Csak másfél millió az alapbér

Karcos hangvételű közleményben utasította vissza a labdarúgó-szövetség a magyar sajtó szerintük hangulatkeltő cikkeit, amelyek az NB I-es fizetések túlzó voltáról szóltak.

Hétvégén ünnepel a magyar nép, elindul a tavaszi szezon, a tömött lelátókon szotyizókat öldöklő küzdelemmel szórakoztatják a méltán megfizetett gladiátorok. Legalábbis ezt igyekszik láttatni a magyar szövetségi kommunikáció, amikor a szombati tavaszi rajt előtt a szóvivő „sportszakmai indokokkal” támasztotta alá a köztévében a februári jeges rajtot.

„Magyarországon a korábbi időszakban mindig hosszabb volt a téli szünet és ez már hátrányt jelentett a válogatott szempontjából. Kevesebb mérkőzés volt a játékosok lábában, így viszont elkezdődik a szezon, hétről hétre játszhatják a tétmérkőzéseket” – mondta a szóvivő, aki hangsúlyozta, a válogatott március végén Európa-bajnoki pótselejtezőt játszik, és nagyon fontos, hogy jó állapotban legyenek addigra a játékosok. „A visszajelzések alapján a szurkolók is szívesebben néznek tétmérkőzéseket ebben az időszakban is, mint felkészülési mérkőzéseket. Fontos hogy jó, izgalmas összecsapások legyenek, mert az izgalmas bajnokság azt jelenti, hogy nagyobb teljesítményre vannak késztetve a játékosok.”

A hétvégi eredmények, a nívó és a nézőszám is nyilván majd hiteles visszacsatolás lesz arra nézvést, hogy vajon mennyire fedik a valóságot a szövetségi álmok.

De a szövetség a héten egy másik ügyben is kifejtette véleményét, közleményben jelezte, nem ért egyet azokkal a cikkekkel, amelyek a magyar NB I-es labdarúgók átlagfizetéseivel foglalkoznak. Határozottan visszautasították a szerintük téves adatokat közlő írásokat, amelyek a magyarországi játékosbérekről szóltak.

Az „Érdemes komolyan venni a tényeket” című reagálásban azt írták, az UEFA által készített szakmai anyag hazai feldolgozásában jelentős tévedések, csúsztatások voltak. „Az UEFA-ra hivatkozva a hazai sajtó tévesen, utánajárás és ellenőrzés nélkül érthetetlenül eltúlzott bérekkel irritálta a közvéleményt. A szenzációként tálalt sokmilliós bérekhez képest az UEFA által vizsgált 2018/19-es évadban az NBI-es csapatoknál a ténylegesen játékosoknak fizetett átlagos alapbér havi bruttó 1,63 millió forint volt.” Vagyis az MLSZ szerint is ez alapbér, azt már nem részletezték, hogy erre jön még a pont- vagy helyezés után járó prémium, hiszen az nyilván csak aprópénz…

A szövetségi viszonyrendszerben tehát a másfél milliót meghaladó alapbér teljesen megérdemelt jövedelem egy olyan ágazatban, ahol a piaci alapon szerzett bevételek köszönő viszonyban sincsenek az állami támogatásból érkezett összegekkel. Az MLSZ teljesen jogosnak érzi a magyar átlagkereset sokszorosát elérő bérezést és azt is, hogy az állam erőszakkal dotálja a veszteséges sportvállalkozásokat. A közpénzesőt természetes alapjogként kezelő MLSZ azt is írta, hogy apparátusa „szívesen rendelkezésre áll konzultációra az újságírók és önjelölt sportközgazdászok számára, hogy elkerüljék téves adatok, következtetések közlését.” Lapunk 2019-ben kilenc különböző témában kereste írásban a szövetséget, négy alkalommal kapott szóban vagy írásban választ. Minden más sportági szövetségnek ennél jobb a mutatója, 2018 után 2019-ben is az MLSZ-től érkezett a legkevesebb válasz a megkereséseinkre.

A magyar futball a héten jeles évfordulót ünnepelhetett, erről is megemlékezett a magyar sajtó, erre azonban nem reagált az MLSZ: kiderült, pontosan 15 hónapja szabotálja az államtitkárság a Felcsút tao-szerződéseinek kiadását. Az MLSZ nem érezte szükségét, hogy az egyik NB I-es csapathoz köthető akadémiával kapcsolatban állást foglaljon, ne adj' isten szankcionálja, ha valakik következetesen negligálják a magyar jogszabályokat. Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó futballakadémiája 20 milliárd forinthoz közelítő tao-támogatáshoz jutott, de a jogerős bírósági ítélet, illetve a Kúria döntése ellenére sem tudnak bepillantást nyerni a papírokba az önjelölt sportközgazdászok, hogy elkerüljék téves adatok, következtetések közlését.