Kótai Győző esélyt sem kapott Csenyétén

Publikálás dátuma
2020.01.27. 19:05

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A település polgármestere feljelentést tett a rendőrségen, s azt szeretné, ha alaposan kivizsgálnák: miért nem mentek ki a mentők a falujába egy halállal végződő esethez.
Egy asszony a döngölt padlót söpri, egy másik a színes üvegpoharakat pakolja: várják a rokonokat, akik siratni jönnek a szombaton elhunyt 49 éves családfőt, Kótai Győzőt. Csenyétén vagyunk, a hátrányos helyzetű encsi kistérség egyik legeldugottabb és legszomorúbb csücskében, az ország legszegényebb falujában. Az itteni viszonyokhoz képest takarosnak mondható Rákóczi úti portára nem jöttek ki szombaton a mentők, hanem a falu határában várták a helyszín biztosítására kiérkező rendőröket. Arra hivatkozva kértek segítséget, hogy már telefonon keresztül fenyegetés és szidalmazás érte őket. Az élettelen férfit végül a falu Szászfáról kiérkező polgármestere, Kiss István tette a kocsijába, s vitte el a helyszíntől nagyjából egy kilométerre várakozó mentőautóig, de itt már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
- Én próbáltam újraéleszteni, legalább tizenkét percen keresztül csináltam, amit a mentősök a telefonon közvetítettek: pumpáltam a mellkasát, fújtam a levegőt a szájába, de hiába – mondja az elhunyt unokaöccse, Dániel. Ők a szomszéd házban laknak, neki szóltak legelőször, hogy baj van, mert a nagybátyja fürdés közben a kádban rosszul lett, nem kapott levegőt, elkékült, s eszméletlenül fekszik. - Harmincöt évet éltünk együtt, három lányunk van, kilenc unokánk, egy dédunokánk – ezt már az elhunyt férfi felesége mondja, aki a telefonján képet is mutat a férjéről: ősz hajú, derűs tekintetű arc néz ránk vissza. Sose szedett gyógyszert, nem volt beteges, és sokkal jobban hitt a gyógynövények, mint a pirulák erejében – idézik fel a közben körénk sereglett rokonok, akik azt is megemlítik: a férfi ügyes volt, minden megszerelt, mindent megjavított, közmunkás bérét pedig malacok és tyúkok nevelésével próbálta kiegészíteni. A múltidézés szomorú csendjét egy idősebb asszony robbantja szét: feltépi az ajtót, s magából kikelve hangosan üvölteni kezd, hogy hagyjuk el a házat. Kiderül, ő Kótai Győző édesanyja, aki akkor is itt tartózkodott, amikor a fiát próbálták a rokonok újraéleszteni. - Látják, ez lehetett az, amit a mentősök fenyegetésnek értékeltek: miközben folyamatosan hívtuk őket, a háttérben, az édesanyámmal az élen mindenki kiabált, feszült volt a helyzet – mondja Kótai Ákos, az elhunyt férfi Felsőgagyon élő testvére. 
Unokaöccse szavai szerint először este hét óra után nem sokkal hívták a mentőt, majd a következő húsz percben legalább még négyszer telefonáltak, de hiába. Lapunk úgy tudja, az első hívás 19 óra 11 perckor érkezett a mentők segélyhívójára, akik ezzel nagyjából egy időben a rendőrség felé is jelezték, hogy a helyszín biztosítását kérik. Ezt követően 19 óra 21. és 19 óra 27. perc között négy alkalommal jött újabb hívás, végül a mentők 19 óra 37 perckor érkeztek meg a helyszínre, ami nem a családi házat, hanem a falu határát jelentette. Noha a hívásokról szóló hangfelvétel eddig nem került nyilvánossága, a Népszava megbízható forrásból úgy értesült: azon nem hangzik el valós veszélyt jelentő fenyegetés. Kiss István, Csenyéte polgármestere a helyszínen lapunknak azt mondta, feljelentést tett az ügyben az encsi rendőrkapitányságon, s azt szeretné, ha alaposan kivizsgálnák, mi történt. Szavai szerint igaz, hogy a falujuk nagyon szegény, és az emberek szinte nyomorognak, de soha nem volt olyan erőszakos cselekmény, ami miatt a mentősöknek félniük kellene attól, hogy egy itteni házba bemenjenek. - Lehet, hogy akkor is meghal a Győző, ha ők időben érkeznek és megkezdik a szakszerű újraélesztést – mondja, majd hozzáteszi: sajnos, a férfi erre esélyt sem kapott.
Szerző
Témák
Csenyéte mentők
Frissítve: 2020.01.27. 20:06

