Előfizetés

A tinilány és a rosszfiú – Kiosztották a Grammy-díjakat

Csákvári Géza Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.01.27. 13:41
Producer testvérével összesen hét díjat söpörtek be, közte Az év albuma és Az év dala kategóriákat is
Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
Az „általános csúcs” az este egyértelműen a nemrég tizennyolc éves Billie Eilish volt, aki testvérével összesen hat szobrot (plusz a bátyja lett az év producere) vihetett haza.
Az immár 62-dik alkalommal kiosztott Grammy-díjak a legfontosabb popzenei elismerésnek számít, akkor is, ha mind a ceremónia, mind annak megítélésére az ódivatú jelzőt szokás alkalmazni. Ez persze nem von le semmit az értékéből, hasonlóan, mint a filmiparban, a zenei szakmai körökben is rengeteg volt a változás az ezredforduló óta, de ami megrendíthetetlen, hogy a Grammy-gála keretében nyolcvannégy(!) zenei kategóriában ismernek el előadókat az altenatívoktól a komolyzenén keresztül a polkáig – nyilván a média figyelme nem az utóbbira koncentrál, hiszen a nagygálán a tíz legfontosabbnak tartott szekciót értékelik, a többieket korábbi időpontokban hirdették ki. Ezen belül is az úgynevezett General Field a leg-leg-leg, még akkor is, ha magyarul talán általános szekciónak lehetne nevezni. Szóval az „általános csúcs” az este egyértelműen a nemrég tizennyolc éves Billie Eilish volt, aki testvérével összesen hat szobrot (plusz a bátyja lett az év producere) vihetett haza: köztük az év dalát a Bad Guy címűért, és azt ezt tartalmazó, Where Do We Go? korong lett az éve lemeze. Ez azért is gigantikus teljesítmény, mert olyanokat utasított maga mögé Eilish, mint Beyoncé, Ed Sheeran, Ariana Grande vagy Taylor Swift. További nagy ellenfél volt a nyolc kategóriában jelölt Lizzo, aki végül csak három díjat, a tavalyi év abszolút slágerét (Old Town Road) író Lil Nas X pedig csak kettő Grammy-t vihetett haza. Kijelenthetjük, hogy ők ketten voltak a pop mezőny nagy nyertesei.
A legjobb tíz kategória jelöltjeivel és díjazottjaival kapcsolatban erősen el- és megoszlanak a vélemények. A rockban Gary Clark Jr. This Land című, komótos és elektronikával terhelt blues beütésű nótája lett a befutó. Szuper érdekes, hogy a TOOL 7empest című nótája lett a legjobb metál teljesítmény, amelyre nekem az experimentális, progresszív és alternatív vonal a sokkal inkább jellemző és ráillő jelző – de legalább mertek elismerni egy 15 perces dalt!
Ízlések és pofonok, én kifejezetten nem kedvelem a gálákon fellépő alkotók különleges előadásait, Camila Cabello és Ariana Grande, fogalmazzunk úgy, hogy csak jelen volt, Billie Eilish is egy unalmas balladát adott elő. Pedig mennyivel jobb lett volna a bearanyozódott Bad Guy, ami laza talpalávalóként sem utolsó szerzemény. Ám, hogy az említett előadóknak tulajdonképpen mennyire hálásnak kell mégiscsak lenniük, azt az Aerosmith a Run DMC-vel közös fellépése tett egyértelművé, mert az elnyűhetetlen Walk This Way-t sikerült rettenetesen nagypapásan és hamisan előadni – nagyon remélem, hogy Steven Tyler azért jobb formában lesz július 24-i Budapesti koncertjén.

