Infláció alatt nőttek a gyógyászati kiadások

Publikálás dátuma
2020.01.23. 08:30

Fotó: Népszava
Az évközi adócsökkentés ellenére nőttek az egészségbiztosító és nyugdíjbiztosító adó- és járulékbevételei, ennek ellenére reálértéken mérséklődtek az egészségbiztosítási alap kiadásai 2018-hoz képest – derül ki a kormány számaiból.
A tervezett 998,4 milliárd forinttal szemben 1219 milliárd forint volt tavaly az államháztartás hiánya a Pénzügyminisztérium tegnap közölt részletes év végi adatai szerint. A bő húsz oldalas jelentés azonban nem adott magyarázatot arra, hogy miből jött össze a terven felüli 220 milliárdos extrahiány, miközben a gazdaság közel öt százalékkal nőtt és a költségvetési bevételek 1200 milliárd forinttal haladták meg a 2018-as bázist, vagyis a körülmények ideálisak lettek volna a hiánycél eléréshez. Egy biztos, decemberben szállt el a költségvetési gazdálkodás, ugyanis egyetlen hónap alatt 452 milliárd forinttal nőtt a deficit, ami az éves hiány 37 százaléka. A kormány tervei szerint tavaly a GDP-arányos hiányt az előző évi 2,2 százalékról, 1,8 százalékra kellett volna csökkenteni, azonban azt most még nem lehet tudni, hogy ez összejött-e. Ugyanakkor beszédes, hogy az évtizedes hagyományok ellenére, idén már nem adott becslést a PM erre az adatra hanem csak annyit közölt, hogy azt majd márciusban közli a KSH. Ennek ellenére a háromnegyed éves Eurostat adatokból jól látható, hogy az egész unióban Magyarország produkálja a második legnagyobb GDP-arányos deficitet. Az unió statisztikai hivatala szerint 2019 harmadik negyedében az eurózónában 0,7 százalék volt átlagosan az államháztartás hiánya, az EU-28-ak átlaga pedig 0,9 százalék volt. Ezzel szemben a magyar államháztartás első háromnegyed éves GDP arányos hiánya a GDP 2,2 százaléka volt, amely a második legrosszabb adat az unióban, egyedül Románia 4,9 százalékos deficitje előzte meg hazánkat. Egy biztos nem az évközi szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentés tett be az államháztartási hiánynak. Mint ismeretes, tavaly július elsején tovább csökkentette a szocho mértékét a kormány, míg az év első felében munkaadóknak a bruttó bérek 19,5 százalékát kellett befizetniük a két társadalombiztosítási alapba, az év második felében ez a közteher 17,5 százalékra csökkent. A szochón (amely tulajdonképp a cégek által fizetett társadalombiztosítási járulék) három pénzügyi alap, az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a foglalkoztatási alap osztozott. Az év végi részletes számokból az derül ki, hogy mindhárom alap bevételei az adócsökkentés ellenére lényegesen meghaladták a 2018-as bevételeiket, amely az időközben bekövetkezett tíz százalékos béremelkedésnek köszönhető. Vagyis a kormánynak sikerült úgy végrehajtani az adócsökkentést, hogy abból  nem keletkezett vesztesége a költségvetésnek, igaz többletbevételekről mondott le – ráadásul olyanokról, amelyekből épp ezen területek kiadásait lehetett volna növelni. A nyugdíjkiadásokra tavaly 3503 milliárd forint jutott, ez 156,6 milliárd forinttal és 4,7 százalékkal magasabb az előző évi kiadásoknál. Megjegyzendő, hogy eközben a KSH 3,4 százalékos éves inflációt mért – vagyis a nyugdíjkiadások reálértéke 1,3 százalékkel emelkedett, ami részint az év végén fizetett nyugdíjprémiummal, másrészt nyugdíjak cserélődésével magyaráz a PM. Ez utóbbi alatt azt értik, hogy a nettó átlagkeretek növekedésével a frissen megállapított ellátások magasabbak. Eközben az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyításra fordított kiadások 1341 milliárd forintra rúgtak, ami ugyan 34,4 milliárd forinttal magasabbak a 2018-as kiadásoknál, de a növekedés csak 2,6 százalék – amely  elmarad a 3,4 százalékos inflációtól. Vagyis a gyors gazdasági növekedés és a költségvetési pénzbőség ellenére a tavalyi költségvetés egyik nagy vesztese az amúgy is ezer sebből vérző egészségügy volt. A képet némileg árnyalja, hogy az egészségbiztosító másik fontos tételére, a gyógyszertámogatásra tavaly 384 milliárd forint jutott, amely az infláció feletti, hét százalékos növekedést takar az előző évhez képest.  

