Pályázattal keres pártigazgatót a Jobbik

Publikálás dátuma
2020.01.27. 19:14
Szabó Gábor a képen balról Jakab Péter elnök mellett
Fotó: Jani Martin / Népszava
A várakozástól eltérően nem döntött az új pártigazgató kilétéről a Jobbik elnöksége.
Egész pontosan úgy döntött, hogy a tisztségre pályázatot ír ki, amit a párt valamennyi tagjának elküld. Minderről Szabó Gábor tájékoztatta lapunkat, akit a Jobbik szombati tisztújító kongresszusán újra országos választmányi elnökké választottak, de aki előzőleg bejelentette: pártigazgatóként nem kívánja folytatni. Szabó tizenhat évig volt a Jobbik a pártigazgatója. Ahogyan azt a Népszava korábban megírta, úgy nézett ki, hogy a leköszönő pártelnök, Sneider Tamás veszi át a helyét. Sneider megerősítette lapunknak, hogy vállalná a tisztséget, Szabó pedig arról nyilatkozott az Alfahírnek, hogy nem vált volna meg a pártigazgatói széktől, ha Sneider személyében nem látna alkalmas utódot. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy az új párvezető, Jakab Péter vezetésével összeült elnökség nem Sneider kinevezése, hanem pályázat kiírása mellett döntött. Szabó Gábor elmondta lapunknak: az elnökség az elmúlt tizenhat év során egyfajta automatizmus alapján hosszabbította meg az ő mandátumát, most viszont „felmerült az igény”, hogy pályázat útján válasszák ki a pártigazgató személyét. Szabó addig marad a poszton, amíg az elnökség el nem bírálja a pályázatot.
Szerző
Témák
Jobbik
Frissítve: 2020.01.27. 19:18

Kótai Győző esélyt sem kapott Csenyétén

Publikálás dátuma
2020.01.27. 19:05

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A település polgármestere feljelentést tett a rendőrségen, s azt szeretné, ha alaposan kivizsgálnák: miért nem mentek ki a mentők a falujába egy halállal végződő esethez.
Egy asszony a döngölt padlót söpri, egy másik a színes üvegpoharakat pakolja: várják a rokonokat, akik siratni jönnek a szombaton elhunyt 49 éves családfőt, Kótai Győzőt. Csenyétén vagyunk, a hátrányos helyzetű encsi kistérség egyik legeldugottabb és legszomorúbb csücskében, az ország legszegényebb falujában. Az itteni viszonyokhoz képest takarosnak mondható Rákóczi úti portára nem jöttek ki szombaton a mentők, hanem a falu határában várták a helyszín biztosítására kiérkező rendőröket. Arra hivatkozva kértek segítséget, hogy már telefonon keresztül fenyegetés és szidalmazás érte őket. Az élettelen férfit végül a falu Szászfáról kiérkező polgármestere, Kiss István tette a kocsijába, s vitte el a helyszíntől nagyjából egy kilométerre várakozó mentőautóig, de itt már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
- Én próbáltam újraéleszteni, legalább tizenkét percen keresztül csináltam, amit a mentősök a telefonon közvetítettek: pumpáltam a mellkasát, fújtam a levegőt a szájába, de hiába – mondja az elhunyt unokaöccse, Dániel. Ők a szomszéd házban laknak, neki szóltak legelőször, hogy baj van, mert a nagybátyja fürdés közben a kádban rosszul lett, nem kapott levegőt, elkékült, s eszméletlenül fekszik. - Harmincöt évet éltünk együtt, három lányunk van, kilenc unokánk, egy dédunokánk – ezt már az elhunyt férfi felesége mondja, aki a telefonján képet is mutat a férjéről: ősz hajú, derűs tekintetű arc néz ránk vissza. Sose szedett gyógyszert, nem volt beteges, és sokkal jobban hitt a gyógynövények, mint a pirulák erejében – idézik fel a közben körénk sereglett rokonok, akik azt is megemlítik: a férfi ügyes volt, minden megszerelt, mindent megjavított, közmunkás bérét pedig malacok és tyúkok nevelésével próbálta kiegészíteni. A múltidézés szomorú csendjét egy idősebb asszony robbantja szét: feltépi az ajtót, s magából kikelve hangosan üvölteni kezd, hogy hagyjuk el a házat. Kiderül, ő Kótai Győző édesanyja, aki akkor is itt tartózkodott, amikor a fiát próbálták a rokonok újraéleszteni. - Látják, ez lehetett az, amit a mentősök fenyegetésnek értékeltek: miközben folyamatosan hívtuk őket, a háttérben, az édesanyámmal az élen mindenki kiabált, feszült volt a helyzet – mondja Kótai Ákos, az elhunyt férfi Felsőgagyon élő testvére. 
Unokaöccse szavai szerint először este hét óra után nem sokkal hívták a mentőt, majd a következő húsz percben legalább még négyszer telefonáltak, de hiába. Lapunk úgy tudja, az első hívás 19 óra 11 perckor érkezett a mentők segélyhívójára, akik ezzel nagyjából egy időben a rendőrség felé is jelezték, hogy a helyszín biztosítását kérik. Ezt követően 19 óra 21. és 19 óra 27. perc között négy alkalommal jött újabb hívás, végül a mentők 19 óra 37 perckor érkeztek meg a helyszínre, ami nem a családi házat, hanem a falu határát jelentette. Noha a hívásokról szóló hangfelvétel eddig nem került nyilvánossága, a Népszava megbízható forrásból úgy értesült: azon nem hangzik el valós veszélyt jelentő fenyegetés. Kiss István, Csenyéte polgármestere a helyszínen lapunknak azt mondta, feljelentést tett az ügyben az encsi rendőrkapitányságon, s azt szeretné, ha alaposan kivizsgálnák, mi történt. Szavai szerint igaz, hogy a falujuk nagyon szegény, és az emberek szinte nyomorognak, de soha nem volt olyan erőszakos cselekmény, ami miatt a mentősöknek félniük kellene attól, hogy egy itteni házba bemenjenek. - Lehet, hogy akkor is meghal a Győző, ha ők időben érkeznek és megkezdik a szakszerű újraélesztést – mondja, majd hozzáteszi: sajnos, a férfi erre esélyt sem kapott.
Szerző
Témák
Csenyéte mentők
Frissítve: 2020.01.27. 20:06

