Szabad szemmel: az EU-nak is elege lett, hogy Orbán oligarchái gazdagodnak a mezőgazdasági támogatásokból

Publikálás dátuma
2020.01.24. 06:44

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 24.
New York Times Az EU új agrárbiztosa azt ígéri, hogy Brüsszel megálljt parancsol a mezőgazdasági támogatások körüli visszaéléseknek, amelyek a lap korábbi tényfeltáró cikke szerint Magyarországot is jócskán érintik, éspedig úgy, hogy az uniós pénzeket sokszor politikai kegyencek kapják meg, miután az elit és annak oligarchaköre sorra szerez újabb és újabb földeket. Wojciechowski éppen a New York Times leleplező riportja kapcsán kapott kérdést Strasbourgban, mert kiderült, hogy szélsőjobbos populista vezetők és szövetségeseik saját és szövetségeseik meggazdagodására használják fel az évi 65 milliárdos alapot. Az illetékes azt válaszolta, hogy egy sor intézkedést kíván hozni a korrupció megelőzésére. Részletekbe nem ment bele, de bejelentése azt jelzi, hogy uniós vezetők immár lépésekre készülnek a manipulációk visszaszorítására. Korábban még azt mondták, hogy a tagállamok vezetőinek kell közbeavatkozniuk, tehát azoknak is, akik benne vannak a suskusban. Az újság emlékeztet arra, hogy a magyar földeladások nyomán Orbán Viktor családja és baráti társasága sok millió dolláros szubvencióra vált jogosulttá. De azért sem ígérkezik könnyűnek a szigorítások bevezetése, mert EP-képviselők is a haszonélvezők közé tartoznak. Arról nem beszélve, hogy jelenleg a források 80 százalékát a gazdaságok 20 százaléka kapja meg, vagyis éppen a legtehetősebbek. A lengyel biztos szerint esetükben korlátozni kellene, hogy mennyi pénzt vehetnek fel. Ám ez megint csak a nemzeti vezetőkön múlik.  
Politico Az Európai Néppárt csak nehezen tud dűlőre jutni az ügyben, mitévő is legyen Orbán Viktorral. Bennfentesek szerint a pártcsalád arra készül, hogy meghosszabbítsak a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztését, ami megint csak arra utal, hogy az EPP küszködik, mármint hogy miként kezelje az ideológiai ellentéteket a mérsékelt és a jobbos szárny között. Azt továbbra sem lehet tudni, lesz-e szavazás a magyar tagpárt kérdésében a Politikai Gyűlés jövő hónap elején esedékes brüsszeli tanácskozásán. Egy jól értesült forrás azt közölte, hogy Tusk nem örül a helyzetnek, más lehetőségeket is fontolóra vehet, de egyelőre marad a tagság jegelése. Kereszténydemokrata illetékesek most azt közölték, hogy a 3 bölcs, akinek a magyar állapotokat kellett felmérnie a felfüggesztő határozat után, még nem tett le az asztalra semmiféle javaslatot. Ugyanakkor Orbán sem lépett, hogy enyhítse az aggodalmakat. Tusknak az a baja, hogy nemigen talál közös nevezőt a vitában. Svéd, finn és luxemburgi pártok jó ideje amellett vannak, hogy a Fidesznek nincs helye a csoportban, mert aláássa a fékeket és ellensúlyokat. A magyar miniszterelnök szövetségesei, főleg a franciák és szlovénok, valamint a horvátok és bolgárok ezzel szemben azt pártolják, hogy bent kell tartani a magyar pártot. Az EPP egyes vezetői sajnálatosnak gondolják, hogy a német konzervatívok ambivalens hozzáállást tanúsítanak. Orbán viszont a jelek szerint több lehetőséget is nyitva tart. De vannak jelek, hogy kivárja, milyen szelek fújnak a Néppártban. Egy fideszes vezető szerint a kormányfő számára nem gond, ha érvényben marad a felfüggesztés.
Washingon Post/Yahoo/AP Davosi előadása végén Soros György ismét olyan autokratákat bírált, mint a kínai elnök és Orbán Viktor. Egészen pontosan azt mondta, hogy mindketten diktátorok. Trumpot pedig úgy minősítette, hogy az szélhámos, egy utolsó nárcisztikus, aki tagadja a klímaváltozást. Egyben közölte, hogy 1 milliárdos tőkéből létre akarja hozni a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózatot, amelynek ennek alapja a Közép-Európai Egyetem, illetve a new yorki Bard College lesz. A 89 éves üzletember eddigi legfontosabb és legmaradandóbb tervének nevezte az elképzelést, hozzátéve, hogy még életében szeretné látni azt valóra válni. Ehhez partner intézményeket és támogatókat keresnek az egész világról.
