Szabad szemmel: új ellenségeket talált Orbán, kezdődhet a következő gyűlöletkampány

Publikálás dátuma
2020.01.26. 07:40

Nemzetközi sajtószemle, 2020 január 26.
Spiegel Új ellenségeket talál magának Orbán Viktor: ügyvédeket, akik kifosztják az államkasszát és bírákat, akik profi bűnözőket helyeznek szabadlábra, csak éppen közben nyíltan megkérdőjelezi a jogállamot. A miniszterelnök szénája mostanában nem áll jól. Elmaradt az áttörés az európai választásokon, olasz és osztrák szövetségesei odahaza kénytelen voltak kiválni a kormányból. A Fidesz nagy pofont kapott ősszel a helyi választáson. Sok magyarnak elege van a párt vezetőinek nagyképű stílusából és korrupciós disznóságaiból. Öt éve, hasonló válsághelyzetben segített a politikusnak, hogy ráakadt egy új ellenségképre: akkoriban a migránsáradat ellen hirdette meg a harcot, mondván, hogy az fel akarja vizezni a nemzeti karaktert. Azóta az országot szinte teljesen bezárta, ám a téma lassan kifullad, mert Magyarországon alig van menekült. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal a jogászok képezik az új célpontot, illetve bűnözők, mert ők állítólag túl sok jogot élveznek, továbbá idetartoznak a „munkakerülő” romák is. Így napjainkban Orbán börtönbizniszt emleget, és ez már vonatkozik védőügyvédekre, polgárjogi szervezetekre és természetesen az EU-ra is. Eredetileg meg akarta tiltani a kártérítések kifizetését, de a hivatalos döntés a végén az lett, hogy azt addig halogatják, ameddig törvényesen csak lehetséges (ami egyébként eddig is a gyakorlat volt). A miniszterelnöki hivatal nem kívánta feloldani az ellentmondást. Mindazonáltal szakértők aggódva követik a nyomulást. Magyar György azt mondja, a jogállam halálát jelenti, ha nem hajtanak végre jogerős döntéseket. Orbán ugyan jogi diplomát szerzett, ám ez nem akadályozza abban, hogy más ügyekben is a nép érzetét állítsa szembe a demokráciával: lásd Gyöngyöspatát, vagy a bűnözők idő előtti szabadlábra helyezését. Mindent egybevéve, a politikus egyfelől igyekszik felkorbácsolni az indulatokat. Másfelől viszont alighanem meg akarja rendszabályozni a bírákat, mert azok az utóbbi években egyre nyíltabban visszautasították, hogy a hatalom beleüsse az orrát a dolgukba. A kancellária azt sem kívánta elárulni, lesz-e „nemzeti konzultáció’, vagyis kérdőíves populista kampány a bíróságokról. Az összefoglaló idézi Tamás Gáspárt Miklóst, miszerint ha a kormányfő tényleg leállítja a kártérítések kifizetését, akkor az alkotmánysértés volna – államcsíny jelleggel.   
Die Presse Orbán Viktor bojkottálja a neki nem tetsző bírósági ítéleteket, így megpróbálja a saját igazságérzetét a jog fölé emelni. Végzettségére nézve a miniszterelnök jogász, most mégis újabb vitába bonyolódik Brüsszellel a jogállam, illetve annak kapcsán, hogy a politika befolyást gyakorol a független bíróságokra. A közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján képtelenségnek minősített több, jogerős ítéletet is. Most éppen a gyöngyöspatai egykori roma diákoknak az iskolai szegregáció kapcsán megítélt kártérítés kapcsán. Hogy az érintettek nem akarják elfogadni a hatalom által természetben felajánlott megváltást, vagyis, hogy utólag többféle képzésben részesüljenek, az Orbán esetében csak olaj a tűzre. Így most pénzsóvár ügyvédeket és Soros által finanszírozott civil szervezeteket emleget. Ugyanezt mondja a raboknak járó jóvátétel ügyében is, mármint, hogy itt is mohó jogászok, illetve a Soros-féle civilek ármánykodnak. És bár ugyan bejelentette, hogy a kárvallottak egy petákot sem látnak, ám a kormányhatározat végül is csak azt mondja ki, hogy a kifizetéseket a lehető legvégső határidőig el kell húzni.  
Euronews „Ha a Fidesz nem fogadja el az Európai Néppárt fő áramlatának felfogását, akkor nincs keresnivalója a pártcsaládban, távoznia kell”. Így foglalt állást az előző Bizottság elnöke. Juncker emlékeztetett arra, hogy ő ezt már évekkel ezelőtt megmondta, mármint hogy a magyar párt vagy egyetért a kereszténydemokraták alapvető elveivel, vagy ha nem, ki kell tenni a szűrét. Hozzátette azonban, hogy ebben a kérdésben ő már nem illetékes. Arra a kérdésre, vajon összeáll-e Orbán a szélsőjobbos Salvinival, úgy válaszolt, hogy nem látja, mennyire jut ez a próbálkozás, de az biztos, hogy amit a Liga vezére gondol a világról, az messze van attól, ahogyan a Néppárt látja a dolgokat.     
