Előfizetés

Karácsony: tragikusan rossz döntésnek tartom a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését

Csepregi Evelyn Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.01.22. 20:20

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Év végéig el kell hagynia a budapesti Ludovika épületét a Természettudományi Múzeumnak, hogy Debrecenbe költöztessék. A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint csak a költözés minimum öt évig tarthat.
Mind főpolgármesterként, mind volt debreceni diákként tragikusan rossz döntésnek tartom a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését – válaszolta a Népszava kérdésére Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az egész gyűjtemény átköltöztetése valószínűleg nem is lehetséges, vagy ha mégis, akkor irtózatosan sok pénzbe kerül, főként akkor, ha méltó helyet szeretnének kialakítani a bemutatására. Fontosnak tartjuk – tette hozzá a városvezető –, hogy a gyűjtemény minél nagyobb részét, minél több vidéki kiállítóhelyen mutassák be, mondjuk vándorkiállítás formájában, de az egész múzeum vidékre költöztetése sem szakmai, sem egyéb okokkal nem magyarázható. Karácsony Gergely egyúttal jelezte, hogy már csütörtökön tárgyalásokat kezdeményeznek a kormány képviselőivel a múzeum más budapesti helyszínen való elhelyezéséről. A fővárosi önkormányzat bármilyen kompromisszumra kész ebben a kérdésben. A főpolgármester bízik abban, hogy a döntés még nem visszafordítható és a kedvelt közgyűjtemény Budapesten tartható. A Népszava azt követően kereste meg Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy az Index több forrásból is úgy értesült: a kormány végleges döntést hozott a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről. A kérdésről úgynevezett 2-es típusú (vagyis 2000-es sorszámú) határozatot hozott a kormány, amelyet nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben. Palkovics László innovációs miniszter szerint a kormány döntött egy új természettudományi múzeum létrehozásáról egy vidéki nagy egyetemi városban. (Erről először 2018 decemberében beszélt az ATV-ben.) A múzeum szerint még nincs végleges döntés, zajlanak az egyeztetések.
A portál ugyanakkor úgy értesült, hogy a múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt egy múlt pénteki értekezleten már közölte az alkalmazottakkal, hogy a költözés eldöntött ténynek tekinthető, bár erről őt is csak szóban tájékoztatták. A határozat szerint a múzeumnak az év végéig kellene ki költöznie a Ludovika épületéből előbb egy ideiglenes helyre, majd 10 éven belül egy Debrecenben felépülő kiállítóhelyre. Állítólag már a telket is kinézte a kormány, de még nem vette meg az önkormányzattól. A múzeum dolgozóinak zöme nem követné a gyűjteményt. Elképesztő, hogy a kormány azért képes egy múzeumot vidékre költöztetni, hogy a NER építőipari cégei még többet lophassanak – kommentálta a kormány döntését Gy. Németh Erzsébet, Budapest kulturális főpolgármester-helyettese. A Természettudományi Múzeum épületét 2010 előtt teljesen felújították az előző kormányok, a gyűjtemény Budapest egyik legkedveltebb és leglátogatottabb múzeuma, aminek vidékre költöztetését semmiféle szakmai érv nem támasztja alá.
Az Index információit a lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő is megerősítette, megjegyezvén: a múlt pénteki bejelentés óta nem történt előrelépés, nem kaptak új információkat. A múzeum dolgozóival azt sem közölték a bejelentéskor, hogy a december 31-ig megvalósítandó költözést milyen ütemben kell lebonyolítsák: a klasszikus Ludovíceumból, a megújult mélyraktárakból, illetve a kiállítóterekből is ki kell-e költözniük eddig a dátumig. Noha a szakértő megjegyezte, ebben az évben kiköltözni egyértelműen képtelenség, mivel ennyi idő alatt még összecsomagolni sem lehet a teljes gyűjteményt. (A 2017-ben bezárt Néprajzi Múzeum költözése például még jelenleg is folyamatban van – a szerk.) Ráadásul a múzeum dolgozói arról sem kaptak információt, hogy hová költöztetnék az intézményt. A korábban felmerült Debrecenben ugyan folytak megbeszélések telekvásárlásról, arról viszont senkinek sincs tudomása, hogy az alkalmasnak tartott terület állami tulajdonba került volna. Az általunk megkérdezett szakértő elmondta, felmerült ugyan egy közbeeső raktárterület, amíg az új helyszínt kijelölik – és ennek kapcsán a jelenleg is költözés alatt álló két intézményt, a Néprajzi Múzeumot, illetve az Iparművészeti Múzeumot említették példaként –, ám ilyen rövid idő alatt az oda szállítás sem tűnik megvalósíthatónak. Informátorunk felidézte, a múzeum Ludovikára költözése több ütemben, több idő alatt történt: meg volt annak a lehetősége, hogy nem egyszerre költöztették az összes részleget, hanem egymás után, így az egyes gyűjtemények csomagolásánál a múzeum más munkatársai is részt tudtak venni. Ebben az esetben erre valószínűleg nem nyílna lehetőség. A feltehetően milliárdos nagyságrendű költözés a becslések szerint minimum öt évet venne igénybe, amely az ideiglenes raktározással azonban tovább növekedhet. Ráadásul a raktározás, amellett, hogy hozzáférhetetlenné tenné az állományt, félő, hogy a helyszín állapotától függően annak romlását is eredményezhetné. Mint megtudtuk, a főigazgató a költözés bejelentésekor véleményét semmilyen formában sem nyilvánította ki. Ám mint azt a megkérdezett szakértő hozzátette: sokan már a lábukkal szavaztak. Az elmúlt félév során többen is elhagyták a múzeumot: a gazdasági osztály majdnem teljes létszámmal (noha döntésükben kétségtelenül szerepet játszhatott a jobb anyagi lehetőség és munkakörülmények ígérete), illetve több muzeológus is. Valószínűsíthető, hogy a költözés további felmondásokat eredményezhet.