Elképzelve a száz évvel későbbi közönséget

A klasszikus zenei területeken taroltak az amerikaiak, a kortárs szerzők és a női előadók, zeneszerzők. A legjobb zenekari előadás kategóriában az 1979-ben született Los Angeles-i Andrew Norman Sustain (kb. Fennmaradás) című kompozícióját rögzítő lemez nyert. A Los Angeles-i Filharmonikusokat a venezuelai sztárkarmester Gustavo Dudamel vezényli. A szerző azt írja 2018-ban írt, a legmodernebb nagyzenekari hangzásokkal operáló művéről honlapján, hogy  a zenekartól kapott megbízást, és komponálásakor a Disney Hallban a művet száz év múlva hallgató közönséget képzelte el. Milyen gondolatok fogják őket foglalkoztatni? -kérdezi. A legjobb operafelvétel címét Tobias Picker A fantasztikus Mr. Fox című műve vitte el, amely 1998-ban íródott és Roald Dahl azonos című, gyermekeknek szóló regényén alapul. A zeneszerző 1954-ben született New York-ban, ez a második operája. Gil Rose vezényli a Bostoni Modern Zenekar Projektet és a Bostoni Gyermekkórust, közreműködnek a karmester által 2013-ban alapított bostoni Odyssey Opera énekesei. Ebben a kategóriában nevezték egyébként George Benjamin A szerelemi és az erőszak leckéi című művét is, amelyben a kanadai-magyar Szabó Krisztina és Orendt Gyula is énekel. A legjobb kórusfelvételek között a Durflé összes kórusműveit felvonultató lemez nyert, a Houstoni Kamarakórust Ken Cowan vezényli. Caroline Shaw 1982-ben született amerikai hegedűs, énekes zeneszerző. A kamarazene kategóriában nyertes Orange című lemezén az Attacca Vonósnégyes az ő hat darabját játssza. A legjobb énekes szólista Joyce DiDonato lett Songplay (Dal-játék) című lemezével, amelyen sajátos dzsesszes feldolgozásban operaáriákat, klasszikus és könnyedebb dalokat énekel. Wynton Marsalis Hegedűversenyét és Hegedű táncszvitjét Nicola Benedetti játssza azon a lemezen, amely a legjobb klasszikus szóló kategóriában nyert. Jennifer Higdon 2018-ban komponált Hárfaversenye Yolanda Kondonassis előadásában pedig a kortárs klasszikus lemezek között lett a legjobb. A legjobb összeállítás címet az ukrán zongorista, Nadja Spacsenko A helyek költészete című felvétele kapta, amelyen tíz új, kortárs darabot játszik.   

