Országos figyelmeztetést adott ki az OMSZ: mindenhol sűrű, tartós lesz a köd

Publikálás dátuma
2020.01.21. 21:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hivatalos vészjelzés érkezett a szerdai időjárás miatt.
Az egész országra figyelmeztetést adott ki a tartós, sűrű köd veszélye miatt szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az MTI-hez kedden eljuttatott veszélyjelzésben azt írták: előreláthatólag szerda délutánig a nyugati és déli területek, illetve a körülbelül 400 méter feletti részek kivételével marad az ország nagyobb részén borult, párás, sokfelé sűrűn (zúzmarás) ködös idő. A borult területeken ónos szitálás, hószállingózás is kialakulhat. Reggelig többnyire mérsékelt marad a légmozgás. Szerdán kezdetben keleten a délnyugati, majd délutántól a Dunántúlon és a középső országrészben az északnyugati szél többfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. Szerda délutántól - egy hidegfront hatására - nagy területen felszakadozik a felhőzet és a látásviszonyok jelentősen javulnak - tették hozzá. Az előrejelzés szerint a hőmérséklet szerda hajnalban mínusz 6 és mínusz 1 Celsius-fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1 és plusz 6 fok között alakul.
Szerző

Rendhagyó: elnézést kért az MTI a Helsinki Bizottságtól

Publikálás dátuma
2020.01.21. 17:01

E-mailben kért elnézést a Magyar Távirati Iroda a Magyar Helsinki Bizottságtól azok után, hogy egy hírükben a bizottságra nézve is súlyosan sértő, hamisított nyilatkozatot közöltek Csuka Tamás református püspöktől.
Az MTI korábbi közlése szerint a püspök Kismaroson azt nyilatkozta, hogy a bizottság munkatársai „gyufásdobozokban csótányokat csempésztek a fogvatartottaknak, hogy ezzel bizonyíthassák a felhergelt rabok a cellák embertelen viszonyait”. A lelkész később cáfolta, hogy ezt mondta volna. Tegnap a Váci Mérték Facebook-oldalára kikerült a lelkész nyilatkozatának szó szerinti leirata, amelyből egyértelművé vált, hogy az MTI meghamisította a lelkész nyilatkozatát. Ezután az MTI helyreigazítást adott közzé, majd ezt követte a Magyar Helsinki Bizottságnak küldött bocsánatkérő levél. Bár Kádár András Kristóf a bizottság társelnöke szerint a bocsánatkérés „egészen szokatlan és rendhagyó”, a bizottság jelenleg mérlegeli, hogy milyen jogi lépést tegyen az ügyben. Ebben azt is figyelembe veszik, hogy az elmúlt időszakban mennyire volt kiegyensúlyozott a tőlünk származó közlemények és a rólunk szóló, nem túl hízelgő közlemények leközlése.” Ugyanakkor a társelnök hangsúlyozta: nem a püspök beszédének a félreértéséről van szó, hanem a szöveg olyan kitételeket is tartalmaz – például rabok „felhergeléséről” - amihez hasonlót sem mondott a püspök, azaz többről lehet szó, mint egyszerű tévedésről. A másik komoly szempont, hogy a hírügynökség munkatársai a hír leközlése előtt nem keresték meg a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy mit gondolnak erről a nagyon-nagyon dehonesztáló állításról.  
Szerző

Teljesítik Orbán kérését: jönnek az EP tényfeltárói Magyarországra

Publikálás dátuma
2020.01.21. 15:33

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A nyár végére készülhet el az Európai Bizottság éves jelentése a jogállam helyzetéről a 27 uniós tagállamban.
Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) többpárti tényfeltáró delegációt küld Magyarországra a jogállam helyzetének feltárására — döntött a szakbizottság vezető testülete kedden. A vizitnek még nincs időpontja. A cél, hogy az új képviselőtestület tagjai megismerkedjenek a magyarországi állapotokkal. A misszió kiküldését az EP zöldpárti frakciója kezdeményezte, amelynek egyik alelnöke, a francia Gwendoline Delbos-Corfield a holland Judith Sargentinitől vette át a magyar dossziét. Emlékezetes, hogy a Sargentini-jelentés összeállításakor a LIBE nem tudott tényfeltáró delegációt küldeni Magyarországra, elsősorban azért, mert az Európai Néppártot (EPP) a vezetőségében képviselő fideszes Gál Kinga hevesen ellenezte azt. Amikor Orbán Viktor 2018. szeptember 11-ikén beszédet mondott a jelentésről rendezett európai parlamenti vitában, nehezményezte, hogy a képviselőtestület anélkül alkotott ítéletet a magyarországi demokrácia állapotáról, hogy a helyszínen tájékozódott volna: “A jelentés bevallja, elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis Önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni” — mondta a kormányfő, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy a missziót a Fidesz futtatta zátonyra. Most — ha úgy tetszik: miniszterelnöki kérésre — a parlament pótolja az akkori mulasztást. Idén az EP kulturális bizottsága is küldöttséget delegál Magyarországra, ám ez a rendszeres látogatások közé illeszkedik, és nem a tényfeltárás a célja, hanem a magyar kulturális és oktatáspolitika legutóbbi fejleményeiről való tájékozódás — tudta meg a Népszava parlamenti forrásoktól. A vizitre május 18-20-ikán kerül sor. Az Európai Bizottság előreláthatólag az év második felében, a július 1-jén hivatalba lépő német EU-elnökség első hónapjaiban fogja közzétenni az első értékelését arról, hogy az egyes tagállamokban hogyan érvényesülnek a jogállam elvei. Didier Reynders igazságügyekért felelős biztos arról is beszámolt az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának keddi ülésén, hogy a jelentés előreláthatólag a bíróságok függetlenségét, a korrupciós helyzetet és a média sokszínűségét fogja górcső alá venni a 27 tagországban. Mint elmondta, a későbbiekben kibővíthetik a vizsgált területek körét. Az uniós ellenőrző és végrehajtó testület tavaly nyáron jelentette be, hogy úgynevezett éves jogállamisági jelentéseket fog közzétenni, amelyekben összefoglalja a tagországokban tapasztalható fejleményeket, azonosítja a problémákat és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg. Nemzeti döntéshozók és EP-képviselők régóta sürgették, hogy a Bizottság készítsen minden országra kiterjedő, rendszeres értékeléseket a jogállam tiszteletben tartásáról, elkerülendő, hogy kettős mércével és részrehajlással vádolják az egyes tagállamok — például Lengyelország és Magyarország — ellen zajló eljárások miatt. Didier Reynders a szakbizottság előtt kifejtette, hogy napokon belül megkezdik a munkát. Ennek első lépéseként felkéri a tagállamokat, hogy jelöljenek ki kapcsolattartó személyeket, akik segítenek az információk összegyűjtésében. A biztos hozzátette: természetesen nem csak a kormányoktól kívánnak tájékozódni, hanem az uniós intézményektől és ügynökségektől, valamint nemzetközi szervezetektől is. Reynders többször aláhúzta, hogy az éves jogállamisági jelentés nem fogja helyettesíteni az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény rendelkezésére álló egyéb, a jogállam érvényesülését kikényszeríteni hivatott eszközöket, mint amilyen a 7. cikkelyes eljárás vagy a kötelezettségszegési eljárások. Az éves értékelés ugyanakkor kiindulópontja lehet szankciós folyamatok elindításának vagy az uniós pénzek felfüggesztésével járó intézkedéseknek.
Frissítve: 2020.01.21. 15:36