Meghalt Terry Jones

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.22. 14:30
Terry Jones
Fotó: Bill and Ben Productions / AFP/Photo12
A Monthy Python alapító tagja kedd este, 77 éves korában hunyt el.
Meghalt 77 éves korában kedden este Terry Jones brit komikus, író, forgatókönyvíró, színész, rendező, a Monthy Python sztárja – írta a BBC hírportálja szerdán a színész ügynökére hivatkozva. Jonesnál 2016-ban diagnosztizálták a demencia egy ritka fajtáját. Halálát is ez okozta. A komikus 1942. február 1-jén született a walesi Colwyn Bay-ben. Középiskolái elvégzése után középkori történelmet tanult Oxfordban, itt találkozott Michael Palinnel, aki később szintén a Monty Python tagja lett. Együtt kezdték pályájukat a BBC-nél, először a Twice a Fortnight, majd a The Complete And Utter History of Britain című komédiában szerepeltek. 1966-ban indult útjára a szatirikus The Frost Report, amelynek a humorista David Frost volt a házigazdája. Műsora olyan íróknak és szereplőknek jelentett ugródeszkát, mint Graham Chapman, John Cleese vagy Eric Idle, akik mindannyian a Monty Python csapatban kötöttek ki. 1967-ben Jones és Palin közösen írták a gyerekműsornak szánt, de inkább a felnőttek körében sikeres A hiba nem az ön készülékében van (Do Not Adjust Your Set) című műsort is, amely már előrevetítette a Monty Python szatirikus humorát tele „pythoneszk” elemekkel. Épphogy vége lett a sorozatnak, máris zászlót bontott a Monty Python Repülő Cirkusza 1969-ben, amelynek tagjaihoz csatlakozott egy amerikai animátor is, Terry Gilliam személyében. Az 1969 és 1974 között sugárzott 30 perces epizódokból összesen 45 készült. Az Egyesült Királyságban a humor szinte minden formájára hatott szabad asszociációkkal, szürreális, abszurd, olykor fekete humorral megtűzdelt komédiázásuk. Jelentőségüket a Beatles zenei hatásával szokták összehasonlítani. Igyekeztek ledönteni azokat a korlátokat is, amelyek stílusban és tartalomban addig még elfogadhatónak számítottak az angol televíziós komédiában. Ugyanúgy kigúnyolták a híres politikusokat, médiaszemélyiségeket és művészeket, mint a londoni kispolgárokat. Érdekesség, hogy az alkotók saját maguk játszották a sorozat szereplőit, nőket és férfiakat egyaránt. Eleinte még próbálkoztak színésznőkkel, de úgy tapasztalták, velük a poénok nem elég csattanósak, kevésbé ülnek, ezért később már csak csinibaba szerepre kértek fel nőket. A sorozat egyes jeleneteit Terry Gilliam egyedi animációi kapcsolták össze. 1974-ben a Monty Python-csoport feloszlott, de azután még több filmben dolgoztak együtt, ilyen a Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail) című emblematikus történelmi vígjáték, a Brian élete vagy Az élet értelme. Munkásságukról 2009-ben dokumentumfilm készült Monty Python: majdnem az igazság - az ügyvéd változata (Monty Python: Almost the Truth - the Lawyer's Cut) címmel. A bemutatót a 48 évesen elhunyt Graham Chapman már nem élhette meg. Ugyanebben az évben a Monty Python csoport filmes és televíziós munkásságáért megkapta a Brit Film és Televíziós Akadémia (BAFTA) különdíját. 