Kimonótól Semmelweisig Nagy-Britanniában

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.01.27. 11:00

Fotó: Adrien Didierjean / Grand Palais
A Brexit évében sincs okuk a szégyenkezésre a szigetország kulturális intézményeinek.
A nagy-britanniai vezető múzeumok rendszerint csúcsra járatással kezdik az évet, és nincs ez idén sem másképp. 2020 első művészeti érdekességére a Royal Academy of Arts fényűző termeiben kerül sor január 25-től április 13-ig. A kizárólag saját forrásaira támaszkodó rangos intézmény a megbízhatóan közönségcsalogató Picasso 300 papírra vetett munkáját mutatja be a spanyol alkotó nyolcvan évi tevékenységének valamennyi korszakába belekóstolva. A választék bámulatosnak ígérkezik, hiszen Picasso messze nem csak rajzolt a papírra, hanem tépdeste, szakította, sőt égette is, gyakran háromdimenziós hatást elérve. A show keretében kiállított darabok mérete legalább ennyire különféle, a Guernicához készült vázlatoktól egészen egy 4,8 méter szélességű kollázsig terjednek. Az idős koráig fáradhatatlan művész a papírt egyszerre használta ötletek, gondolatok kipróbálására és kezelte azt a korlátlan lehetőségek tárházaként. Szenvedélyesen rajzolt minden egyes fecnire, vagy kísérletezett nyomdatechnakai módszerekkel. Anyaga egyaránt lehetett az olyan messzi tájakról, mint Japánból származó drága antik ritkaság, egyszerű újságkivágás, szalvéta és dekoratív célokat szolgáló tapéta.  Az év modern művészeti szenzációjának minden kétség nélkül Andy Warhol nagyszabású retrospektívje ígérkezik a Tate Modernben. Az elővételi információk hallatán biztosra kell menni és előre megrendelni a várakozásnak megfelelően felsrófolt, felnőtteknek 22 fontos (8550 forint) belépőjegyet. A március 12. és szeptember 6. között látogatható esemény a kurátorok előzetes tájékoztatása szerint "új fénybe helyezi a Szlovákiából származó amerikai ikont, aki annak ellenére vált New York társasági életének motorjává, hogy alapvetően félszeg volt, művészi ambíciói közepette elkötelezte magát a fogyasztói kultúra és a celeb életforma mellett, és mindeközben megváltoztatta a modern művészetet". Nem mintha a londoni múzeumlátogatók ki lettek volna éheztetve Warhol-remekekből, de ez az elmúlt húsz év első átfogó visszatekintése, amely a britek elől eddig rejtve maradt munkákat és olyan könnyen azonosítható alkotásokat egyaránt tartalmaz, mint a Marilyn Monroe ábrázolások, a Coca-Cola és a Campbell dobozok. Harminc év óta először kerül a nyilvánosság elé a Ladies and Gentlemen sorozat huszonöt, fekete és latin-amerikai cross-dressereket ábrázoló darabja.  A világ legjelentősebb iparművészeti múzeuma, a V&A divattörténi kiállításai kimerítik a legendás fogalmát. A február 29-én nyitó Kimonó: Kiotótól a kifutóig címet viselő show végre elrugaszkodik a nyugati világ öltözködési stílusától. Az intézmény hatalmas saját gyűjteményéből kiindulva a tárlat a gyönyörködtetés mellett be akarja bizonyítani, hogy a kimonó nem pusztán hagyományos, változatlan öltözködési mód, hanem mindig is igyekezett a kor divatjának megfelelni. Christian Dior és Alexander McQueen csak kettő a befolyásos divatházak közül, melyek sokat tettek a japán viselet népszerűsítéséért.  Ami az előadóművészetet illeti, idén is több hollywoodi sztár próbálja ki magát a londoni színpadokon. Tennessee Williams önéletrajzi ihletésű és színészi jutalomjátékokat kínáló drámájában, az Üvegfigurákban Ivo van Hove rendezésében Isabelle Huppert játssza Amanda Wingfield, a fáradt déli szépség szerepét. A Barbican Színházban június 5-e és 11-e között műsorra tűzött darabot franciául adják elő angol felirattal. Az élet fájában és A segítségben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölt Jessica Chastain Ibsen Nórájának címszerepében mutatkozik be a West Enden, a Playhous színházban június 10-e és szeptember 5-e között. A rendező, Jamie Lloyd, mint oly sokan mások "a mestermű merész újraértelmezését" célozza meg. Igyekezniük kell mindazoknak, akik a Savoy színházban személyesen akarják látni Jake Gyllenhaalt, aki Stephen Sondheim és James Lapine Pulitzer-díjas musicaljében, a Vasárnap a parkban George-zsal című előadásban George Seurat-t alakítja. Az egyik legkiválóbb brit színész és rendező, Mark Rylance az ötletgazdája, direktora és főszereplője az "anyák megmentőjéről" írt, Semmelweis című új Stephen Brown darabnak, melyet ugyan a bristoli Old Vic színház tűz műsorára június 13-a és július 25- e között, de a produkció nagy eséllyel hódíthatja meg később Londont is. A zenei kínálat idén is minden műfajban gazdag. A popzene ikonikus figurái közül már január végén láthatjuk Madonnát, akinek Madame X címet viselő turnéja alaposan megosztotta a kritikusokat. Az örökifjú sztár január 27-e és február 16-a között a London Palladiumban lép fel, ahol a legdrágább jegyek szédítő 1200 fontot (466 ezer 300 forint) kóstálnak. A nagy öregek sorából kiemelésre kínálkozik a The Who, Diana Ross és Sir Elton John turnéja, míg a fiatalabb nemzedékből Taylor Swift Hyde Park-i fellépése és Stormzy koncertsorozata érdemel feltétlenül említést. Az opera műfajában is találni magyar vonatkozást. A Walesi Nemzeti Opera nyári szezonjának kiemelkedő rendezvénye lesz Sztravinszkij Fülemüle és Bartók Béla Kékszakállú herceg várának kettőse. Kékszakállú szerepében nem mást, mint a Budapesten decemberben koncertet adott helyi bariton-kedvencet, Bryn Terfelt láthatja a cardiffi közönség a Millenniumi Központban június 9-e és 13-a között, majd a Covent Garden Királyi Operaházban július 21-22-én. Az év egyik legvonzóbb operaelőadásában, Puccini Toscájában július első két hetében ugyancsak Bryn Terfel lép fel Scarpiaként, a Londonban viszonylag ritkán látható Anna Netrebko és Brian Jagde társaságában. 