Rabosították Varju Lászlót

Publikálás dátuma
2020.01.27. 17:31

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Több tucat aktivista, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Liberálisok képviselői demonstráltak a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt, ahová hétfő délutánra idézték be a DK-s politikust.
Az ellenzéki képviselőt két ügyben is meggyanúsította az ügyészség, amivel szemben Varju panaszt emelt. Miután azt az ügyészség elutasította, hétfő délután sor került a nyomozás hivatalos elindítására, illetve a rabosításra, melynek során fénykép készült az eljárás alá vontról illetve levették az ujjlenyomatát. Varju kevéssel három óra előtt lépett be az épületbe Hadházy Ákos kíséretében, majd a rabosítást követően a DK-s képviselő szabadlábon távozhatott háromnegyed négykor. A képviselő a bejárat előtt a sajtónak felmutatta az ujjlenyomat-leadástól tintás kezét.
„Nem nekem, hanem előbb utóbb nekik kell kezet mosni, akkor amikor képviselőkkel szemben ilyen módon lépnek fel. Akik megrendelték ezt a mai cselekményt azok ugyanazok, akik elrendelték, hogy az MTVA épületében képviselőt vegzáljanak, azok akik törvényt hoznak, hogy számunkra, képviselőknek az ellenőrzés jogát kétségbe vonják. Ők piszkolták össze a kezemet ami amúgy tiszta. Jogilag teljesen biztos vagyok az igazamban”

- fogalmazott Varju László.

 „Ez egy koncepciós eljárás” - szögezte le Hadházy Ákos független képviselő, aki maga is az MTVA-s biztonsági őrök durvaságának volt az elszenvedője. „Azt hittük, hogy a rendszerváltozás után elfelejthetjük ezt a szót.”  "Ez a mai nap egy vicc is lehetne - mondta Hadházy -, mert az egy vicc, hogy az MTVA smasszereit futni hagyta az ügyészség, míg a képviselő urat megvádolta. Azonban ez a mai cselekményük egy újabb mérföldkő a diktatúra felé vezető úton. Ahhoz, hogy ezen az úton megálljon a Fidesz, ahhoz ma kevesen vagyunk. Ahhoz az kell, hogy néhány százezren legyünk itt.” Hadházy Ákos szerette volna rögzíteni a rabosítás folyamatát, ám ezt az ügyészség megtiltotta. Dacára, hogy az országgyűlési képviselők közintézménybe történő belépését megtiltó jogszabály csak február elsején lép életbe. Mint arról beszámoltunk, a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését két ügy miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés mentelmi bizottságától. Egyfelől a tavalyelőtt decemberben az MTVA épületében kialakult dulakodás miatt emeltek vádat az ügyészek Varjuval szemben. Bár a felvételeken világosan látható volt, hogy Varjut leteperték a biztonsági őrök - a képviselőt mentő vitte el a helyszínről -, az ügyészség szerint a dulakodás közben Varju megfogta az egyik biztonsági őr vádliját, aki ettől elesett. Emiatt garázdasággal gyanúsítják a képviselőt. A mentelmi bizottság fideszes többsége megszavazta Varju László mentelmi jogának a megvonását. A politikust azért is számon kérné az ügyészség, mert gyanújuk szerint 2018 februárjában, hónapokkal a választások előtt anyagi juttatás ígéretével próbált visszalépésre bírni egy független képviselő-jelöltet.
„A bíróság előtt védővel fogom bizonyítani, hogy amit állítanak az hazugság. Hiába van nagy hangjuk, hiába sok helyen próbálják bizonyítani, hogy igazuk van, az nincs így”

- mondta Varju László.

