Az oroszok miatt csúszik Paks 2

Publikálás dátuma
2020.01.24. 07:00
Fichtinger Gyula szerint a hatóság ez év közepén kaphatja kézbe Paks 2 legnagyobb, úgynevezett létesítési engedélykérelmét, később érkezhet a munkagödör kiásására vonatkozó megkeresés
Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Tavaly egy radioaktív anyaggal teli műszer zuhant a mélybe, és több mint ezer bevándorlót ért sugárterhelés - derült ki a nukleáris hatóság tájékoztatóján.
Magyarországon a legsúlyosabb - de még mindig kisebb jelentőségű -, nukleáris biztonsági eset Pécsen történt tavaly - derült ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi sajtótájékoztatóján. Eszerint egy, a megyeszékhely beépített ipari területén, földhő-kutatófúrás közben beleesett az 1,8 kilométeres mélységű lyukba egy sugárzó anyagot tartalmazó műszer. A tárgy ugyanakkor szerencsére nem sérült meg, azt hatósági ellenőrzés mellett sikerült biztonságosan kiemelni, egészségügyi, környezeti kár nem keletkezett - közölte Fichtinger Gyula főigazgató. Tavaly egyedül ez az eset érte el nálunk a nukleáris balesetek hétfokozatú besorolásának legalsó, 1-es szintjét. "Jellemzően raktérben elrejtőzött személyek" határátkelőkön, gépkocsi-átvizsgálások során 1331 esetben kaptak nem tervezett sugárterhelést - hangzott el. Pontosító kérdésünkre Fichtinger Gyula megerősítette: a sugárterhelés a gépjárművek átvilágítását végző röntgenkészülékből származott. Az így lefülelt és a hatóságok által elszállított személyeket egészségügyi kár szintén nem érte. A Péterfy kórház személyzetének panasza nyomán néhány, a röntgenezéskor használt védőeszközt le kellett cserélni. Az eset miatt több kórház önellenőrzést végzett. A fővárosi Gergely utcai egykori hulladéklerakó alatti talajvízben kis mennyiségű radioaktív anyag jelenlétét állapították meg, de beavatkozást nem tartottak szükségesnek. A hatóság ellenőrzi a Paksi Atomerőművet, a nukleáris hulladéktárolókat, valamint a fővárosi oktató- és kutatóreaktorokat is. Az erőműben tavaly 11, nukleáris biztonságot érintő esemény történt, amelyek a nemzetközi skálán nullás besorolást kaptak. A blokkok termelését tavaly 16 alkalommal kellett jelentősebb mértékben csökkenteni, ami a 2018-as adatnál ugyan kevesebb, de az azt megelőző évek adatánál több. Bár az atomerőmű a 46 biztonságerősítő előírásból ötöt még nem hajtott végre, Fichtinger Gyula határozottan rögzítette, az egység teljes mértékben biztonságos. A Paks 2, vagyis a tervezett új nukleáris blokkok előkészítésének csúszását firtató kérdésünkre Fichtinger Gyula leszögezte: a hatóság kevéssé lát rá a folyamatra, hisz a létesítési kérelem beérkeztét is csak ez év közepére várják. Az engedélyes, vagyis az állami Paks II. Zrt. ugyanakkor folyamatosan egyeztet velük. Számukra ebből az derült ki, hogy a két éves csúszást hozó uniós engedélyezés után az oroszok eleinte tökéletesnek kevéssé nevezhető terveket készítettek. Az ezt követő államközi egyeztetéseket követően az orosz tervezők érzékelhetően jóval több erőforrást csoportosítottak át a feladat gyorsítására, illetve a hazai követelményrendszert behatóan ismerő szakértők is kerültek melléjük. A hatóság - amiként azt a kormány illetékesei is bejelentették - ez év közepére várja Paks 2 legnagyobb, úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Három hónapra rá érkezhet a munkagödör kiásására vonatkozó megkeresés. Ezt rövidebb ideig, várhatóan négy hónapon át vizsgálják, aminek során összefésülik a két tervet. Bár a hatóság ez idő alatt törekszik az erőmű és a gödör terveinek összhangjára, ha utóbbit - vonatkozó törvénymódosítást és uniós engedélyt követően - engedélyezik, az erőmű egészének jóváhagyása még hozhat változást. Így az ásást az engedélyes csak saját felelősségére kezdheti meg - szögezte le. Az egészében több százezer oldalra rúgó létesítési engedélykérelem elbírálására a hatóság igyekszik erőforrásokat összpontosítani. Ugyanakkor a versenyszférához képest nagyságrendekkel alacsonyabb közalkalmazotti fizetések miatt a hivatalt változatlanul elvándorlás sújtja. Ráadásul az új szabályok miatt a fél évig betöltetlen álláshelyeiket el is vesztik. Mindazonáltal erőteljesen keresnek új munkatársakat, mert a minőségből nem engednek - rögzítette kérdésünkre a főigazgató. A két új blokk építésének várható idejét nemzetközi példák alapján öt és több mint tíz év közé tette. A folyamatot a hatóság mindvégig ellenőrzése alatt tartja. A nukleáris áramtermelés építéstől a leszerelésig-hulladékkezelésig terjedő szén-dioxid-kibocsátásának erősen vitatott témája kapcsán Fichtinger Gyula hatáskör híján nem kívánt állást foglalni. Az építéssel, leszereléssel, hulladéktárolással kapcsolatos mindennemű lehetséges szennyezést a környezetvédelmi engedély kiadása során az illetékes kormányhivatal vizsgálja - tette hozzá. A főigazgató úgyszintén nem kívánta latolgatni a jelenlegi blokkok esetleges 2032-37 utáni továbbműködtethetőségének esélyeit sem. Ennek felmérési idejét - vonatkozó törvényi felhatalmazás után - viszont legalább négy évre becsülte.
Szerző