2014-ben vállaltak egy utolsó közös fellépést Londonban. Eredetileg egyetlen előadást terveztek, de a jegyek 43,5 másodperc alatt elkeltek, ezért tízre változtatták a fellépések számát, a legutolsót világszerte közvetítették. Jones filmrendezői karrierje túlélte a Monty Python-éveket és később olyan kiváló filmek kerültek ki a keze alól, mint a Julie Walters főszereplésével készült Personal Services. A mozi, amelyben a színésznő egy aranyszívű madámot alakított, mindenben eltért a szokásos Python-stílustól. 1989-ben fejezte be az egyik gyerekkönyvén alapuló, abszurdba hajló történetét: az Erik, a viking főszerepeit Tim Robbinsra és Mickey Rooneyra bízta. Az évek során több komoly, tudományos értékű történelmi témájú könyvet is írt, mint például a Chaucer's Knight: Portrait of a Medieval Mercenary vagy a Who Murdered Chaucer? A Medieval Mystery. Közreműködött a Discovery Channel egyik ismeretterjesztő filmjében, cikkei jelentek meg a The Guardienben és a The Observerben, amelyekben főként az iraki háború miatt ostorozta a világpolitika ismert szereplőit. Írásait könyv alakban is megjelentette. 2006-ban vastagbélrákkal diagnosztizálták, de ennek ellenére részt vett a Gyalog galoppból készült musical, a Spamalot bemutatóján. Másnap sikeres műtétet hajtottak rajta végre, betegségéből teljesen felépült. 2016-ban megállapították, hogy a demencia egy ritka fajtájában szenved és egyre kevésbé képes a beszédre, így interjút sem tud adni többé. Első feleségét, Alison Telfert 1970-ben vette feleségül, két gyermekük született. Házasságuk azután ért véget, hogy Jones egy dedikáláson találkozott a nála 41 évvel fiatalabb Anna Söderströmmel. A párnak 2009-ben kislánya született, és 2012-ben – a válás kimondása után néhány hónappal – titokban össze is házasodtak.

Karácsony: Idén kezdődik a Merlin Színház felújítása

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.22. 13:59

Fotó: Népszava archív
A főpolgármester arról is beszélt: a Városháza Gerlóczy utcai épületszárnyában kap helyet a Budapest Galéria.
A Városháza Gerlóczy utcai épületszárnyában kap helyet a Budapest Galéria, és az idén elkezdődik a Merlin Színház korábbi, az utcában álló épületének felújítása – jelentette be a főpolgármester szerdán, a kultúra napján Budapesten, sajtótájékoztatón. Karácsony Gergely közölte: a Bálna kulturális központ eladása miatt „hontalanná vált” és méltatlan helyzetbe került Budapest Galéria akár már az év második felében működhet az új helyén. A Városháza-projekt hosszú távú fejlesztési tervei között is az szerepel, hogy Gerlóczy utcai épületszárnyat kulturális célokra és kulturális intézmények számára tartják fenn – mondta. Karácsony Gergely hangsúlyozta: a főváros új vezetése elkötelezett a budapesti kulturális sokszínűség megőrzése mellett.
„Egy olyan időben is, amikor a kormányhatalom erős csábítást mutat arra, hogy megpróbálja a kultúrát a saját szolgálatába állítani”

– tette hozzá.

