olajár 2018-ban 68,33 dollár, 2019-ben pedig 60,62 dollár volt. Az idei olajár 4,3 százalékkal csökken a tavalyihoz képest, 1,9 százalékponttal kisebb mértékben az októberben jelzettnél. Jövőre 4,7 százalékkal csökken az olajár az ideihez képest, ami 0,1 százalékponttal nagyobb csökkenés az októberben jelzettnél.    A fejlett régiókban az idén 1,7 százalékos, jövőre 1,9 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 0,1 százalékponttal kisebbre, jövőre viszont 0,1 százalékponttal nagyobbra az októberi prognózisban jelzetthez képest.
Szerző

100 milliárdot költhetett eddig Rogán Antal tárcája kormánypropagandára

Publikálás dátuma
2020.01.20. 10:15
Rogán Antal a kötcsei pikniken
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Idén az összeg a 133 milliárd forintot is meghaladhatja.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokra és konzultációkra elköltött pénzeket külön soron tartják nyilván a költségvetésről szóló törvényekben. Ezekből két információ nyerhető ki, az egyik az előirányzat, tehát, hogy várhatóan mennyit költ a tárca, a másik pedig az az összeg, ami végül valóban elment - írja a Hvg.hu. 2015 szeptemberében derült ki, hogy Rogán Antal önálló tárcát kap. A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik kiemelt feladata a kormány üzeneteinek sulykolása lett, vagy ahogy a Fidesz fogalmaz: a "kormányzati kommunikáció". Ennek keretében futott többek között az Állítsuk meg Brüsszelt kampány, a Stop Soros, vagy éppen a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén nevezetű. Ez a tárca intézi a nemzeti konzultációkat, ilyen volt a Soros-tervről szóló kérdőív is.
A 2018-ra vonatkozó végleges számokat tavaly év végén fogadták el, így tehát már a 2015-ös csonka évre, a 2016-os évre, 2017-re és 2018-ra is lehet pontos számokat mondani. Az adatokból kiderül: ebben az időszakban a tárca összesen 68,5 milliárd forintot költött el kormányzati kommunikációra és konzultációra, 2015-ben 2,1 milliárd forintot, 2016-ban 12 milliárd forintot, 2017-ben 26,2 milliárd forintot, 2018-ban pedig már 28,2 milliárd forintot. Ez nagyon sok pénz: 2018-ban a teljes hazai reklámköltés nettó összege 226 milliárd forint volt, Rogánék tehát egymaguk a torta több mint 12 százalékát adták. A lap szerint 2020 végére az eddig 100 milliárdos összeg a 133 milliárd forintot is meghaladhatja.
Szerző
Frissítve: 2020.01.20. 14:10