Financial Times A lap úgy vezeti fel a tudósítást a Soros-féle egyetemi hálózat létrehozásáról, hogy az emberbarát befektető a polgári szerepvállalás céljaira akar kiképeztetni diákokat, miután újraéled a nacionalizmus a világban. A Világgazdasági Fórum alkalmából ostorozta az erősödő populizmust. Úgy fogalmazott, hogy a veszélyek láttán a legnagyobb reményt a minőségi oktatás jelenti, ez egyben hosszú távú stratégia, aminek lényege, hogy a kritikai gondolkodás és a tudomány szabadságának segítségével erősítsék meg az egyén autonómiáját. Az amerikai elnökről megjegyezte, Trump azt akarja, hogy körülötte forogjon a világ. Amikor megválasztották, és így megvalósult az álma, nárcizmusa patologikus szintet ért el. A kínai államfő pedig felszámolta a kollektív vezetés gondosan kialakított rendszerét és az első lehetséges alkalommal átment önkényúrba. Arra is kitért, hogy a 2008-as válság után a hullám a nyílt társadalmak ellen fordult, ami a nemzetközi együttműködés kudarca. Feljöttek a nacionalisták, a nyílt társadalom nagy ellenségei. És a remények szertefoszlottak, mert tavaly diktátorok kezében maradtak olyan államok, mint az USA, Kína és Oroszország. A tekintélyelvű vezérek tábora pedig tovább nő. Alexander Soros, a pénzember fia és a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöke az új hálózatról szólva kifejtette, hogy felgyorsította a dolgokat a magyar kormány, amely a 2. világháború után elsőként tiltott be egy egyetemet.  
BBC A brit közszolgálati média szerint a Soros György által tervezett oktatási, illetve kutató hálózatot sokan válasznak tekintik Orbán Viktor részére, miután a magyar vezető többször is nekifutott, hogy bezárassa a Közép-Európai Egyetemet. A populista-nacionalista magyar kormány azt állítja, hogy Soros titkos összeesküvést szervez, mert azon van, hogy elárassza az országot menekültekkel, és így megsemmisítse a nemzetet. Davosban Soros kijelentette, hogy a világ jobb hely volna, ha nem lenne uralmon Trump és kínai kollégája. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Peking jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyílt társadalom ellen, mert mindkét vezető a határokat feszegetve próbálja meg növelni hatalmát. Ezen belül az amerikai vezető hajlandó feláldozni a nemzet érdekeit, csak, hogy elérje saját céljait, és gyakorlatilag mindent meg fog tenni, hogy újraválasszák. Hszi pedig kiaknázza Trump gyengeségét és a mesterséges intelligencia segítségével akarja teljes ellenőrzés alá vonni a társadalmat. A befektető egyúttal figyelmeztetett a mind erősebb populizmus, illetve a klímaváltozás veszélyeire.  
Spiegel A német államfő azt mondta Jeruzsálemben a Holokauszt emléknapja alkalmából rendezett nagy nemzetköz tanácskozáson, napjainkban vigyázni kell, mert a gonosz szellemek változatlanul itt vannak, csak új ruhában jelennek meg. Steinmeier az auschwitzi tábor felszabadulásának évfordulóján külön is emlékeztette a németeket, hogy különleges felelősség hárul rájuk az antiszemitizmus elleni fellépésben. Mint kifejtette, bárcsak kijelenthetné, hogy országa egyszer s mindenkorra tanult a történtekből, ám terjed a gyűlölet és az uszítás. Ő az első német elnök, aki beszédet tartott a Yad Vashemben, túlélők és mintegy 40 államférfi előtt, akik a világ minden tájáról gyűltek össze. Háláját fejezte ki a „megbékélés csodájáért”, de hozzátette, hogy ma ugyan más a helyzet, mint a nemzeti szocializmus idején, ám azt nem állíthatja, hogy a németek immár immunisak a gonosszal szemben. Utóbbi ma is jelen van, ezért a válasz továbbra is csak az lehet: Soha többé! Merthogy a régi idők kísértetei úgy állítják be antiszemita, völkisch, tekintélyuralmi gondolkodásmódjukat, hogy az válasz a jövő számára, egyben megoldás a mai gondokra.