Beindult a PIM agytrösztje

Hompola Krisztina Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.01.27. 09:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Irodalmi ösztöndíj, a támogatottak kötelezettségei és online tévéműsor: a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezdeményezéseit a NER nem is annyira diszkrét bája lengi körül.
Múlt héten megszületett a döntés, ki az a negyvenöt középgenerációs (35-65 év közötti) író, akinek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében Térey János-ösztöndíjat biztosít legfeljebb öt évre. Az ösztöndíj összege havi bruttó 320 ezer forint – adta hírül honlapján a PIM. Egy tizenkilenc tagú szakmai zsűri választott több, mint 330 jelölt közül 30 írót, további 15-öt pedig tartaléklistára javasolt. A tartaléklistát látva a PIM főigazgatója – a magát 200 százalékos orbánistaként jellemző − Demeter Szilárd javaslatára a Térey Ösztöndíjbizottság úgy döntött, két évre mind a 45 kiválasztott író megkapja a Térey-ösztöndíjat” – írta a múzeum. A zsűri elnöke a júniusban elhunyt Térey János özvegye, Harmath Artemisz volt, tagjai az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, a PIM és írószervezetek delegáltjai. Így Térey-ösztöndíjat kaphat a kormányközeli, az elmúlt években milliárdokkal támogatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft. íróakadémiája, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kilenc oktatója, illetve vezetője, Orbán János Dénes is. Az akadémia honlapja szerint itt tanít a PIM főigazgatója, Demeter Szilárd is. 

Nem kérnek belőle

A hír bejelentése után nem sokkal Bartók Imre író a közösségi oldalán közölte: nem kér az ösztöndíjból. „Enyhén szólva aggályosnak találom a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, és nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként DSZ példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk. Mindannyian tudjuk, hogy ami történik, nem normális. Ebből az idiotisztikus és nyomasztó összegből – fejenként 16-17 millió forint – meg lehetett volna menteni a József Attila Kört” – írta többek között, megemlítve, hogy 34 éves, meg sem kaphatta volna az ösztöndíjat. Bartók Imre ösztöndíját végül Bartis Attila kapta meg. Az ösztöndíjból Csehy Zoltán költő sem kért. „Részint azért, mert nem pályáztam rá, jelölés alapján kaptam, és sem a döntnökök személye nem ismert, sem a döntés kritériumai nem voltak világosak” – indokolt. „Miután a győztesek között közmegbecsülésnek örvendő, jelentős alkotók és közismert irodalmi élősködők egyaránt szerepeltek, sőt akadt olyan személy is, akinek »irodalmi« tevékenysége egy pályakezdő színvonalát is alig éri el, s akinek a köteteit fellépésétől kezdve negatív kritikai visszhang kíséri, a bizottság tagjait gyaníthatóan aligha irodalomesztétikai szempontok vezették. Ez a szélsőséges széttartás egyszerre komikus és ijesztő: olyan, mint az Andersen-mesében, amikor a ganajtúró bogár azt hitte, máris nemes lett, mert az istállóban a császár fenekéhez férkőzött. Pedig alighanem a saját halálához került közelebb” − írta döntése kapcsán.
Csehy Zoltán a Baumgartner-díj átvételén
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Nem volt nyilvános pályázat

