340 forintig is drágulhat az euró

Publikálás dátuma
2020.01.23. 18:20

Fotó: Népszava
A forint sorsa az MNB kezében van, ugyanis amíg a jegybank fenntartja a gazdasági növekedést támogató extra alacsony kamatokat, addig a forint gyengülő pályán marad.
Sorsdöntő napok előtt áll a forint, ugyanis csütörtökön újabb történelmi mélypontot ért el a hazai deviza, egy euró 337,57 forintba is került. (A korábbi mélypont a tavaly októberi 337,27 forintos euróárfolyam volt.) A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint – technikai alapon –, a következő ellenállási pont 338 forint, majd azt átlépve 340 forintig is drágulhat az euró. A francia Societe General 350 forintos euró-forint célárfolyamot jelölt meg, ami jelzi a piaci nyomást a hazai devizán, illetve a Magyar Nemzeti Bankon (MNB). A forint sorsa az MNB kezében van, ugyanis amíg a jegybank fenntartja a gazdasági növekedést támogató extra alacsony kamatokat, addig a forint gyengülő pályán marad. Ugyanakkor decemberben négy százalékra ugrott az infláció és várhatóan januárban is hasonlóan magas marad az árindex. Ez lépésre kényszerítheti a jegybankot, hisz a gyengülő forint tovább gerjesztheti az inflációt. Márpedig jegybank elsődleges feladata az infláció kordában tartása, ha ezt teljesíti, akkor segítheti a gazdasági növekedést. A mostani gyengülés mögött a magas infláció mellett a bankközi piacon kialakult, a szokottnál nagyobb forintbőséggel is magyarázható. Ez utóbbin változtathatnak az államadósság kezelő kötvénykibocsátásai, amellyel elszívná a fölös forintokat. Piaci vélemények szerint ha ez nem segít, akkor az MNB-nek lépni kell a szigorítás irányába, ami nem jelenti a kamatok emelését, hisz más eszközökkel hatékonyabban elérheti a forint erősödését. 
Szerző

Buda-Cash botrány: enyhítették a vádlottak büntetését

Publikálás dátuma
2020.01.23. 14:28

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hárman örülhetnek a másodfokú ítéletnek, a többiek büntetése pedig változatlan. Bűnszervezet létrehozását most sem állapították meg a bíróságok.
A csütörtökön kihirdetett döntés a harmadrendű vádlottat 6 év, a negyedrendű vádlottat 5 év, az ötödrendű vádlottat 4 év szabadságvesztésre ítélte. A vagyonelkobzást a másodfokú ítélet szerint mellőzik. Az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék 2018 októberében az öt vádlottat vagyonelkobzással, közügyektől eltiltással, valamint 7 év 6 hónap börtönbüntetéssel sújtotta. Bűnszervezet létrehozását sem akkor, sem másodfokon nem állapították meg a bíróságok. A bűnszervezeti jelleg megállapítását a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kérte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak nem hierarchikus szervezettségben dolgoztak össze, vagyis a bíróság szerint a bűnszervezeti jelleg nem állapítható meg. A fölhalmozott értékpapír- és pénzhiány miatt a Buda-Cash újabb és újabb külső forrásokra szorult, és törvénytelen eszközökkel akarta megoldani a helyzetet. Az ügyfelek pénzeszközeit nem különítették el a társaság vagyonától, a vádlottak a rájuk bízott pénzzel felhatalmazás nélkül, a megbízástól eltérő célok érdekében rendelkeztek, de a hiányt mindvégig kezelni akarták - közölték a határozat kihirdetését követően.  A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozta továbbá, hogy harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak nem kaphatnak azonos büntetést az első- és másodrendű vádlottakkal. Enyhítő körülményként vették figyelembe a közreműködést a törvénysértő gyakorlat feltárásában. A vagyonelkobzástól azért tekintenek el, mert az a bíróság szerint ellehetetleníthetné a polgári jogi igények teljesítését.  A Magyar Nemzeti Bank 2015 februárjában függesztette föl az 1995-ben alapított Buda-Cash Brókerház működési engedélyét a társaság felügyeleti vizsgálatát követően. Az ügyészség szerint a bűncselekmény-sorozat 115 milliárd forint kárt okozott.
Frissítve: 2020.01.23. 16:33

Transparency International: továbbra is Magyarország az egyik legkorruptabb az EU-ban