A politikus kiemelte: szeretnék, hogy a kulturális intézmények is éreznék azt a kultúraváltást, amelyet a politikában is képviselni kívánnak. A kultúraváltás megvalósítása a Városháza használatának megváltoztatásában is testet ölt majd – mondta. Azt szeretnénk, ha a Városháza nem önmagában az önkormányzaté és a politikusoké, hivatalnokoké lenne, hanem a budapestieké – húzta alá a főpolgármester. Kitért arra is: lehet látni, hogy „van egy fajta térfoglalási igény a kormány részéről a kulturális területen”, különösen nagy felelősséget ró a budapesti városvezetőkre, hogy a döntéseikkel meg tudják őrizni a kultúra szabadságát. A politikusoknak és a döntéshozóknak nem az a dolga, hogy „kánont szabjanak, hanem, hogy teret nyissanak a kortárs kultúra számára” – hangsúlyozta.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes leszögezte, hogy az új városvezetés szerint
„a kultúra szabad, a kultúra mindenkié, és ehhez biztosítani is kell a hozzáférést, az esélyegyenlőséget”.

A kulturális sokszínűség nem világnézeti ügy, a kultúra hitvallás. A kultúra művelése és szabad élvezete fontos része az európai identitásnak. Az a nemzet képes megmaradni, amely egyszerre óvja kulturális örökségét és szabadságot enged a jelen kultúrájának – húzta alá. A politikus azt mondta: minden hatalom köteles teret engedni a tehetségnek, megteremteni az alkotók szabadságát. Az a hatalom, amely a kultúrát saját reprezentációjára használja, magának épít múltat és nem az országnak jövőt.
„A kulturális identitást nem lehet rákényszeríteni az emberekre: a kultúra szabadon választható, és semmilyen hatalmi szóval nem szorítható túlszabályozott keretek közé”

– fogalmazott.

Szegedy-Maszák Zsuzsanna, a Budapest Galéria vezetője megköszönte a fővárosnak, hogy a galéria Gerlóczy utcai elhelyezésével „nagyszerű reprezentatív” helyszínnel pótolni tudják a Bálna kulturális központból való múlt nyári kivonulásokat.
Karácsony Gergely kérdésekre válaszolva elmondta: a fővárosi önkormányzat mindenképpen felújítja a Lánchidat. Tudomásul veszik, hogy a kormány az előző városvezetés által kiírt közbeszerzésben megduplázódott költségek további finanszírozásához nem kíván hozzájárulni. „Naivan” azt gondoltuk, hogy a Lánchíd van olyan fontos a kormánynak, hogy az ügyben közösen tudjunk gondolkodni – jegyezte meg. A főpolgármester közölte: a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén döntenek majd arról, hogyan lépjenek tovább az ügyben. El kell dönteni, hogy a mostani közbeszerzési eljárásban egy tárgyalásos szakaszban próbáljuk meg csökkenteni a költségeket. vagy új közbeszerzést kell kiírni – mondta. A mostani közbeszerzés eredményes lezáráshoz a kormány által ígért hatmilliárd forinton felül még négymilliárd forint támogatásra lett volna szükség – mondta Karácsony Gergely hozzátéve: ez csak a Lánchíd felújítására vonatkozott volna, a váralagút rekonstrukciójának elhalasztásával kívánták csökkenteni a költségeket. Közölte, dolgoznak azon, hogy kevesebb összegből is meg tudják valósítani a felújítást. Karácsony Gergely elmondta, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. benyújtotta a számláját, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. körülbelül tízmilliárddal tartozik a budapestieknek.