Meglepetéspartira hívtak szombat este a Pozsonyi út egyik kisvendéglőjébe, ahol a Láng Téka könyvesbolt mit sem sejtő Arankáját ünnepeltük, mert születésnapja volt, azt ugyan nem mondom meg, hogy hányadik, arról azonban szívesen beszélek, hogy ebben az országban így kellene élni. A társaság alig ismerte egymást, de a nagy cél érdekében képes volt összefogni. Egy csomó ismeretlen ember, aki időben érkezik, betartja a titoktartásra vonatkozó szabályokat, ráadásul képes saját magáról legalább egy órácskára megfeledkezni annak érdekében, hogy a másiknak legalább egy órácskára jó legyen. Ilyen országban szeretnék lakni.
Aranka persze sírt. Én is sírnék, ha az a trauma érne, hogy egy pillanatra minden halmazában megélem az életem. Együtt lenni másokkal, akik egymásnak idegenek, de egyek a törekvésben. Ilyenek lehetnek a Biblia képzelt angyalai, amikor meglepetéspartival ünneplik a mit sem sejtő, és csak az ő képzeletükben létező Urukat.
Ült az asztalnál egy fiatal, szépséges nő, aki nem csak az örömtől ragyogott, s egyszerre csak azt kérte: mondjunk neki titkokat. Nem akartam elszomorítani, nem árultam el neki egyetlen titkot sem azzal kapcsolatban, hogy angyalok csak a mesében léteznek, képzelt Uruk pláne, az élet pedig tényleg önző, és semmi mást nem akar saját magától, csak élni. Nem akartam elrontani a kedvét azzal, hogy az ember körül idővel elfogynak a titkok, úgy elillannak észrevétlenül és könnyedén, mint magas hegyeken az éltető oxigén. Talán az volna a megoldás, hogy nem szabad túl magasra és messzire merészkedni a megismerésben. Oda kellene figyelni az arányokra, és nem szabadna hagyni, hogy a mellettünk ülő emberről kevesebbet tudjunk, mint arról az R136a1 nevű óriásról, amely a Nagy Magellán-felhőben található, s állítólag a leghatalmasabb és legfényesebb eddig ismert csillag a világegyetemben. Azt mondják a csillagászok, hogy az R136a1 több mint 8 milliószor erősebben sugároz, mint a mi Napunk. Fogalmam sincs, hogyan mérték meg, de abban biztos vagyok, hogy vannak fiatal, szépséges, ragyogó nők, akik ennél is erősebben sugároznak.
Mondom, Aranka sírt, mi meg tapsoltunk, és gratuláltunk Rédei Évának, a Láng Téka nagyasszonyának, hogy a meglepetéspartit megszervezte. Aranka több ajándékot kapott, leginkább tán a fiának örült, akiről úgy tudta, hogy külföldön van, s egyszerre csak előbukkant egy embernyi nagyságú, masnival díszített díszdobozból.
Az est végén tortaszeletelés következett, az alkalomra természetesen könyvet formázó torta is készült égetett cukorból, és az ünnepeltre várt a feladat, hogy felvágja. Aranka odaállt a cukorkönyv elé késsel a kezében, és lesújtott a függőlegesen lefelé tartott pengével. Lecsapott egyszer, kétszer, háromszor, méghozzá akkora erővel, hogy beleremegett az asztal. Bennem akkor kicsit csönd lett – valamit mintha megéreztem volna a belső csillagvilág erejéből. De a titokról nem szóltam az asztalnál ülő, titkokra kíváncsi nőnek. Van még ideje felkészülni, ha egyszer sújtania kell.