Nagy Imréhez hasonlította magát Simonka György

Publikálás dátuma
2020.01.23. 10:51

Fotó: Népszava
Ugyanazon a padon ült, mint Nagy Imre, és hozzá hasonlóan ő sem kér kegyelmet – ebben látja a párhuzamot a különösen jelentős csalással vádolt politikus.
Olvasók kérdezték, Simonka György pedig válaszolt, így kötetlen és eléggé szókimondó levelezés alakult ki szerdán az Orosháza Café oldalán a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt fideszes politikus és a hozzászólók között. Volt aki egyszerűen csak jelezte, hogy szerinte Simonkának takarodnia kellene, mert méltatlanná vált a képviselői mandátumára, mire Simonka György így válaszolt: az olvasó csak csak akkor tudná, hogy ő mit érez, ha egyszer ártatlanul meghurcolnák.
Akadtak azonban például nehezebben megkerülhető kérdések is – például ez:

De arra is volt válasza Simonkának, hogy miért csak most kezdett nyilatkozni a több éve húzódó ügyben. Mint jelezte, ügyvédei tanácsára hallgatott három évig, nehogy úgy tűnjön, befolyásolni próbálja az eljárást – eközben pedig az  az „elfogult ellenzéki média” ízekre szedte őt és családját, kollégáit sem kímélték. A legerősebb azonban az a momentum volt, amikor egy olvasó számon kérte Simonka György nyilatkozatát, amiben a súlyos ügyekkel vádolt képviselő az Oroscaféban január 20-án megjelent exkluzív interjúban Nagy Imréhez hasonlította magát.
„Azoknak köszönhetjük, hogy ma azon a padon ülünk, azoknak a vádlottaknak a padján ülünk, ahol Nagy Imrét elítélték, és Nagy Imre nem kért kegyelmet. Mi sem kérünk kegyelmet, mi sem kérünk semminemű védelmet, semmiféle befolyásgyakorlást. Egyszerűen megelégszünk az igazsággal.”

Simonka szerint ő ezzel nem arra akart célozgatni, hogy társaival együtt Nagyhoz hasonlóan koncepciós per áldozatai lennének – egyszerűen csak lát bizonyos párhuzamokat. 
Emlékeztetésképp: A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, a a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft-nél feltárt szabálytalanságok miatt. A politikus törvénymódosítással akarta legalább részben megúszni a csalássorozat miatt járó szankciókat, lapértesülés szerint pedig azzal is vádolják, hogy Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vállalkozásainál indított adóhatósági eljárások leállításáért, és megkente a Paprikakert TÉSZ felszámolásával megbízott egyik végrehajtót is, aki azóta szintén a vádlottak padján ül. Simonka jelenleg is szabadlábon védekezik.
Nagy Imre pedig kommunista politikus volt, 1953 és 1955 között, valamint az 1956-os forradalom alatt a Minisztertanács elnöke, aki nagy irányváltással, de kiállt a többpárt rendszer újbóli bevezetése mellett, legitim megmozdulásnak nevezte a forradalmat, és követelte a szovjet csapatok kivonását is az országból. A forradalomban betöltött szerepéért egy kirakatper során halálra ítélték és kivégezték, majd titokban  eltemették.
Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 11:41

Balatonfüreden tartja évadnyitó frakcióülését a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.01.23. 10:01