Economist Orbán Viktor odaállt az idegengyűlölő összeesküvés-elmélet mellé. Az ő félék azt szajkózzák, hogy halálra vannak ítélve a felsőbbrendű fajok. Mint a lap rámutat, a félelemnek nagy szerepe van abban, hogy a hatalom ismét bemerészkedik a hálószobákba. A demográfia az a vászon, amire a politikusok a legmélyebb félelmeiket vetíthetik ki. Ezek nyugaton gazdasági jellegűek, mármint hogy nem lesz, aki fenntartsa a jóléti államot. Keleten a nemzeti identitás a mozgatórugó. Nacionalisták amiatt aggódnak, hogy ha marad az alacsony születésszám, amit súlyosbít a ki-, illetve bevándorlás, akkor az megváltoztatja a nemzet alapjellemét. Kelet-Európában annyira kevés gyerek jön világra, hogy az már pánikhoz vezetett az érintett politikusok körében. De az egész földrészt az jellemzi, hogy fogy a népességszám, már ha nem számítjuk ide a bevándorlókat. Így most a kérdés már elkerült a Bizottság hosszú távú napirendjére is. A gyerekvállalás ösztönzését főleg az új tagállamok hirdették meg. A kormányok egymással vetélkednek, hogy nagyvonalú támogatásokat ajánljanak fel az újdonsült szülőknek. Hogy több utód kell, abban egyetérthet a Kelet és a Nyugat. A születések számának gyarapításában nincs semmi új, ám ez nem szép fejezet a földrész múltjában, kezdve egészen a rómaiaktól. A módszer legodaadóbb hívei a német és az olasz fasiszták voltak. Úgy hogy a háború után a legtöbb európai vezetés érthető módon kerülte a kérdést. Az ilyen programok azonban azóta sem működnek túl jól. Még a bölcsődék és óvodák építése is csak mérsékelt hatást tud kiváltani. Többnyire úgy van, hogy a kormányok olyan párokhoz vágnak hozzá pénzt, amelyek egyébként is akartak gyereket. Szóval az állami támogatásnak köszönhetően aligha nő a lakosság száma, viszont a módszer arra nagyon is alkalmas, hogy szavazatokat vásároljanak vele. A jobbközép pártok számára mentségül szolgál, amiért hagyományos híveiknek, a polgári családoknak osztanak pénzt. A balközép kormányok pedig erre hivatkozva terjeszthetik ki a jóléti államot. De lehet ennél sötétebb rendeltetése is. Felhasználhatják mindazok, akik a nők jogait próbálják visszaszorítani. Az Orbán által rendezett tavalyi demográfiai konferencián megkülönböztetett figyelem övezte azokat, akik az abortusz betiltását követelték. A politikus által hirdetett hagyományos családképbe nem fér bele, hogy az asszonyok visszatérjenek dolgozni. Szóval a születések számának növelését szorgalmazó eurokratáknak oda kell figyelniük, kivel bújnak ágyba.  
FAZ Kelet-Európában egyre nagyobb borúlátás övezi Kína, szerepvállalását, mert ugyan Peking többet és többet ruház be a térségben, ám ez csupán a látszat. Magyarországon, ahol a kínai befektetések összértéke eléri az ötmilliárd eurót, csak nem akar előbbre jutni a Budapest és Belgrád közti vasútvonal megújításának méregdrága terve. Budapesten emiatt már azt csiripelik a verebek, hogy Orbán el sem megy áprilisban Pekingbe, a 16+1-ek regionális konferenciájára. Úgy tudni, hogy a lemondást fontolgatja a cseh államfő is, aki nagy híve volt a kínai kapcsolatnak, ám mostanában nehezményezi, hogy az ázsiai hatalom náluk túlságosan is az ingatlanokra, nem pedig munkahelyteremtő beruházásokra összpontosít. Ettől azonban Kína tavaly annyiért vett meg kelet-európai cégeket, hogy arra idáig még egyszer sem volt példa. Összesen 6,4 milliárd euróról van szó, ami az egy évvel korábbi összeg kétszerese, bár emögött igazából csupán 26 adásvétel volt. De ha ebből leszámítjuk azt az 5,3 milliárdot, ami egy orosz gázcseppfolyósítóra ment el, akkor már nem is olyan jelentős az érték. Ebben az összevetésben a korábbi szintnek csupán egyharmadát jelenti, ami csak a 10. helyet jelenti a külföldi vásárlók rangsorában.
Szerző