Economist A vezércikk kiemeli, hogy a lengyel igazságügyi reform nem csupán Lengyelországot, hanem egész Európát fenyegeti. Egyúttal óv attól, hogy a lengyel kormány tisztességtelen eszközökkel kényszerítse a bírákat a maga oldalára. Mint megállapítja, ahol érvényesül a jogállam, ott az országok szabadabbak, tisztességesebbek és gazdagabbak, mint ahol hibádzik a demokrácia. A független bíróságok pedig arra kellenek, hogy még a hatalmasok se vonhassák ki magukat a jog hatálya alól. Ám a PiS ezt másként látja és az utóbbi 5 évben egyre inkább kiterjeszti ellenőrzését a 3. hatalmi ágra. A viszály éppen elgennyesedik a Bizottsággal és az Európai Bírósággal. De ellenállnak a bírák is, amire a kormány úgy reagált, hogy a jövőben ne lehessen a közösségi jogra hivatkozva szembeszállni a reformmal. De itt a lényeg pont az, hogy minden tagország köteles alkalmazni az uniós jogot – politikai beavatkozás nélkül. Azon kívül el kell fogadnia legfelső ítélőszékként az Európai Bíróságot. Mert ha csak egyetlen kormány is kitáncol a sorból, akkor az egész rendszer elkezd repedezni. A Jog és Igazságosság arra hivatkozik, hogy amit csinál, abban nincs semmi rendkívüli, hiszen ezek az elemek más országban is jelen vannak. Csakhogy igazából azokból olyan keveréket hozott ki, ami a PiS javára tolja el az erőviszonyokat. Meg az sem igaz, hogy a bírálók elfogultak Lengyelországgal szemben, ideértve a Velencei Bizottságot. Ám a csupasz nacionalizmus nem téveszti meg a szakértőket. És ha a lengyel állam leválik az EU-jogról, akkor csak saját magát szigeteli el az EU-n belül. A katasztrófát csakis Varsó háríthatja el. Ha nem teszi, Brüsszelnek és Strasbourgnak a következő időszakban csökkentenie kell a támogatásokat. Az Európai Bíróságnak fel kell függesztenie az új lengyel bírósági fegyelmi kamarákat. Közbe kell avatkozniuk Európán kívüli hatalmaknak is. Az üzleti világnak pedig fel kell emelnie a szavát, hiszen az uniós jog hatályon kívül helyezése súlyos gazdasági károkat okozhat. De fel kell ébredniük a lengyel szavazópolgároknak is: akik a jogállamok védik, azok minden lengyel alapvető jogai érdekében lépnek fel, beleértve a PiS híveit is.  
Yahoo/Independent Bár a varsói parlament az EU tiltakozására ellenére is jóváhagyta a bírák megrendszabályozását célzó, ún. szájkosár-törvényt, a lengyel kormányfő mégis úgy véli, hogy az unió nem gondolja komolyan a fenyegetést, miszerint visszafogja a támogatások egy részét, ha valamely tagállam megsérti a jogállamot. Morawiecki közölte, hogy országa az egykori Vasfüggöny rossz oldalára került, ezért külön segítséget kell kapnia Brüsszeltől. Az Európai Parlament azonban éppen a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy a lengyeleknél romlik a demokrácia helyzete, ideértve, hogy a politika mind inkább befolyása alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást. Továbbá, hogy a lengyel és a szélsőjobbos magyar kormány változatlanul aláássa a közös értékeket, a kölcsönös bizalmat és az egész szervezet szavahihetőségét. Egyes uniós vezetők, illetve EP-képviselők úgy ítélik meg, hogy a szubvenciókat a jövőben a jogállami normák tiszteletben tartásától kell függővé tenni. A kérdés napirenden van már a következő közösségi költségvetés most zajló előkészítő szakaszában is. Ám idáig nem sok érdemi lépés történt a lengyel bírósági rendszer átalakításának megakadályozására, noha az Európai Bíróság már törvénytelennek minősítette a szóban forgó változtatásokat. Morawiecki szerint azonban nem kell különösebben odafigyelni az ellenkezésre, mint ahogy a tüntetésekre sem.  
FAZ Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz Aján Tamással, miután a nemzetközi szövetség elnökét három hónapra felfüggesztették, de az biztos, hogy a világ súlyemelő köreiben zavart keltett a német közszolgálati tévé leleplezése, miszerint a sportdiplomata súlyos anyagi visszaéléseket követett el – a tét legalább 5 millió dollár -, és nagyban hozzájárult a doppingellenőrzések manipulálásához. Ugyanakkor a szövetség azt közölte, hogy ugyan mostantól 90 napon át az amerikai elnök irányítja a szövetséget, de Ajánnal közösen. Utóbbi a maga javára írja, hogy reformok és az indulók számának csökkentése árán megakadályozta, hogy a sportágat töröljék az olimpia programjából.
