„Megtorlásnak” tartja a szegregált gyöngyöspatai romáknak járó kártérítés kifizetésével kapcsolatban indított kormányzati támadásokat az érintetteket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, és emiatt pénteken panaszt tett a nemzetiségek jogait képviselő kisebbségi ombudsmannál – tudta meg a Népszava. Farkas Lilla, az alapítvány jogi képviselője az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003-ban életbe lépett törvényre hivatkozva magyarázta lépésüket.
„Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.” – idézte a passzust. Farkas Lilla idesorolta nemcsak a romákat ez ügyben ért kijelentéseket, de például Horváth László térségi fideszes országgyűlési képviselő eljárását is: a politikus olyan mondatokat, lényegében magántitkokat hozott nyilvánosságra, amelyek a felperesek alkotta zárt közösségi csoportban íródtak. Ha a hatóság igazat ad az alapítványnak, akkor akár több millió forintos bírságot is kiszabhat a jogsértés miatt, sőt sérelemdíjat ítélhet meg a sértettek számára.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogi képviselője, Farkas Lilla szerint beszédes, hogy noha a fideszes képviselő az elmúlt két hétben már háromszor tartott sajtótájékoztatót Gyöngyöspatán a szegregáció miatti kártérítés jegyében, mindannyiszor egyeztetést sürgetve, ő maga egyetlen alkalommal sem találkozott vagy beszélt a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökével, vagy az érintettek bármelyikével, noha ők erre készek lettek volna. Ezt megerősítette Csemer Géza helyi roma elnök is, aki lapunknak tegnap elmondta: Horváth László legutóbbi gyöngyöspatai sajtótájékoztatójára ő maga is szeretett volna bemenni, ha másért nem, legalább azért, hogy igény esetén elmondja a romák álláspontját, de nem engedték be az eseményre. Kerestük a fideszes képviselőt, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.
Közben kiderült: az alperes önkormányzat és tankerület tárgyalás megtartását kérte a Kúriánál lévő felülvizsgálati kérelmében, így ott újból elővezethetik érveiket a kártérítés kifizetésével szemben, de ezen a tárgyaláson ott lesznek a felperesek is, vagyis a szegregált gyerekek és az őket képviselő alapítvány. Farkas Lilla szerint így végre szemtől-szemben is hallhatják majd a sértettek az állam és az önkormányzat érveit arról, miért nem jogos szerintük a szegregáció miatti pénzbeli kártérítés – eddig ugyanis a hatalom képviselői csak „üzengettek” nekik. Az alapítvány jogi képviselője szerint a tárgyalás megtartása – ennek időpontja még nincs kitűzve – legfeljebb csak néhány héttel odázhatja el a Kúria május-júniusra várható döntését: ez azért fontos, mert az érintettek többsége erre vár, hogy nemfizetés esetén elindítsa az állammal szemben a végrehajtási eljárást.
Közben a gyöngyöspatai szegregáció ügye már nemzetközi fórumon is szóba került: a 444 egyik olvasója hívta fel a portál figyelmét arra, hogy a héten az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága genfi ülésén a dél-afrikai ismert gyermekjogi szakértő Ann Skelton azt kérdezte: igaz-e, hogy a magyar kormány nem akarja kifizetni a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai gyerekeknek azt a kártérítési összeget, amit jogerős bírósági ítélet ítélt meg nekik. Erre Beneda Attila az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt válaszolta, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja a független magyar bíróságok döntését, majd egy új megközelítéssel hozakodott elő arról, miért nem pénzben akarják kifizetni a kártérítést. Mint mondta, azért ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy inkább képzésekkel, egyéb esélyteremtő programokkal kárpótolja az évekig szegregáltan oktatott gyöngyöspatai roma diákokat, mert szeretnék elkerülni, hogy bármilyen pénzbeli vagy természetbeni kifizetés ne az érintett gyerekekhez jusson.