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát hívták a Térey-ösztöndíj a jelölő szervezetek közé, de nem fogadták el a felkérést. - Magyarországon a művészeti díjak és ösztöndíjak nincsenek elválasztva a politikától. A Térey-ösztöndíj sajátos keveréke az évjáradéknak és ösztöndíjnak: osztják, de utólag konkrét műre kell szerződni. Azonban az egész rendszer nincs rendben. A megosztottság, amelyet a díj keltett, jól mutatja ezt. Az állam adjon kitüntetéseket az ország szolgálatáért, de művészeti kérdésekben nem illetékes. Ha elő akarja mozdítani a művészi alkotómunkát, olyan rendszert alakítson ki, amely a lehető legtávolabb van a pártpolitikától. Ehelyett 2010 után az állami díjak jelölési rendje olyan módon változott meg, amely világossá tette, hogy nem tisztán szakmai döntésről van szó. A Térey-ösztöndíj esetében az is probléma volt, hogy a felkérés nem tartalmazta a jelölés és döntéshozatal szabályzatát. Legfőképpen azonban nem legitimálhatjuk a díjosztások olyan rendszerét, amellyel nem értünk egyet – válaszolta a Népszavának Ferencz Győző, a Széchenyi Akadémia ügyvezető elnöke, aki hangsúlyozta személyes meggyőződését, hogy senkinek nincs joga ítéletet mondani azokról, akik személyes okokból elfogadták vagy visszautasították az ösztöndíjat.  - Zajlott belső vita, amikor megkaptuk a jelölésre való felkérést, de mivel senki nem kap Térey-ösztöndíjat anélkül, hogy irodalmi szervezet vagy intézmény nominálta volna, vállaltuk a feladatot – válaszolta a Népszavának Szkárosi Endre, a Szépírók Társasága elnöke. - Az általunk jelölt 30 íróval egyeztettünk, mielőtt elküldtük volna a neveket, voltak, akik már előre, hárman-négyen pedig a jelölés után jelezték, hogy nem fogadnák el az ösztöndíjat, így ők már nem is szerepeltek a Szépírók Társasága névsorában – reagál arra, ez még értelemszerűen és jóval azelőtt történt így, hogy a PIM egyeztetést kért volna. - Úgy tudom, hogy anno Térey János kezdeményezése volt, hogy a középgenerációs írók életét támogatással könnyítsék, ezért lett ő a névadó, és bár valóban kissé kutyafuttában alakult az ösztöndíj, menet közben mind jobban tisztázódtak a részletek, attól kezdve pedig, hogy a Szépírók Társasága igent mondott a felkérésre, folyamatos volt az egyeztetés, legfőképpen azért, hogy világosan lássuk, illetve ha lehet, alakítsuk is a részleteket. Nyilván szerencsésebb lett volna, ha nyilvános pályázatot írtak volna ki, de arra nem volt elég ennyi idő – mond részleteket Szkárosi Endre, aki szerint az öt éves „futamidő” annak köszönhető, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum kulturális stratégiai intézetként öt éves költségvetéssel tervez. 
Térey János özvegye, Harmath Artemisz − az ösztöndíjat odaítélő bizottság elnöke, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum igazgatója – a Népszavának elmondta: minőségi szempontok szerint választották ki az ösztöndíjasokat. „Szeretnénk a középgeneráció jó szerzőinek nyugodt környezetet biztosítani, hogy folytathassák a munkájukat és ne kelljen egyéb ügyekben – amit esetleg csak anyagi okokból vállalnának – szétaprózódniuk. De nem szeretném értékelni a bizottság döntését. Mindenkinek egy szavazata volt, tehát mindenki legbelül a saját szavazatáért vállal felelősséget. Az ügymenet jogszerű és demokratikus volt, többkörös és titkos, tehát konszenzusra törekvő.”
Demeter Szilárd
Fotó: Népszava

