Hárman szálltak ringbe az MTA elnöki székéért

Publikálás dátuma
2020.01.22. 18:24
"Menet a tudományért" elnevezésű demonstráció Budapesten 2019. március 21-én
Fotó: Népszava
A Magyar Tudományos Akadémia májusban választja meg új vezetőjét.
Freund Tamás neurobiológus, Pléh Csaba kognitív tudós vagy Szathmáry Eörs evolúcióbiológus lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) következő elnöke – derült ki az Akadémia szerdán közzétett jelöltlistájából. Új elnök megválasztására azért van szükség, mert az MTA jelenlegi vezetőjének, Lovász Lászlónak májusban lejár a megbízatása. A tisztújításra az Akadémia május 4-5-ei közgyűlésén kerül sor, ahol az elnök mellett főtitkárt, főtitkár-helyettest és három új alelnököt is választanak. Az akadémiai szabályozás szerint a vezető tisztségekre a jelölteket három évre lehet megválasztani, majd legfeljebb egyszer további három évre újraválasztani. A jelenlegi vezetés öt tagja először 2014-ben, majd 2017-ben nyerte el mandátumát. Akadémiai körökben Freund Tamást, az MTA jelenlegi alelnökét tartják a legesélyesebb jelöltnek, aki korábban maga is ellenezte az MTA-t megcsonkító kormányzati intézkedéseket, a jobboldali-konzervatív értékrendű tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köréből is kilépett. Bár Freundot a hazai tudományos élet egyik legmeghatározóbb – és legbefolyásosabb – szereplőjeként tartják számon, ő sem tudta megakadályozni, hogy a kormány végig vigye tervét, ami az akadémiai kutatóintézetek elcsatolásával végződött. A kutatóhálózat tavaly szeptembertől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányítása alatt működik. Az ELKH vezetését Maróth Miklósra, az Orbán Viktor kormányfővel jó viszonyt ápoló orientalista klasszika-filológusra bízták. A Freund Tamás iránti bizalom meginogni látszott, amikor tavaly októberben nyilvánosságra kerültek egyik levelének részletei, amit a miniszterelnöknek címzett. Freund ebben egyebek mellett „gyengén teljesítő”, kormánykritikus társadalomtudományi kutatócsoportok munkatársairól írt, akik a fiatalságot „mételyezik”, és akiktől „szerettek volna megszabadulni”. A levél megosztotta a tudósközösséget, majd Freund bocsánatot kért. Azt pedig határozottan cáfolta, hogy ki akarná rúgatni kormánykritikus kollégáit. Az MTA jelölőbizottsága február 19-én ülésezik legközelebb, ekkor tárgyalják meg a jelöltek koncepcióit. A jelölési szakaszt a bizottság március 11-i ülésén zárják le. 
Szerző
Témák
MTA elnök

Harc vagy konszolidáció: kísérleti laborokban készül az új politika

Publikálás dátuma
2020.01.22. 17:37
Több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék vette át a vezetést, ezért más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Radikális hangulatváltozást hozott a politikában az önkormányzati választás, de az ellenzéknek – a remények visszatérésével együtt is – érdemes óvatosnak lennie. Más viszony jön az ellenzék és a kormány között, és a fideszes „holdudvar” is bekavar.
Sok tekintetben alapvetően meghatározza az idei évet az önkormányzati választás utáni időszak új politikai helyzete. Azzal, hogy több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék jutott „kormányra”, más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok (Fidesz–KDNP) és az ellenzéki pártok között – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastja. Eddig a Fidesz kormányzásra alkalmatlan, felelősség nélküli erőként tudta beállítani az ellenzéki erőket. Az őszi választások ezt a narratívát alapvetően megváltoztatták, és látható, hogy a kabinetnek komolyan kell vennie az önkormányzati kezdeményezéseket. Ez persze az ellenzéki pártok számára is nagy próbatételt jelent, hiszen megkapták a lehetőséget a választóktól arra, hogy megmutassák (ön)kormányzó képességüket. Amennyiben sorozatos belső konfliktusok vagy korrupciógyanús ügyek kísérik az önkormányzati munkát, a kormánypártok politikai szempontból joggal mutatnak rá, hogy ez az ellenzék továbbra sem kormányképes. A másik kihívás, hogy az (ön)kormányzás képességét az ellenzéknek ott is meg kell mutatnia, ahol továbbra sem került vezetői posztra, ez pedig a 10 ezer fő alatti települések Magyarországa. Ezeken a településeken a kormánypártok előnye megkérdőjelezhetetlen, és ha az október 13-i választás adatait átfordítanánk egy országgyűlési választás eredményére, akkor országosan is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP. Nem mellékes, hogy a miniszterelnök által meghirdetett két csendes kormányzással töltött év mit jelenthet a valóságban. A 2019 végén született feladatszabó kormányhatározatban egy egészségügyi reform kezdeti lépései látszanak, de azt egyelőre nem tudni, hogy készen van-e ez a termék, és legfőképpen van-e politikai erő a végigvitelére. A másik közpolitikai ügy lehet a kormány szerint a szegénység elleni küzdelem. Ezt illetően már az önkormányzati választások előtt is ambiciózus célokról beszélt Orbán Viktor. Kérdés, hogy a gyöngyöspatai szegregáció kapcsán hozott bírósági döntést övező vita nem éppen ezzel szembemenő politikai reflex-e, azaz a napi politikai haszonszerzés érdekében egy középtávú célt, a roma felzárkóztatás ügyét dobja-e el magától a kormány. A közpolitika alkotásának folyamatában van egy terület, ahol éles szembenállás alakult ki a kormányon és annak „holdudvarán” belül. Ez a lakhatás kérdése. Miközben 2010 óta a kormány arra építi a politikáját, hogy a magyar választók a tulajdonszerzést preferálják, és ez határozta meg az intézkedéseket is, most két ellentétes narratíva is kezd megerősödni. Az egyiket az MNB elnöke fogalmazta meg, aki szerint hibás a kormányzati lakáspolitika, a másik pedig a budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár szájából hangzott el, aki bérlakásépítési programról beszélt. Közpolitikai értelemben a kormányzás fókuszában az egészségügy és a lakhatás kérdése mellett a klímaügyek állnak majd. Ebben érzékelhetően elmozdult a kormánypárt álláspontja, és egyfajta konzervatív zöld politikát kezdenek megfogalmazni.
Szerző

Lemondott a Nyíregyházi Egyetem kancellárja

Publikálás dátuma
2020.01.22. 17:10
Kvancz József
Fotó: Nyíregyházi Egyetem
Benyújtotta lemondását hétfőn Kvancz József, a Nyíregyházi Egyetem kancellárja - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a kancellári feladatokat az átmeneti időszakban Nagy Zsolt, az egyetem vagyongazdálkodási központjának vezetője látja el. A személyi változás a Nyíregyházi Egyetem folyamatos, zavartalan működését és jövőbeni munkáját nem befolyásolja - olvasható a felsőoktatási intézmény közleményében. Kvancz Józsefet 2014-ben nevezték ki a felsőoktatási intézmény kancellári posztjára, megbízatását 2017-ben öt évre hosszabbították meg.
Szerző