Az oroszok miatt csúszik Paks 2

Tavaly egy radioaktív anyaggal teli műszer zuhant a mélybe, és több mint ezer bevándorlót ért sugárterhelés - derült ki a nukleáris hatóság tájékoztatóján.

Magyarországon a legsúlyosabb - de még mindig kisebb jelentőségű -, nukleáris biztonsági eset Pécsen történt tavaly - derült ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi sajtótájékoztatóján. Eszerint egy, a megyeszékhely beépített ipari területén, földhő-kutatófúrás közben beleesett az 1,8 kilométeres mélységű lyukba egy sugárzó anyagot tartalmazó műszer. A tárgy ugyanakkor szerencsére nem sérült meg, azt hatósági ellenőrzés mellett sikerült biztonságosan kiemelni, egészségügyi, környezeti kár nem keletkezett - közölte Fichtinger Gyula főigazgató. Tavaly egyedül ez az eset érte el nálunk a nukleáris balesetek hétfokozatú besorolásának legalsó, 1-es szintjét.

"Jellemzően raktérben elrejtőzött személyek" határátkelőkön, gépkocsi-átvizsgálások során 1331 esetben kaptak nem tervezett sugárterhelést - hangzott el. Pontosító kérdésünkre Fichtinger Gyula megerősítette: a sugárterhelés a gépjárművek átvilágítását végző röntgenkészülékből származott. Az így lefülelt és a hatóságok által elszállított személyeket egészségügyi kár szintén nem érte.

A Péterfy kórház személyzetének panasza nyomán néhány, a röntgenezéskor használt védőeszközt le kellett cserélni. Az eset miatt több kórház önellenőrzést végzett. A fővárosi Gergely utcai egykori hulladéklerakó alatti talajvízben kis mennyiségű radioaktív anyag jelenlétét állapították meg, de beavatkozást nem tartottak szükségesnek.

A hatóság ellenőrzi a Paksi Atomerőművet, a nukleáris hulladéktárolókat, valamint a fővárosi oktató- és kutatóreaktorokat is. Az erőműben tavaly 11, nukleáris biztonságot érintő esemény történt, amelyek a nemzetközi skálán nullás besorolást kaptak. A blokkok termelését tavaly 16 alkalommal kellett jelentősebb mértékben csökkenteni, ami a 2018-as adatnál ugyan kevesebb, de az azt megelőző évek adatánál több. Bár az atomerőmű a 46 biztonságerősítő előírásból ötöt még nem hajtott végre, Fichtinger Gyula határozottan rögzítette, az egység teljes mértékben biztonságos.

A Paks 2, vagyis a tervezett új nukleáris blokkok előkészítésének csúszását firtató kérdésünkre Fichtinger Gyula leszögezte: a hatóság kevéssé lát rá a folyamatra, hisz a létesítési kérelem beérkeztét is csak ez év közepére várják. Az engedélyes, vagyis az állami Paks II. Zrt. ugyanakkor folyamatosan egyeztet velük. Számukra ebből az derült ki, hogy a két éves csúszást hozó uniós engedélyezés után az oroszok eleinte tökéletesnek kevéssé nevezhető terveket készítettek. Az ezt követő államközi egyeztetéseket követően az orosz tervezők érzékelhetően jóval több erőforrást csoportosítottak át a feladat gyorsítására, illetve a hazai követelményrendszert behatóan ismerő szakértők is kerültek melléjük.

A hatóság - amiként azt a kormány illetékesei is bejelentették - ez év közepére várja Paks 2 legnagyobb, úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Három hónapra rá érkezhet a munkagödör kiásására vonatkozó megkeresés. Ezt rövidebb ideig, várhatóan négy hónapon át vizsgálják, aminek során összefésülik a két tervet. Bár a hatóság ez idő alatt törekszik az erőmű és a gödör terveinek összhangjára, ha utóbbit - vonatkozó törvénymódosítást és uniós engedélyt követően - engedélyezik, az erőmű egészének jóváhagyása még hozhat változást. Így az ásást az engedélyes csak saját felelősségére kezdheti meg - szögezte le.

Az egészében több százezer oldalra rúgó létesítési engedélykérelem elbírálására a hatóság igyekszik erőforrásokat összpontosítani. Ugyanakkor a versenyszférához képest nagyságrendekkel alacsonyabb közalkalmazotti fizetések miatt a hivatalt változatlanul elvándorlás sújtja. Ráadásul az új szabályok miatt a fél évig betöltetlen álláshelyeiket el is vesztik. Mindazonáltal erőteljesen keresnek új munkatársakat, mert a minőségből nem engednek - rögzítette kérdésünkre a főigazgató.

A két új blokk építésének várható idejét nemzetközi példák alapján öt és több mint tíz év közé tette. A folyamatot a hatóság mindvégig ellenőrzése alatt tartja.

A nukleáris áramtermelés építéstől a leszerelésig-hulladékkezelésig terjedő szén-dioxid-kibocsátásának erősen vitatott témája kapcsán Fichtinger Gyula hatáskör híján nem kívánt állást foglalni. Az építéssel, leszereléssel, hulladéktárolással kapcsolatos mindennemű lehetséges szennyezést a környezetvédelmi engedély kiadása során az illetékes kormányhivatal vizsgálja - tette hozzá.

A főigazgató úgyszintén nem kívánta latolgatni a jelenlegi blokkok esetleges 2032-37 utáni továbbműködtethetőségének esélyeit sem. Ennek felmérési idejét - vonatkozó törvényi felhatalmazás után - viszont legalább négy évre becsülte.