Publikálás dátuma
2020.01.23. 13:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Európai Unióban megtartottuk – Romániával holtversenyben – az utolsó előtti pozíciónkat, és csak Bulgáriát előzzük meg. A V4-ek másik három országától viszont messze lemaradunk.
A hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van. A jogállami erózió csaknem 2010 óta folyamatos, aminek lényege, hogy az állami intézményrendszer a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában – hatalomban tartásában és vagyonosodásában - érdekelt. Ez a végkövetkeztetése a Transparency International Magyarország Alapítvány csütörtökön bemutatott, a Korrupciós Érzékelési Index 2019. évi eredményét és a jogállamiságot is értékelő jelentésének. A 180 ország adatait feldolgozó rangsorban a korrupciót tekintve hazánk a 70. helyet foglalja el - ismertette Martin József Péter ügyvezető igazgató. Egyetlen esztendő alatt 6 helyet csúsztunk lefelé. Az Európai Unióban - Romániával holtversenyben - az utolsó előttiek vagyunk, csak Bulgáriát előzzük meg. Sőt még a V4-ek másik három államától is leszakadtunk. Lecsúszásunk annak ellenére történt, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési mutatói az elmúlt hét évben kedvezőek voltak.    A hosszabb távú gazdasági kilátások borúsak, ugyanakkor a versenyképességünk a régióban az egyik legalacsonyabb. Ennek oka, hogy a korrupció átszövi az állami működés jelentős, és a gazdaság egy részét. Emellett az intézményrendszer átláthatatlanul működik, és nem elszámoltatható. A közbeszerzések rendszere erősen torzított, a koncentrálódást az is mutatja, hogy a kormányhoz kötődő oligarchák egyre több megbízást nyernek, és az egyajánlatos beszerzések aránya az Európai Unióban az egyik legmagasabb - sorolta Martin József Péter.
Az intézményesített korrupció kapcsán, amely nem a rendszer mellékterméke, hanem része, Győrffy Dóra a Corvinus Egyetem egyetemi tanára elmondta, hogy nemcsak közvetlenül a gazdaságra hat, hanem például a demográfiai helyzet alakulására is, mert a külföldön munkát vállalók ez elől is elmenekülnek. Emellett a korrupt világban romlik az élet minősége is. Akad azonban pozitívum is: az úgynevezett utcai korrupció, például a bírságolni kívánó rendőrök megvesztegetése csökkent, és látszanak eredmények a gazdaság kifehérítése terén is. A kormányzat olyan ideológiát teremt a hozzá közelállók kedvezményezésének - mutatott rá Bíró-Nagy András, a Policy Solutions alapító-igazgatója -, hogy 2010 után szerephez kellett juttatni a jobboldali vállalkozókat is. Ezzel magyarázzák például azt is, hogy Mészáros Lőrinc és körének jut a nagy uniós pályázatok 80 százaléka. Ennek híre azonban nem áll meg a határainknál. Erre az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is felhívta a figyelmet: 20 ügynél emeltek kifogást, azonban a kormányzati körök nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a jog eszközeivel élve fellépjenek ez ellem. Így feltehetően a Magyarországnak juttatott uniós támogatások lefaragásával fognak élni a 2021-ben kezdődő új gazdasági ciklusban - mondta az elemző. A jelenlegi támogatásokat 27 százalékkal kívánja az Európai Bizottság csökkenteni a mostani pénzekhez képest. Korábban "csak" 24 százalékot terveztek. Bár minden ország kevesebbet kap a brexit miatt, de Magyarország vesztesége kiemelkedően nagynak látszik. Biró-Nagy András szerint ennek kiváltó okát a kormány aligha ismeri majd el, minden bizonnyal arra fognak hivatkozni, hogy egy nemzetközi összeesküvés áldozatai, és a migránsellenes politikájukat "büntetik".

A közmédia hallgat

Vélhetően felsőbb parancsnak engedelmeskedve a kormányhoz közeli álló sajtó és a közmédia sem büszkélkedett el a Transparency korrupciós rangsorával, amelyben Magyarország a tavalyinál is gyengébb helyezést ért el. Meglepő módon a távirati iroda sem közölt még csak rövid ismertetőt sem, csupán az MSZP MTI-OS rovatában "Orbáné az unió második legkorruptabb kormánya" címmel megjelent, valamint Kormányzati Tájékoztatási Központ cím nélküli közleményét citálta, amely enyhe migránsozással lesorosozta a Transparency Magyarországot, és a számos értékelési szempont közül a közbeszerzési tételt cáfolandó beemelt néhány statisztikai számot. 

Mi is az a Korrupció Érzékelési Index?

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index –CPI) 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2018-ban 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából súlyozással számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi. 

Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 20:42