340 forintig is drágulhat az euró

Publikálás dátuma
2020.01.23. 18:20

Fotó: Népszava
A forint sorsa az MNB kezében van, ugyanis amíg a jegybank fenntartja a gazdasági növekedést támogató extra alacsony kamatokat, addig a forint gyengülő pályán marad.
Sorsdöntő napok előtt áll a forint, ugyanis csütörtökön újabb történelmi mélypontot ért el a hazai deviza, egy euró 337,57 forintba is került. (A korábbi mélypont a tavaly októberi 337,27 forintos euróárfolyam volt.) A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint – technikai alapon –, a következő ellenállási pont 338 forint, majd azt átlépve 340 forintig is drágulhat az euró. A francia Societe General 350 forintos euró-forint célárfolyamot jelölt meg, ami jelzi a piaci nyomást a hazai devizán, illetve a Magyar Nemzeti Bankon (MNB). A forint sorsa az MNB kezében van, ugyanis amíg a jegybank fenntartja a gazdasági növekedést támogató extra alacsony kamatokat, addig a forint gyengülő pályán marad. Ugyanakkor decemberben négy százalékra ugrott az infláció és várhatóan januárban is hasonlóan magas marad az árindex. Ez lépésre kényszerítheti a jegybankot, hisz a gyengülő forint tovább gerjesztheti az inflációt. Márpedig jegybank elsődleges feladata az infláció kordában tartása, ha ezt teljesíti, akkor segítheti a gazdasági növekedést. A mostani gyengülés mögött a magas infláció mellett a bankközi piacon kialakult, a szokottnál nagyobb forintbőséggel is magyarázható. Ez utóbbin változtathatnak az államadósság kezelő kötvénykibocsátásai, amellyel elszívná a fölös forintokat. Piaci vélemények szerint ha ez nem segít, akkor az MNB-nek lépni kell a szigorítás irányába, ami nem jelenti a kamatok emelését, hisz más eszközökkel hatékonyabban elérheti a forint erősödését. 
Szerző

Buda-Cash botrány: enyhítették a vádlottak büntetését

Publikálás dátuma
2020.01.23. 14:28

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hárman örülhetnek a másodfokú ítéletnek, a többiek büntetése pedig változatlan. Bűnszervezet létrehozását most sem állapították meg a bíróságok.
A csütörtökön kihirdetett döntés a harmadrendű vádlottat 6 év, a negyedrendű vádlottat 5 év, az ötödrendű vádlottat 4 év szabadságvesztésre ítélte. A vagyonelkobzást a másodfokú ítélet szerint mellőzik. Az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék 2018 októberében az öt vádlottat vagyonelkobzással, közügyektől eltiltással, valamint 7 év 6 hónap börtönbüntetéssel sújtotta. Bűnszervezet létrehozását sem akkor, sem másodfokon nem állapították meg a bíróságok. A bűnszervezeti jelleg megállapítását a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kérte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak nem hierarchikus szervezettségben dolgoztak össze, vagyis a bíróság szerint a bűnszervezeti jelleg nem állapítható meg. A fölhalmozott értékpapír- és pénzhiány miatt a Buda-Cash újabb és újabb külső forrásokra szorult, és törvénytelen eszközökkel akarta megoldani a helyzetet. Az ügyfelek pénzeszközeit nem különítették el a társaság vagyonától, a vádlottak a rájuk bízott pénzzel felhatalmazás nélkül, a megbízástól eltérő célok érdekében rendelkeztek, de a hiányt mindvégig kezelni akarták - közölték a határozat kihirdetését követően.  A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozta továbbá, hogy harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak nem kaphatnak azonos büntetést az első- és másodrendű vádlottakkal. Enyhítő körülményként vették figyelembe a közreműködést a törvénysértő gyakorlat feltárásában. A vagyonelkobzástól azért tekintenek el, mert az a bíróság szerint ellehetetleníthetné a polgári jogi igények teljesítését.  A Magyar Nemzeti Bank 2015 februárjában függesztette föl az 1995-ben alapított Buda-Cash Brókerház működési engedélyét a társaság felügyeleti vizsgálatát követően. Az ügyészség szerint a bűncselekmény-sorozat 115 milliárd forint kárt okozott.
Frissítve: 2020.01.23. 16:33