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A „börtönbiznisz megszüntetése” és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása is téma lesz.
Február 12-13-án tartja a kihelyezett, a minden évben a parlamenti ülésszak előtt sorra kerülő szokásos frakcióülését a Fidesz Balatonfüreden – tudta meg a Magyar Nemzet. A kormányközeli lap azt írja: a tanácskozás témája többek között a „börtönbiznisz megszüntetése” és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása lesz. Varga Judit igazságügyi miniszter néhány hete, nem sokkal a tavaly decemberben történt győri gyermekgyilkosság után jelentette be, hogy a kormány zéró toleranciát hirdet az erőszakkal szemben. A kormány tájékoztatása szerint a győri tragédiát vizsgáló jelentés feltárta, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás szabályainak szigorítása szükséges. A kormany.hu-n megjelent jogszabálytervezet a Büntető törvénykönyvet, a büntetés-végrehajtási törvényt és az egészségügyi törvényt is módosítaná, erről itt írtunk bővebben. Orbán Viktor miniszterelnök pedig legutóbbi nemzetközi sajtótájékoztatóján, majd január 17-én a Kossuth rádiónak adott interjújában kelt ki a raboknak a rossz börtönviszonyok miatt járó több millió forintos kártérítések miatt. A kormányfő azt mondta: 12 ezer elítélt együttesen 10 milliárd forint körüli kártérítési összeget követel az államtól a rossz börtönviszonyok miatt, és ebben „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” segítik őket, akik rájöttek, hogy az európai szabályok a kínzásról lazák és abszurdak. A kormányfő szerint ez joggal való visszaélés, ezért – az egyébként a bíróságok által jogerősen megítélt – kifizetéseket fel kell függeszteni. Közben már el is készült a kormányhatározat a börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztéséről.
Szerző

Bruttó 13 millió forinttal búcsúztatták a Brüsszelbe átigazoló Trócsányit

Publikálás dátuma
2020.01.23. 09:02
Trócsányi László, korábbi igazságügyi miniszter, jelenlegi EP-képviselő
Fotó: Népszava
A volt igazságügyi miniszter jogosulatlanul is kapott szabadságmegváltást, ezt az összeget azonban állítása szerint visszafizette.
 Összesen bruttó 13 millió forintnyi lelépési pénzzel távozott Trócsányi László (64) Brüsszelbe az igazságügyi tárca éléről még a nyár folyamán – szúrta ki a Blikk. Ebből 10,4 millió forintot végkielégítés, 2,6 millió forintot pedig szabadságmegváltás címen kapott. A nagyobb, tízmilliós összeg a távozó minisztereknek a jogszabály szerint járó hathavi illetmény összege, függetlenül attól, hogy az érintett maga mondott le vagy felmentették. Ez akkor is jár, ha európai parlamenti képviselőként folytatja a munkáját, Trócsányi pedig maga mondott le, mert bekerült az Európai Parlamentbe, és eredetileg ő lett volna a magyar európai biztos, ha nem kaszálták volna el az EP-szakbizottsága összeférhetetlenség miatt. 
Több kérdést felvet azonban Trócsányi több mint két és fél milliós szabadságmegváltása, mert az egyéves szabadságán túli szabadnap után kapott pénzt, ami a polgármesterekkel ellentétben az állami vezetőknél elméletileg nem lehetséges, és korábban ezt nyilatkozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is. A lap számításai szerint ugyanis másfél évnek megfelelő szabadságát fizették ki a politikusnak.
Keresték az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a volt miniszter szabadságmegváltása nem megy-e szembe a kormányzati kommunikációval, illetve milyen okból kaphatott ekkora szabadságmegváltást, ám későbbre ígértek választ. Trócsányi viszont közlékenyebbnek viszonyult: a kérdésre, hogy jogosnak és szabályosnak tartja-e a kiszámolt és megkapott szabadságmegváltást, ő így válaszolt:
Igazságügyi miniszteri szolgálati viszonyom megszűnésének dátuma 2019. június 30. volt. Ezt követően került sor a törvény szerint járó végkielégítés és szabadságmegváltás kifizetésére. A magam részéről jóhiszeműen jártam el. Értesültem, hogy a politikai vezetőket érintően a szabadságmegváltást illetően eltérőek a jogértelmezések. Miután kikristályosodott a közigazgatási jogértelmezés, intézkedtem a 2018 év utáni szabadságmegváltásnak az Államkincstár javára történő visszafizetése iránt.

Trócsányi esete nem teljesen egyedi, mivel az újság az elmúlt hetekben is talált olyan felmentett államtitkárt, akinek négyhavi szabadságot váltottak meg, és így kapott 4,5 millió forintot. Akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda azzal magyarázta, hogy a 2019 előtt felhalmozott szabadságokat fizették ki, mivel a 2019. január elsején hatályba lépő kormányzati igazgatásról szóló törvény megszüntette az évek óta felhalmozódott szabadságmegváltást.
Szerző