Szerző

Trump újabb nagy pofonja a természetvédelemnek

Publikálás dátuma
2020.01.24. 06:21
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Alex Edelman / AFP / Picture-Alliance
Az eddig vacakolás az élő vizek védelmével túl nagy problémát jelent a vállalkozóknak.
Az amerikai kormányzat visszavonta a vizek tisztaságának védelméről szóló, csaknem fél évszázados szövetségi rendelkezést - jelentette be az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) csütörtökön. A döntés több mint másfél millió kilométer területen lévő folyó, kisebb csatorna, patak, ér és mocsárvidék természetvédelmi megóvásának a végét jelenti. A védett területeken eddig nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni és ingatlanfejlesztést végrehajtani. Donald Trump amerikai elnök már hivatalba lépése kezdetén hangoztatta, hogy szeretné megszüntetni, de legalábbis jelentős mértékben visszaszorítani a környezet védelmére - így a vízvédelemre is - vonatkozó törvényeket és szövetségi szabályzatokat. Azzal érvelt, hogy ezek felesleges terhet jelentenek a farmereknek, földtulajdonosoknak és az üzleti vállalkozásoknak. Elemzők szerint a csütörtöki döntéssel a kormányzat éppen ennek a rétegnek kívánt gesztust tenni. Andrew Wheeler, az EPA igazgatója a védelmet eltörlő rendelkezés aláírása után kifejtette: a döntés lehetővé teszi a farmereknek, hogy szabadon művelhessék földjeiket anélkül, hogy attól kelljen félniük, akaratlanul is beleszántanak egy szövetségi védelem alatt álló, kiszáradt patakvölgybe vagy lápos részbe. Hozzáfűzte, hogy könnyebben kaphatnak majd engedélyt az eddigi védett területeken beruházni szándékozó ingatlanfejlesztők és ipari vállalkozások is. Az igazgató arra nem tért ki, hogy a gazdálkodásba bevonandó területeken alkalmazott rovarirtó szerek vagy műtrágyák és egyéb vegyi anyagok hogyan szennyezik majd a vízi utakat. Azt azonban fontosnak tartotta leszögezni: a változások olyan, csupán időszakos vízfolyásokra - folyókra és patakokra - érvényesek, amelyeknek medrében csak nagy esőzés vagy hóolvadás után van víz. Az ilyen hegyi patakok és folyók biztosítják egyébként néhány, általában száraz éghajlatú tagállam, például Új-Mexikó vízellátásának egy részét is. Jen Pelz, a Wild Earth nevű új-mexikói környezetvédelmi szervezet vezetője újságíróknak úgy nyilatkozott: ebben a tagállamban különösen aggodalmat kelt az intézkedés, mert a Rio Grande, amely az ivóvíz és az öntözésre alkalmas víz nagy részét biztosítja a helybélieknek, éppen ilyen, eddig védett hegyi patakokból és lápokból kapta utánpótlását. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy hivatalba lépése óta Donald Trump enyhített az olaj- és gázkitermelés szigorú szabályozásain, növelte a gépjárművek károsanyag-kibocsátási normáit, és javaslatot tett a kihalással fenyegetett, veszélyben lévő állat- és növényfajokat védő törvény módosítására is.
Szerző

A parlament lépcsőjén végzett magával egy férfi Szerbiában

Publikálás dátuma
2020.01.23. 21:34
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ez már a második alkalom, hogy valaki önkezével vetett véget életének a belgrádi törvényhozás épülete előtt.
Öngyilkosságot követett el egy középkorú férfi csütörtökön a szerb parlament lépcsőjén - közölte a belgrádi belügyminisztérium. Korábban Vlajko Stojiljkovic volt belügyminiszter követett el itt öngyilkosságot. Az eddig nem azonosított férfi pisztollyal lőtte agyon magát, és még a helyszínen meghalt. Személyazonossága, illetve egyéb részletek a tett lehetséges hátteréről egyelőre nem ismertek.
Ez már a második alkalom, hogy valaki önkezével vetett véget életének a belgrádi törvényhozás épülete előtt. 2002 áprilisában Vlajko Stojiljkovic volt belügyminiszter követett el ott öngyilkosságot, miután a parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette a gyanúsítottak kiadását a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Az egykori tárcavezető Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök egyik legelkötelezettebb híve volt, és Koszovóban albánok ellen elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolták. Milosevicet két hónappal később adták át a hágai bíróságnak. A volt szerb és jugoszláv elnök az ellene folyó eljárás során halt meg a törvényszék börtönében.