Előfizetés

Száz fölött a koronavírus áldozatainak száma, a betegség már Németországban jár

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 06:20

Fotó: Xiao Yijiu / Xinhua News Agency
Folyamatosan nő a megbetegedések száma is. A vírus közben Németországban is febukkant.
Újabb 25 beteg vesztette életét Kínában hétfő estig koronavírus okozta tüdőgyulladás miatt, így a ragály halottainak száma egy nap alatt 81-ről 106-ra emelkedett. A Nemzeti Egészségügyi Bizottság közlése szerint a biztosan a kórtól fertőzött tüdőgyulladásos betegek száma 4515-re nőtt a vasárnap esti 2835-ről. Közülük 976-nak válságos az állapota, egy nappal korábban 461 ennyire súlyos esetet jegyeztek fel. (A Hongkongi Egyetem orvosi karának dékánja, Gabriel Leung azonban több más szakemberrel együtt megkérdőjelezi a kínai számokat. Sajtóértekezletén egy matematikai modellre hivatkozva úgy vélte, már 44 ezren betegedhettek meg.) A járvány gócpontjában, a 11 millió lakosú Vuhanban naponta már több mint 15 ezren kerülnek kórházba magas lázzal, ami ötszöröse az ilyenkor szokásosnak. A városban 62 kórháznak van lázklinikája. A város párttitkára hétfőn este a sajtónak azt mondta, hogy zsúfoltság alakult ki a kórházi felvételeknél, de a helyzet javul. A vírus közben Németországban is felbukkant. A bajor egészségügyi minisztérium hétfő éjjeli közlése szerint a beteg férfi, Münchentől 30 kilométerre délnyugatra lakik. Állapota stabil. Hogy járt-e Kínában, azon belül pedig Vuhan városában - a járvány gócpontjában - arra nem tért ki a minisztérium. Kiderült, hogy Kanadában immár ketten fertőződtek meg bizonyítottan a kórokozótól. Eddig csak egy férfit támadott meg a ragály, aki Vuhanból tért vissza, hétfőn azonban bebizonyosodott, hogy a feleségét megfertőzte. Közös háztartásukban más nem lakik. Az Egyesült Államok kormányzata ugyancsak hétfőn már egész Kínára szólóan eltanácsolta állampolgárait az utazástól. Addig csak Vuhant és környékét ajánlotta elkerülni. Az Egyesült Államokban öt bizonyított koronavírusos megbetegedést jelentettek eddig. 

Auschwitzra emlékezett a világ

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.27. 20:41

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
A több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai, összesen 61 külföldi küldöttség részvételével rendezett idei megemlékezés fő vendégeinek a mintegy 200 meghívott túlélőt tekintették, őket ültették a rendezvényen az első sorokba, kivételt téve a szokásos diplomáciai protokoll betartásában.
Andrzej Duda lengyel elnök, megnyitva a rendezvényt, kijelentette: "Lerójuk tiszteletünket az Auschwitzban és más helyeken meggyilkolt hatmillió zsidó előtt". "Azon haláltábor kapuja előtt állunk, amelyben a legtöbben veszítették életüket, és amely a holokauszt jelképe lett" - fogalmazott a lengyel elnök. Hangsúlyozta: az áldozatok megbecstelenítését jelenti a holokauszt-tagadás, illetve Auschwitz kihasználása akármilyen más célra, mint az emlékezetápolás. Aláhúzta továbbá: szükséges megőrizni Auschwitz emlékezetét, hogy "a holokauszt, az emberek megsemmisítése a világ történelmében soha ne ismétlődjön meg". Lengyelország nevében ígéretet tett arra, hogy mindig őrizni fogják az auschwitzi haláltáborban történtek emlékezetét. Aláhúzta: a lengyelek ezt az elköteleződést már a holokauszt idején vállalták, amikor "életüket kockáztatva segítették a zsidókat", amikor Witold Pilecki és Jan Karski, a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonái beszámoltak a világnak a kezdődő holokausztról.
Az első felszólaló szemtanú, Batsheva Dagan arról beszélt: fiatal lányként került Auschwitzba, a németek négy különféle kommandóba (szolgálatba) irányították őt. Az egyik a betegápolást jelentette, a kórházban egy ideig a Mengele (Josef Mengele, a koncentrációs tábor SS-tiszt orvosa) által halálra ítéltek között találta magát, de megmenekült. Később az úgynevezett Kanada-kommandóba került, ahol 1944 tavaszától a Magyarországról Auschwitzba hurcolt zsidók személyes holmiját válogatták szét. "Magyar ruhákat tartottam a kezemben, kezdetben sírtam, aztán hozzá kellett szoknom, mert ez volt a munkám" - idézte fel Dagan. A lengyelországi Lódzból származó lány a tárgyak között felismerte tanárainak fényképeit is, akik a lódzi gettó 1944. júniusi felszámolása kerültek Auschwitzba. Tanúvallomást mondott Else Baker szinti túlélő, Marian Turski lengyelországi zsidó, történész, valamint Stanislaw Zalewski, az Auschwitzot túlélt lengyel politikai fogoly is. A Zsidó Világkongresszus (WJC) nevében felszólalt a szervezet elnöke, Roland S. Lauder. "Auschwitz egy nagy seb, amely soha nem gyógyul meg, amely mindig fájni fog" - fogalmazott. Feltette a kérdést, vajon mi lett volna az ő sorsa, ha 1944 februárjában nem New Yorkban születik, hanem Magyarországon, ahonnan a nagyszülei származtak. "Túléltem volna? Nem, egyike volnék a 430 ezer itt meggyilkolt magyarországi zsidónak" - mondta Lauder. Felidézte: "Németország és Ausztria előkészítették, megteremtették és megvalósították ezt a pusztító rosszat". Hozzátette: közben "egyetlen európai állam sem akadályozta a nácikat", a zsidóknak "hátat fordított" az Egyesült Államok is, amely 1938-ban nem akarta befogadni a zsidó menekülteket. "Túl sok ember, túl sok országban okozta Auschwitzot" - jelentette ki a WJC elnöke. Európa-szerte "szerencsére akadt egy maroknyi, romlatlan ember is", a Világ Igazai, akik életüket kockáztatva zsidókat mentettek - mondta Lauder. Figyelmeztetett a ma feléledő antiszemitizmus veszélyére, amelynek kezeléséhez, mint mondta, "nem elegendőek a politikai beszédek", hanem "szükség van kemény és szigorú törvényekre". A megemlékezést ökumenikus imák zárták, ezt követően a túlélők és az állami küldöttségek vezetői lerótták tiszteletüket a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékmű előtt. Magyarországot a megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, feleségével, Lévai Anikóval együtt.

