Sikerült megállítani Matteo Salvinit. A jobboldali radikális Liga elnöke első jelentősebb választási vereségét szenvedte el vasárnap. Az Emilia-Romagna-i voksolás ugyanis messze túlmutatott a regionális jelentőségen. Ha a Liga jelöltje, Lucia Borgonzoni nyert volna, az egyfajta trófea lett volna Salvini számára, hogy már a baloldal tradicionális bástyáit is képes bevenni, így szabaddá válik előtte az út az új választások kierőszakolása, majd a miniszterelnöki tisztség megkaparintása felé.
Nem így történt, s ebben biztos, hogy része van a kirekesztés ellen fellépő, jórészt fiatalokból álló Szardínia mozgalomnak is. Hosszabb idő után ugyanis ez az első olyan csoportosulás, amely a baloldalon képes mozgósítani az embereket, s ráébreszteni őket arra, mekkora veszélyt rejt magában, ha Salvini radikalizmusa mindent elsöpör. A volt belügyminiszter kijelentette, "öt év múlva, vagy hamarabb, itt leszünk".
Emilia-Romagna Olaszország egyik legtehetősebb régiója, az emberek többsége elégedett Stefano Bonaccini, a régió elnökének munkájával, a voksolás előtt mégis fej-fej mellett állt a Liga, illetve a jobboldal jelöltjével, Luca Borgonzolival. Ám a helyiek a jelek szerint megértették, milyen sok múlik rajtuk, s hogy Olaszország sorsa, jövője a tét. Tömegesen mentek szavazni, a részvételi arány 67,1 százalékos volt, kétszer annyian éltek szavazati jogukkal, mint 2014-ben. Bonaccicire akkor 49, ezúttal 51,4 százalék voksolt. A különbség azonban kézzel fogható. Míg akkor 615 ezren szavaztak rá, ezúttal 1,87 millióan. Ellenfele, Borgonzoni az előrejelzéseknél rosszabbul szerepelt, 43,66 százalékot ért el, ami több mint egymillió voksot jelent. Ugyanakkor kilenc körzetből négyben sikerült az élen végeznie, Piacenza, Parma, Ferrara és Rimini térségében, a demokraták jelöltje Emiliában, Modenában, Bolognában, Ravennában és Forlí-Cesenában zárt az első helyen.
Az eredmény arra utal, hogy a bizonytalanok az utolsó pillanatban úgy döntöttek: a jelenlegi regionális elnök neve mellé teszik az ikszet. A régióban a Demokrata Párt maradt a legerősebb azután, hogy a tavaly májusi európai parlamenti voksoláson a Liga szerezte meg a legtöbb voksot, jóval kisebb részvétel mellett. A PD ezúttal 34,68 százalékos szavazati arányt ért el, Salvini pártja pedig 31,95 százalékot.
A Liga mellett a voksolásnak még egy nagyon súlyos vesztese volt: a PD koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S). A párt mondhatni hagyta magát megalázni azzal, hogy indított jelöltet a régióban Simone Benini személyében. Ennek meg is lett az „eredménye”, ugyanis mindössze 3,5 százalékot szerzett. Az M5S válságát nehéz lesz orvosolni. Luigi Di Maio múlt héten lemondott ugyan a pártelnökségről, s márciusban megválasztják a populista politikai erő új vezetőjét, de nagyon nehéz lesz visszaszereznie a pártnak az emberek bizalmát, s minden jel arra vall: az M5S nem áll meg a lejtőn.
Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanakkor fellélegezhet. Mint fogalmazott, „vereséget szenvedett a lózungok politikusa”, utalván Salvinire. Bonaccini pedig úgy foglalt állást, hogy legyőzték az arroganciát. Az eredmény miatt valószínűbbé válik, hogy a kormány kitölti mandátumát, ehhez azonban az is kell, hogy nagyobb összhang legyen az M5S és a PD között, és attól is függ, hogy a „csillagosok” túllesznek-e súlyos válságukon. Több olasz lap úgy értékelte az eredményt, hogy a szardíniák állították meg Salvinit.
Választást tartottak Calabria régióban is, ez azonban sokkal kevesebb embert mozgatott meg, mint az Emilia-Romagna-i. A déli, Olaszország egyik legkorruptabb térségében tartott voksolásán 44,3 százalék élt szavazati jogával (az előzőn 44,2 százalék). Itt eleve biztos volt a jobboldal győzelme, Jole Santelli 55 százalékot szerzett, ellenfele, a balközép jelöltje, Filippo Callipo 30,2 százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom által indított Francesco Aiellóra 7,3 százalék voksolt. A calabriai választás nemcsak azért volt érdektelenebb, mert előre lefutottnak számított, hanem azért is, mert Santelli nem a Liga, hanem a mérsékeltebb, a Silvio Berlusconi által fémjelzett Forza Italia politikusa.