Több időt töltenének a családjukkal a magyar gyerekek

Publikálás dátuma
2020.01.27. 16:17

Fotó: DIABILITYIMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Jobb tananyagot és kevesebb iskolai zaklatást is szeretnének az európaiakhoz képest – derült ki egy összehasonlító kutatásból.
Hasznosabb tananyag, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatás - ezekben hangsúlyosabb a magyar gyerekek hiányérzete európai kortársaiknál, minden más kérdésben nagyságrendileg azonos a többi európai gyerekével: ők is komolyan tartanak a munkanélküliségtől, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, elutasítanak mindenfajta megkülönböztetést. Ez derül ki a frissen elkészült „Europe Kids Want” nemzetközi kutatás és a tavalyi „Te hogy látod” hazai gyermekjogi felmérés összehasonlításából, amelyet a Hintalovon Alapítvány készített el annak kapcsán, hogy a nemzetközi kutatás adatai összemérhetővé tették a magyar viszonyokat az európai helyzettel – olvasható a gyermekjogi alapítvány közleményében. 
A „The Europe Kids Want” kutatásában az európai kontinens 49 országából húszezer gyerek vett részt, ennek eredményeit 2019 novemberében hozták nyilvánosságra. A kutatást 2018-ban az UNICEF indította a legnagyobb európai gyermekvédelmi szervezettel, a Eurochilddal közösen. A Hintalovon Alapítvány „Te hogy látod?” felmérésében 5300 gyerek töltötte ki a kérdőívet, és a kutatás azzal a céllal készült, hogy bemutassa a magyar gyerekek véleményét az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága számára. A felmérés tervezésénél kiindulópontot jelentett a „The Europe Kids Want” kutatás, így lehetővé vált az európai és magyar eredmények összehasonlítása.
„A gyerekek véleményére nemcsak azért fontos odafigyelni, mert a jövőjüket befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való aktív részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket. Ők lesznek a holnap szavazói és döntéshozói” – emelte ki Balogh Karolina, a Hintalovon Alapítvány kutatási vezetője
A két kutatásból kitűnik, hogy Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%), de egyetértenek abban is, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságosabb hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől – az európai gyerekek 60, a magyar gyerekek 56 százaléka foglalt így állást a megkülönböztetés ellen. 
Szomorú tény, hogy a gyerekek nagyon aggódnak amiatt, hogy nem lesz munkájuk, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, és komolyan tartanak a háborútól és terrortámadásoktól, ez utóbbiban a magyarok kevésbé, mint más európai gyerekek. Az oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%). 
Hazánkban és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik. Komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyar gyerekek (45%).

A „Europe Kids Want” nemzetközi felmérés legfontosabb eredményei:

  • A gyerekek 52 százaléka aggódik amiatt, hogy nem talál munkát.
  • A gyerekek kétharmada pozitívan viszonyul a más országokból származó emberekhez.
  • 10 gyerek közül 6 úgy gondolja, hogy a különféle emberek egyenlő bánásmódja jobb hellyé tenné az iskolát.
  • A gyerekek minden életkorban aggódnak az online zaklatás miatt.
  • A gyerekek kétharmada elégedetlen azzal, ahogyan a városuk vezetése bánik velük.
  • A gyermekek 41 százaléka gondolja azt, hogy, az EU jobbá teszi az életüket.

A „Te hogy látod” magyar felmérés legfontosabb eredményei:

  • 10-ből 9 gyerek aggódik a jövője miatt. Elsősorban az álláslehetőségek, az éghajlatváltozás, illetve a háború vagy terrortámadás miatt.
  • 3 gyerekből 2 szerint haszontalan, amit az iskolában tanul.
  • Csak minden 10. gyerek számára öröm a tanulás.
  • Minden 3. gyerek nem tud eljárni sportolni, zenélni vagy szórakozni.
  • A gyerekek több beleszólást szeretnének a közügyekbe, csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy számít ebben a véleménye.
  • Minden 5. gyerek nem érzi magát biztonságban az iskolában.
  • Minden 6. gyerek érezte már úgy, hogy nem fogadja el a családja, vagy rosszabbul bánik vele valamilyen tulajdonsága miatt.
  • A gyerekek elsősorban több elfogadásra és odafigyelésre vágynak annak érdekében, hogy jobb esélyeik legyenek.
  • A gyerekeknek csak a fele elégedett a családdal töltött idő mennyiségével.
  • Minden 4. gyerek szeretne több időt tölteni a családjával, de a szülők munkája miatt nem tud.
  • Minden 3. gyerek elégedetlen volt az orvosi ellátással.
  • 10-ből 4 gyereknek volt szüksége segítségre lelki problémák, drog vagy alkohol miatt, és csak minden 2. gyerek kért segítséget.
  • Feleannyi gyerek hallott a jogairól, mint a kötelességeiről.
Szerző