Lassan világjárvánnyá növi ki magát a kínai koronavírus, nő a halálos áldozatok száma

Publikálás dátuma
2020.01.26. 07:28
Betegeket kezelnek egy vuhani kórházban
Fotó: EyePress News
Párizstól Kanadáig egyre több helyen bukkan fel a betegség.
Kínában vasárnapra 56-ra emelkedett a tüdőgyulladást okozó koronavírus halálos áldozatainak a száma, összesen 1975 fertőzéses esetet jegyeznek - jelentették be az ottani egészségügyi hatóságok. A megbetegedettek közül a legújabb mérleg szerint 324 ember állapota válságos. További 2684 fertőzésgyanús esetet is regisztráltak a kínai hatóságok. Szombaton még 41 ember haláláról és 1372 fertőzésről szóltak a hírek a távol-keleti országból.   A helyzet komolyságát mutatja, hogy az Egyesült Államok evakuálni készül konzulátusának személyzetét és más amerikai állampolgárokat a tüdőgyulladást okozó járvány epicentrumának számító kínai Vuhanból - jelentette be az amerikai külügyminisztérium szombaton. Ennek érdekében kedden a távozó amerikaiak rendelkezésére bocsát egy Vuhanból közvetlenül San Franciscóba tartó repülőgépet - áll a közleményben. A bejelentés szerint a konzulátusi személyzeten kívül a többi amerikai állampolgár csak egy részének tudnak helyet biztosítani a járaton. Elsőbbséget élveznek azok, akik fokozottan vannak kitéve a fertőzésnek. Kínában már majdnem a teljes Hopej tartományt (ennek egyik nagyvárosa Vuhan, ahonnan a fertőzés kiindult) karantén alá vonták. Az 58 milliós régió mintegy 40 millió lakója nem hagyhatja el a területet, és a tartományon belüli tömegközlekedést is leállították. Sok külföldi, köztük öt magyar is a lezárt városokban rekedt.
Közben az emberről emberre terjedő vírus Moszkvában is felbukkant, egy ottani szálloda nyolc vendégét vitték kórházba szombaton magas lázzal. A betegek mind kínai állampolgárok, egy több mint húsz emberből álló csoporttal érkeztek Kínából a orosz főváros északi részén található Art Moszkva Vojkovszkaja szállodába. E hotelben jelenleg 220 kínai állampolgár lakik. A koronavírusos megbetegedésre jellemző tünetekkel kórházba szállított nyolc embert elkülönítve helyezték el a fertőzőosztályon. A részleg igazgatója a hírügynökséggel közölte, hogy az orvosok a szombaton érkezett kínai csoport többi tagját is megvizsgálják. (A hatóságok később azt közölték, hogy a megvizsgált turistáknak más bajuk volt.)
Párizsba érkező Kínai utasok
Fotó: ALAIN JOCARD / AFP
Kanadában is jelentették a helyi egészségügyi hatóságok szombaton a koronavírus első fertőzésgyanús esetét. Az ontariói egészségügyi hatóság egyik vezető tisztségviselője egy sajtóértekezleten arról adott tájékoztatást, hogy az érintett egy ötvenes éveiben járó férfi, aki szerdán érkezett haza a kínai Vuhanból, a járvány gócpontjából. Jelenleg a torontói Sunnybrook nevű kórházban ápolják és tartják elkülönítve.  A vírus megjelent már Hongkongban, Thaiföldön, Tajvanon, az USA-ban, Dél-Koreában, Japánban, Vietnaámban, Mexikóban, Ausztráliában, de elérte már Európát is, Franciaországban és Nagy-Britanniában - Skóciában, illetve Észak-Írországban - több beteget kezelnek,
Szerző
Frissítve: 2020.01.26. 10:06