Rabosították Varju Lászlót

Publikálás dátuma
2020.01.27. 17:31

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Több tucat aktivista, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Liberálisok képviselői demonstráltak a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt, ahová hétfő délutánra idézték be a DK-s politikust.
Az ellenzéki képviselőt két ügyben is meggyanúsította az ügyészség, amivel szemben Varju panaszt emelt. Miután azt az ügyészség elutasította, hétfő délután sor került a nyomozás hivatalos elindítására, illetve a rabosításra, melynek során fénykép készült az eljárás alá vontról illetve levették az ujjlenyomatát. Varju kevéssel három óra előtt lépett be az épületbe Hadházy Ákos kíséretében, majd a rabosítást követően a DK-s képviselő szabadlábon távozhatott háromnegyed négykor. A képviselő a bejárat előtt a sajtónak felmutatta az ujjlenyomat-leadástól tintás kezét.
„Nem nekem, hanem előbb utóbb nekik kell kezet mosni, akkor amikor képviselőkkel szemben ilyen módon lépnek fel. Akik megrendelték ezt a mai cselekményt azok ugyanazok, akik elrendelték, hogy az MTVA épületében képviselőt vegzáljanak, azok akik törvényt hoznak, hogy számunkra, képviselőknek az ellenőrzés jogát kétségbe vonják. Ők piszkolták össze a kezemet ami amúgy tiszta. Jogilag teljesen biztos vagyok az igazamban”

- fogalmazott Varju László.

 „Ez egy koncepciós eljárás” - szögezte le Hadházy Ákos független képviselő, aki maga is az MTVA-s biztonsági őrök durvaságának volt az elszenvedője. „Azt hittük, hogy a rendszerváltozás után elfelejthetjük ezt a szót.”  "Ez a mai nap egy vicc is lehetne - mondta Hadházy -, mert az egy vicc, hogy az MTVA smasszereit futni hagyta az ügyészség, míg a képviselő urat megvádolta. Azonban ez a mai cselekményük egy újabb mérföldkő a diktatúra felé vezető úton. Ahhoz, hogy ezen az úton megálljon a Fidesz, ahhoz ma kevesen vagyunk. Ahhoz az kell, hogy néhány százezren legyünk itt.” Hadházy Ákos szerette volna rögzíteni a rabosítás folyamatát, ám ezt az ügyészség megtiltotta. Dacára, hogy az országgyűlési képviselők közintézménybe történő belépését megtiltó jogszabály csak február elsején lép életbe. Mint arról beszámoltunk, a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését két ügy miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés mentelmi bizottságától. Egyfelől a tavalyelőtt decemberben az MTVA épületében kialakult dulakodás miatt emeltek vádat az ügyészek Varjuval szemben. Bár a felvételeken világosan látható volt, hogy Varjut leteperték a biztonsági őrök - a képviselőt mentő vitte el a helyszínről -, az ügyészség szerint a dulakodás közben Varju megfogta az egyik biztonsági őr vádliját, aki ettől elesett. Emiatt garázdasággal gyanúsítják a képviselőt. A mentelmi bizottság fideszes többsége megszavazta Varju László mentelmi jogának a megvonását. A politikust azért is számon kérné az ügyészség, mert gyanújuk szerint 2018 februárjában, hónapokkal a választások előtt anyagi juttatás ígéretével próbált visszalépésre bírni egy független képviselő-jelöltet.
„A bíróság előtt védővel fogom bizonyítani, hogy amit állítanak az hazugság. Hiába van nagy hangjuk, hiába sok helyen próbálják bizonyítani, hogy igazuk van, az nincs így”

- mondta Varju László.