Az év végén 57 milliárd ment Paks 2-re

A múlt év elején 9,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetésből a kormány a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelésére, amit novemberben további 57,1 milliárdos tőkeemelés követett – derül ki a Magyar Államkincstár novemberi részletes adatokból, amit szintén tegnap hoztak nyilvánosságra. Így tavaly az első tizenegy hónapban összesen 66,9 milliárd forint ment Paks 2 építésére. A gyakorlat szerint előbb a költségvetés megemeli a atomerőmű-fejlesztő cég tőkéjét, a vállalat pedig ebből fizeti ki a beszállítókat, vagyis a Roszatomot. Tavaly eredetileg 106 milliárd forintot szántak az erőműre építésre, ám fejlesztés gyakorlatilag áll – ezért némi meglepetés, hogy a költségvetés "csak" 66 milliárdot fizetett ki december elejéig. 

Szerző

Milliárdjainkba fáj a Mátrai Erőmű bezárása

Publikálás dátuma
2020.01.23. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Legalább kétmilliárd forintba kerül majd az adófizetőknek a Mátrai Erőmű bányáinak bezárása - derítette ki Tóth Bertalan MSZP-elnök a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltól adatigényléssel megkapott iratok alapján.
Az illetékes hatóság igazolta a pártelnök számára, hogy a Mátrai Erőmű visontai és a bükkábrányi külfejtésének kitermelés utáni rendbetételére kétmilliárd forint biztosítékot tartanak nyilván. Ráadásul, mivel ez egy felső határ, és 2011-ben egyetlen bányájuk is ekkora biztosítékot igényelt, két bányára vetítve a valós alsó érték már négymilliárdra rúghat. A pártelnök tavaly év végén a a parlamentben érdeklődött a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc körétől most állami tulajdonba kerülő szénerőmű bányabezárási költségei iránt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékes államtitkára, Schanda Tamás azt közölte vele, hogy a biztosítéknak ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, a tájrendezésre, ideértve a hulladékkezelés költségeit is. Vagyis veszünk egy veszteséges erőművet Orbán kedvenc oligarchájától sok pénzért, hogy aztán nekünk kelljen viselni a bányabezárással kapcsolatos költségeket, és elküldeni az ott dolgozók egy részét - véleményezte lapunknak a fejleményeket Tóth Bertalan. A (még meg sem állapított) vételáron felül kétmilliárd forintot már biztos buktak az adófizetők az ügyleten, és az elbocsátandó emberek sorsáról, a nekik nyújtandó segítségről még nem esett szó - fogalmazott a pártelnök. Mások ennél jóval többre - akár százmilliárdot is meghaladó összegre - teszik a Mátrai Erőmű leendő, a vétellel az adófizetőkre háruló bányabezárási költségeit. A parlamentben Tóth Bertalan, párttársa, Korózs Lajos, valamint a DK-s Vadai Ágnes az elmúlt napokban is igyekezett többet megtudni a Mátrai Erőmű rejtélyes állami felvásárlásának körülményeit, illetve az egység vízszennyezéseit illetően. Ám mind a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, mind az ITM, mind a Belügyminisztérium illetékeseiről lepattantak. A július végi vízszennyezések miatt az egységet megbírságolta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – tudta meg a Hvg.hu.
Szerző

Megállapodtak a bérfejlesztésről az Auchannál

Publikálás dátuma
2020.01.22. 20:42

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Megállapodott a 2020-as béremelésről az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) - közölte az áruházlánc szerdán.
A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17%-kal emeli a belépő béreket. Az Auchan Magyarország nem vezető beosztású, csaknem 5200 munkatársának alapbére idén két lépcsőben, január 1-től és szeptember 1-től emelkedik. A közleményben példaként említik, hogy egy árufeltöltő munkakörben foglalkoztatott, magasabb szaktudással rendelkező áruházi munkatárs havi bruttó alapbére 280 ezer forintra nő, amit Auchan vásárlási kártya egészít ki bruttó 7600 forint értékben, valamint további pótlékok és juttatások. Ez a bér az új belépők számára egy év után elérhetővé válik, ha munkájuk szakmai színvonala ezt lehetővé teszi. A nem újonnan belépő munkavállalók esetében az alapbérek emelkedése az új javadalmazási rendszer alapján munkakörönként és munkavállalónként eltérő - közölte az Auchan az MTI kérdésére. Az alapbér emelése mellett a vállalat továbbra is biztosítja széles körű béren kívüli juttatási rendszerét, amelynek része a többi között a dolgozói vásárlási kedvezmény, a kiemelt kockázati egészségügyi és baleseti biztosítás, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok, és a piacon egyedülálló részvényesi program.
Szerző