A svájci Davosban a héten tartották meg az 50. Világgazdasági Fórumot. A péntek este zárult négynapos rendezvényen a politika, a civil társadalom és az üzleti élet háromezer döntéshozója vett részt 117 országból. A fórumon ezúttal is megjelentek a szokásos globális törésvonalak, de az idén a klímaválság eluralta Davost is. Mindenekelőtt a szervezők által évente összeállított jelentést: a jelzett öt legfontosabb globális kockázat mindegyike összefügg a klímaválsággal. Beárnyékolta a tanácskozást, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácskozáshoz időzített jelentésében tovább rontotta a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, s hogy az Oxfam – a világ egyik legnagyobb humanitárius szervezete – friss jelentése szerint kezelhetetlenné vált a gazdasági egyenlőtlenség a világon.
Persze egyetlen nemzetközi találkozótól sem remélhetjük, hogy a globális gondokat megoldja, e tanácskozásoknak az értelme abban van, hogy mint multilaterális összejövetelek egyáltalán léteznek, ott az ellentétek is összecsaphatnak. Ez meg is mutatkozott mindjárt Donald Trump amerikai elnök nyitóbeszédében, aki szerint „el kell utasítani a pusztulás örök prófétáit, és apokaliptikus előrejelzéseiket, ők a múlt őrült jövendőmondóinak örökösei”. Pökhendi (had)üzenet volt ez nem csak Greta Thunbergnek, aki a „másik oldalról” maga is kiosztotta a jelenlévőket, hanem általában a klímaaktivistáknak.
Árnyaltan fogalmazott viszont Angela Merkel német kancellár: ma az érzelmek és a tények versenyeznek egymással a klímaváltozás megítélésében. Történelmi léptékű átalakításra van szükség, a világnak teljes mértékben meg kell változtatnia módszereit a globális felmelegedés megfékezéséért, miközben törekednie kell, hogy elkerülje a társadalmi megosztottságot, mert egyre nagyobb a szakadék az „ifjúság türelmetlensége” és a klímaszkeptikusok között – mondta.
Így gondolhatja Soros György is, aki Davosban jelentette be, új globális egyetemi hálózatot szervez, egymilliárd dollárt adományoz a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (Open Society University Network – OSUN) létrehozására. Célja, hogy a jövő generációit felkészítse a globális kihívásokra.
Davoshoz időzítve tették közzé az Edelman Trust Barometer amerikai globális kommunikációs cég felmérését (34 ezer embert kérdeztek 28 országból, az Egyesült Államoktól Franciaországig, Kínától Oroszországig), amely szerint az emberek 56 százaléka úgy véli: a kapitalizmus a jelenlegi formájában több kárt okoz, mint amennyire hasznos. Mert túl gyors a technológiai fejlődés, bizonytalanok a munkahelyek, megbízhatatlan a média, s a nemzeti kormányok nincsenek a helyzet magaslatán, amikor egy-egy ország gondjait kell megoldani. Az még nincs az indokok között, hogy maga a kapitalizmus az erőforrások legnagyobb kizsákmányolója. Davosban sem került szóba a kapitalizmus jövője, bár Merkel már észleli: „Az embereknek teljesen meg kellene változtatniuk életmódjukat és üzleti tevékenységeik módját, mert a tét a túlélés”.
Nem tudunk mást tenni, várjuk a következő Fórumot.