Kötelező szereplés

Demeter Szilárd a Spirit FM Keljfeljancsi című műsorában azzal kapcsolatban, hogy Bartók Imre a korhatári feltételeknek nem felelt meg, így reagált: „Bartók Imre munkásságát nagyon értékelte Térey János, és Artemisz azt mondta, hogy ha valakinek adna János, akkor az ő lenne. Azt kértem a jelölő szervezetektől és a kuratóriumtól, hogy mindenki a saját jelöltjeivel egyeztesse le, hogy elfogadja-e a szereplést. Egész addig, amíg Bartók Imre el nem kezdte az ámokfutását a Facebook-on, abban a tudatban éltem, hogy vele is egyeztetve volt.” Demeter arról is beszélt, hogy neki miért volt (van) vétójoga. „Fenntartói logika, ha már kibulizok egy ilyen ösztöndíjat és felelős vagyok érte és én írok alá papírokat, akkor jogom van ahhoz, hogyha a végső listában látok olyan szereplőket, akik nem érdemesültek a Térey-ösztöndíjra, azokat ne fogadhassam el” – mondta. A PIM főigazgatója ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy a Térey-ösztöndíj nem egy egyszerű alkotói ösztöndíj. A szerződésben ugyanis − amit sürgősen alá kell írni, mert az ösztöndíjat február 1-től folyósítják − ez is szerepel: „a Szerző jelen szerződés időtartama alatt aktívan részt vesz a magyar irodalom népszerűsítésében, amelynek körében – felkérésre, külön díjazási igény nélkül – részt vesz az alábbi rendezvények valamelyikén:
  • a) a PIM-ben vagy PIM által szervezett irodalmi fesztivál;
  • b) a PIM által szervezett bármely felolvasóest, író-olvasó találkozó, kötetbemutató, stb.;
  • c) a Petőfi Irodalmi Ügynökség által szervezett »Írókaraván« rendezvénysorozat."
Vagyis a szerződésben az ösztöndíjasnak vállalnia kell, hogy azon kívül, hogy megírja, amit meg kell írnia, még részt is vesz valamin, de nem tudni, hányszor, kikkel, hol. A PIM ráadásul azonnali hatályú felmondással élhet abban az esetben, ha az ösztöndíjas „méltatlanná” válik, olyan „magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az Ösztöndíj tekintélyét vagy jó hírnevét, súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a PIM az Ösztöndíjat továbbra is folyósítsa Szerző részére”. Ami a méltatlanságot illeti, minden jel szerint ezzel kapcsolatban is a Térey-ösztöndíjat "kibulizó" Demeter Szilárdé lesz a végső szó.

A „legszabadabb” műsor a PIM-től

Jobb, ha az ösztöndíjas sem az ösztöndíjról, sem a PIM-ről nem tesz kritikai megjegyzést – kérdés, a népirtásról való viccelődés, a rasszista megjegyzések is rombolják-e a PIM tekintélyét. A Kreatív portál szúrta ki a múlt héten: a PIM Hajónapló címmel egy nyolc órás műsorfolyam első adását indította el a YouTube-on. A Hajónapló lapigazgatója Megadja Gábor, a Századvég kutatója, a 888.hu szerzője, a műsor főszerkesztője Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény fideszes alpolgármestere. Az A38-on felvett műsorba slammerek mellett az irodalom, a film területéről is érkeznek megszólalók. A műsorfolyam végi kerekasztal-beszélgetésben Megadja mellett az Echo TV-ből antiszemita megnyilvánulása miatt egykor kitiltott Ambrózy Áron, illetve Vésey Kovács László és Takács Áron, a Pesti Srácok szerzői szerepelnek. „A magyar nyelvterület egyik legszabadabb szerkesztősége, amely se nem objektív, se nem független, viszont szabad” – így jellemezte a Hajónapló című online műsorfolyamot Demeter Szilárd, a PIM igazgatója mint megrendelő. Arról már a Magyar Hang írt elsőként: a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, január 19-én közzétett műsor Gumiszoba című blokkjában Ambrózy Áron egy „történelmi” eszmefuttatás közben kijelentette: „Nagy lehetőséget szalasztott el Európa a békésebb jövő felé vezető úton a németség teljes likvidálásával.” A Hajónapló nem maradt reakció nélkül, közleményben tiltakozott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az Azonnali portál cikke szerint közös közleményben jelentette be két országgyűlési képviselő − a jobbikos, német nemzetiségű Brenner Koloman és az LMP-s Keresztes László Lóránt −, hogy feljelentést tesznek a PIM gondozásában megjelent műsor miatt. A feljelentéshez csatlakozott még két Baranya megyei német nemzetiségű politikus is: az LMP parlamenti frakciójában ülő újkezdetes Hohn Krisztina és Schwarz-Kiefer Patrik jobbikos megyei közgyűlési képviselő.