Fegyveres alakulatok támadtak az iraki tüntetők táboraira, négy embert agyonlőttek

Publikálás dátuma
2020.01.25. 19:50
Az iraki biztonsági erők maszkos tagja könnygázzal lő a kormányellenes tüntetőkre 2019. január 25-én
Fotó: Murtadha Al-Sudani / 2020 Anadolu Agency
Éles lőszert és könnygázt is bevetettek a kormányellenes tiltakozók ellen, több tucatnyian sebesültek meg az összecsapásokban.
Az iraki biztonsági erők megrohamozták szombaton Bagdadban a kormányellenes tüntetések fő helyszínét, és megpróbálták megtisztítani a tiltakozóktól a déli városokat is; rendőrségi és orvosi források szerint a hatósági akciókban négy ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek – írja az MTI. A razziák néhány órával azután kezdődtek, hogy Muktada asz-Szadr síita vallási vezető, akinek több millió követője van Bagdadban és az ország déli részén, bejelentette, hogy felfüggeszti hívei részvételét a kormányellenes megmozdulásokban.
Anti-govt protests at Iraqi capital Baghdad
Fotó: Murtadha Al-Sudani / 2020 Anadolu Agency
A hitszónoknak engedelmeskedő tüntetők szombatra virradóra kezdték elhagyni a tüntetők táborait Bagdadban. Az összetűzés azután kezdődött, hogy a hatóságok elkezdték eltakarítani a központi Tahrír téren elhelyezett betontorlaszokat onnan, ahol a tüntetők hónapok óta táboroztak, illetve egy hídról, amely a Tigris folyó felett ível át. A biztonsági erők a dél-iraki Bászra városában is razziát tartottak a tüntetők gyülekezései helyén, és őrizetbe vettek 16 embert.
Anti-govt protests at Iraqi capital Baghdad
Fotó: Murtadha Al-Sudani / 2020 Anadolu Agency/AFP
  A bagdadi zavargásokban legalább egy ember meghalt, és harmincan megsebesültek. Az ugyancsak déli Násziríjában hárman haltak meg és 14-en megsebesültek, amikor a biztonsági erők elfoglaltak egy hidat, amelyet napokkal ezelőtt szálltak meg a demonstrálók.
A biztonsági erők könnygázt és éles lőszert is bevetettek a tömegoszlatások során az október elejétől tartó tüntetéseken. A Reuters összesítése szerint az erőszakcselekményekben több mint 450 ember halt meg.

A tüntetők korruptnak tartott iraki politikai elit távozását követelik, továbbá azt, hogy külföldi országok - kiváltképpen Irán - ne avatkozzanak be Irak belügyeibe. A korábbi kormányfő, Ádil Abdel Mahdi a tüntetések nyomására novemberben lemondott, de ügyvezetőként a helyén maradt. A politikai patthelyzetet azóta sem sikerült feloldani. 
Szerző