Előfizetés

Kína nem fogad magyar baromfi- és víziszárnyashúst Magyarországról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.22. 12:37

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Japán, Dél-Korea, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael is így tett korábban.
A Nébih honlapja szerint január 15-től Kína egész Magyarországra vonatkozóan megtiltotta a baromfi- és víziszárnyashús importját a madárinfluenza miatt. Nem ők az első ország, akik korlátozásokat vezetnek be: korábban Japán, Dél-Korea, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael korlátozta a magyar baromfi importját, azonban jellemzően termékcsoportokat tiltottak ki piacaikról. Másfél hete derült ki, hogy madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatták ki a Komárom-Esztergom megyei Ács település egyik növendékpulykát tartó gazdaságában, majd a betegséget a Hajdú-Bihar megyei Létavértes egy nagy létszámú, mintegy 115 ezres állományú kacsatartó telepén is azonosították. Múlt héten Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója, a Pulykaszövetség titkára kérdésünkre elmondta: a madárinfluenzát a vadmadarak, köztük a vándorló madarak terjesztik, ezért a betegség általában vándorlási időszakban üti fel a fejét. A rendkívül enyhén induló tél összezavarhatta a vadállatokat, amik így csak később, tavaly decemberben keltek útra, ezért tört ki a járvány a szokatlan, januári időpontban. A madárinfluenza legutóbbi 2016-2017-es megjelenésekor 5 hónap alatt 240 baromfiállományban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét, emiatt összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző leöléseket is elrendeltek, ami mintegy 600 ezer állatot érintett.

Madárinfluenza – Országszerte zárva kell tartani a baromfit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.22. 10:43
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A cél, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal való érintkezés lehetősége.
Január 16-án megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata, amely Magyarország teljes területén előírja a baromfik zártan tartását. Az intézkedés célja, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal való érintkezés lehetősége, ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata – figyelmeztet az Agrárminisztérium. A tárca közleményében az áll: az országos főállatorvos határozatában előírt zártan tartás
azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval.

Emellett továbbra is érvényes a baromfitelepek járványvédelmi minimum feltételeit tartalmazó 2017-es főállatorvosi határozat, ami az állományok közötti terjedés megakadályozását szolgálja az állattartó létesítmények járványvédelmi zártságának fokozásával. Az előírások között szerepel például, hogy a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, nyílt vízből pedig tilos itatni. Az állatok almozására használt anyagot szintén meg kell óvni a vadmadarakkal való érintkezéstől. A határozat tartalmazza a zártan tartáshoz használt építmények – víziszárnyasok, illetve egyéb szabadon tartott baromfik telepítési sűrűségnek megfelelő – minimum alapterületét is. Azok, akik nem tartják be az előírásokat, egy esetleges járványkitörés esetén elesnek az állami kártalanítástól.

Vízszennyezési bírságot kapott a Mátrai Erőmű

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.22. 08:07

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az erről szóló határozat az erőmű üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi ipari víztározóból kibocsátott szennyezett víz által a befogadó felszíni vizekben okozott rendkívüli vízszennyezés miatt indított eljárásban született.
Vízszennyezési bírságot szabott ki a Mátrai Erőműre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – közölte a szervezet a hvg.hu-val. A portál szerint a bírságot megállapító határozat az erőmű üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi ipari víztározóból kibocsátott szennyezett víz által a befogadó felszíni vizekben okozott rendkívüli vízszennyezés miatt indított eljárásban született. Még a heol.hu írta meg, hogy július végén napokon át bűzös, habos víz folyt a Bene-patakban Detknél, nem messze a Mátrai Erőműtől. Az ügyben érintett hatóságok – vízügy, kormányhivatal, katasztrófavédelem – bejelentés alapján vizsgálatokat indítottak. A katasztrófavédelem mint vízügyi hatóság később arra jutott, hogy az Őzse-völgyi ipari víztározóból leeresztett, magas szervesanyag-tartalmú víz okozta több patak szennyeződését. A hatóság ezt követően indított vízszennyezési bírság kiszabására irányuló eljárást. Nem a júliusi volt az utolsó hasonló ügy a Mátrai Erőműnél, november elején az erőmű több dolgozója szúrós szagú gázt észlelt, zsebeikben a fémpénzek elszíneződtek, többen rosszul lettek – erről itt írtunk bővebben.