Panaszkodott a reptéri zaj miatt, a kormánysajtó térképen mutogatta a házát

A civil szervezet vezetője lapunknak nyilatkozott, miszerint a kormányzat döntései nem csökkentették a ferihegyi zajterhelést, mire a kormánysajtó a lakása építési engedélye körül kezdett kutakodni.

„Tisztázatlan körülmények között épült”, egy nem lakóingatlannak minősített, a leszállópályától 400 méterre lévő ingatlanon él – vádolta meg az origo.hu kormányportál Frik Zoltánt, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület elnökét azok után, hogy a civil szervezet vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, tapasztalatuk szerint a repülőtér mellett élők továbbra is szenvednek a zajtól, továbbá elmondta, hogy a Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITDM) nem hajlandó foglalkozni a panaszaikkal.

Az ügyben az egyesület számos pert indított a magyar hatóságokkal szemben, amiért a repülőtér fejlesztése kapcsán rendre nem veszik figyelembe a környéken élő civilek jogait.

A kormányportál egy térképen mindjárt be is mutatta Frik Zoltán magánlakását (!). Hozzátéve: a Kerületi Építési Szabályzat értelmében az ingatlan olyan építési övezetbe tartozik, „ahol gazdasági, jellemzően raktározási és termelési tevékenységi célt szolgáló épületek helyezhetők el”, ám „önálló lakóépület nem helyezhető el”.

Frik Zoltán szerint viszont az origo.hu valótlanságot írt és helyreigazítást kért a lappal szemben. Ebben leírta: a családja már az 1890-es évek óta azon a telken lakik. Nemcsak ők: szerinte újságcikkek, tervtanácsi nyilatkozatok is mutatják, hogy a Ferihegy mellett lakók problémája nem mai keletű. A repülőteret 1950-ben minősítették főrepülőtérré. 1960-as években meglévő újságcikkek annak bizonyítékai, hogy a hatóságok már akkor sem rendezték a területet a repülőtér környékén, és rendre úgy fejlesztették a repülőteret, hogy közben nem rendezték az itt élők sorsát. Dacára, hogy a Ferihegy utolsó, 1976-os érvényes környezetvédelmi hatástanulmányában is szerepelt, hogy „a környező ingatlanokat szanálni kell” – vagyis kivásárolni, ám a hatóságok nem tartották be ezt az előírást.

Frik Zoltán elmondta: a repülőtér melletti lakása engedéllyel rendelkezik, a földhivatali lap szerint „kivett lakóháznak” minősül az ingatlana. Szerinte az origo.hu abban csúsztatott, hogy az általuk bemutatott térkép egy 2017-es rendelet alapján készült, ami arról szólt, hogy 2017 decembere után mi építhető azon a területen. Ám az előtte épült lakóingatlanokra – ebből több száz is van a repülőtér mellett – ez nem vonatkozik.

„Az önök lapjában sokkal több értelme lenne a repülőtér működésének visszásságait feltáró oknyomozó cikkeket írni, mint kifejezetten személyemmel foglalkozni” – írta Frik Zoltán az origo.hu-nak.

Mint arról írtunk, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Tarlós István ex-főpolgármester még nyáron azt ígérte, hogy „lényegében megszűnik a repülőgépek okozta éjszakai zajterhelés Budapesten” illetve, hogy „éjfél és reggel öt óra között, a mélyalvási időszakban szinte teljesen megszűnik a repülőgép-forgalom Budapest felett, a Liszt Ferenc-repülőtéren tervezetten nem szállhatnak fel és le repülőgépek.”

Ehhez képest a repülőtér ma is átlagosan 8-10 járatot fogad a mélyalvás időszakában. Frik Zoltán úgy látta: a korábban bejelentett kormányzati intézkedések – az éjszakai repülőgépek agglomeráció felé terelése – a repülőtér közvetlen közelében élők helyzetén nem segített, ami szerinte 1500 lakást, azaz becslések szerint 2-3 ezer embert érint. Az elnök leszögezte: ők most is ugyanolyan súlyos zajártalomnak vannak kitéve, mint korábban. Továbbá: ennek ellenére a Palkovics-féle tárca május óta nem hajlandó tárgyalni velük.

Lapunk is hasonlóan járt: a cikkünk kapcsán a minisztériumot is megkerestük a kérdéseinkkel, ám a minisztérium nem válaszolt.

Ehelyett előbb a Magyar Nemzet közölte le a minisztérium állásfoglalását, majd az origo.hu következett, amelynek hirtelen nyilatkozott a fideszes vezetésű XVII. kerület építéshatósági csoportja, ahol elmondták, hogy Frik Zoltán repülőtér melletti házának nincs építési és fennmaradási engedélye.

Ugyanakkor az origo.hu szerint a XVII. kerületi építésügyi osztály leszögezte: „mivel az épület a légi felvételek tanúsága szerint már több mint 10 éve ott áll, jogi lépéseket az ott lakóval szemben nem tudnak tenni.”

Ezen túlmenően a Palkovics -féle tárca a Magyar Nemzetnek azt állította, hogy az általuk bevezetett intézkedések nyomán „csökkent a zaj” és „kevesebb a panasz”. Így „a szabályváltozás hatálybalépése után szeptemberben és októberben egyetlen gép sem szállt le Budapest felől a mélyalvási időszakban.”

Azt ugyanakkor a tárca elhallgatta a kormánysajtó elől, hogy – mint azt megírtuk – novemberben már napi átlagosan három, decemberben pedig átlagosan kevesebb, mint napi 2 repülő érkezett a főváros felől mély alvás időszakban. Arról pedig nem emlékezett meg a tárca, hogy a korábbi ígéretekkel szemben éjszaka így is átlagosan több mint féltucat gép száll le, ami a repülőtér közvetlen közelében élő 2-3 ezer ember életét keseríti meg.

A minisztériumnál rákérdeztünk, hogy szabtak-e ki bírságot a késve érkező gépekre – korábbi ígéretek szerint akár járatonként 1000 euró is járhat azért, ha mélyalvás idején indokolatlanul használják a fővárosi légteret.

A minisztérium lapunknak erre sem válaszolt, ám a kormánysajtónak elárulta, hogy az éjszakai berepülésekért 33 ezer euró bírságot szabtak ki. Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan milyen társaságokra melyik járatokért szabták ki a bírságot, ám erre azóta sem válaszolt nekünk a tárca.

Frik Zoltán szerint a 33 ezer eurós bírság azt mutatja, hogy eszerint ősz óta legalább 33 alkalommal megzavarta a X., tizenharmadik és tizennegyedik kerületi lakosokat az éjszaka leszálló, sokszor 400 tonnás repülőgép a mélyalvásban, ami ilyen gyakoriságban már egészségkárosodást okoz.