Trump történelmi béketerve egy másik történelmi megállapodást veszélyeztet

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.01.27. 20:15

Fotó: MICHAEL REYNOLDS / AFP
Felmondhatják a palesztinok az 1993-ban aláírt, a XX. század történelmi megállapodásának nevezett oslói egyezményt, ha kedden Donald Trump valóban bemutatja az általa ugyancsak történelminek kikiáltott, de a felek megkérdezése és bevonása nélkül, az amerikai külügy elől is titkolt, saját veje, Jared Kushner által irányítottan összeállt izraeli-palesztin béketervet. (Rex Tillerson volt külügyminiszter panaszkodott nemrég arról, hogy a tárca vezetőjeként sem ismerhette a tervet.) A palesztin külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint Trump terve „az évszázad merénylete a palesztin ügy ellen”. Szaab Erekát palesztin főtárgyaló jelezte, ha az amerikai elnök nyilvánosságra hozza béketervét, akkor a Palesztin Hatóság fenntartja magának a jogot arra, hogy kilépjen az oslói megállapodásból. Álláspontjuk szerint ugyanis Trump terve az ideiglenes izraeli megszállást véglegessé változtathatja. A palesztin szervezetek, köztük a legmérsékeltebb, a nemzetközi szinten tárgyalópartnernek és legális képviseletnek számító Palesztin Hatóság is, már a terv tavaly júniusban egy bahreini konferencián Jared Kushner által bemutatott gazdasági részét is elutasították és mindvégig jelezték, nem fogadnak el olyan béketervet, amelyhez meg sem kérdezik őket. Az izraeli-palesztin együttműködés mai kereteit megszabó oslói megállapodások felrúgása azonban mindeddig csak a radikális palesztin szervezetek részéről merült fel. A Gázát uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád már a szerződés aláírásának 24. évfordulóján az egyezmény felmondását követelték. Arra hivatkoznak, hogy annak semmi értelme nincs, mert kedvezőtlenül hatott a palesztin gazdaságra és negyedszázaddal az aláírása után sem kerültek közelebb a fő cél, a független palesztin állam megalakulásához. A radikális csoportok a 2018-as negyedszázados évfordulón egy konferencián fogalmazták meg, hogy a palesztin államalakítási törekvések jelszava az „Egység és ellenállás az esély” kell maradjon. A Palesztin Hatóság mindeddig kitartott az oslói keretek mellett, bár amióta Trump 2017 decemberében Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget és a vitatott státusú várost elismerte Izrael fővárosának, azóta a Palesztin Hatóság megszakított minden kapcsolatot az amerikai kormánnyal és bojkottál minden amerikai kezdeményezést. Trump tervétől mindenekelőtt azért tartanak, mert úgy gondolják, hogy tartalmazni fogja nemcsak Jeruzsálem zsidó fővárosként való elismerését, hanem mindazokat a kitételeket, amelyeket az utóbbi időben az elnök szavak szintjén támogatott: vagyis a Jordán völgy annektálását és az izraeli fennhatóság elismerését a Golán fennsík Szíriától elcsatolt részén. Eközben hétfőn Beni Gánc a Fehér Kék koalíció miniszterelnök jelöltje és Benjamin Netanjahu Likud vezér Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal. Gánc az utolsó pillanatban, a múlt heti jeruzsálemi Holokauszt Világfórum előtt jelentette be, hogy nem ellenzi a béketerv bemutatását a március 2-i izraeli választások előtt, majd elfogadta Trump meghívását is. Az izraeli sajtó azonban jelezte, hogy Gánc a hétfői tárgyalás után azonnal hazarepül, hogy részt vehessen kedden a Netanjahu mentelmi jogával foglalkozó bizottság felállításáról szóló szavazáson. A tavaly áprilistól ügyvivő miniszterelnökként szolgáló Netanjahu január elsején jelentette be, hogy mentelmi jogot kér a Knesszettől. Az Izraelben csak Bibiként emlegetett jobboldali politikus ellen Avichai Mandelblit főügyész november 21-én emelt vádat három korrupciós ügyben, vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Sajtóspekulációk szerint nem zárható ki, hogy Trump csupán azért hívta meg Gáncot is Washingtonba, hogy béketerve ürügyén kierőszakolja a nagykoalíciót, vagyis hatalomban tartsa partnerét, az önállóan kormányt alakítani vélhetően a március 2-i választás után sem tudó Netanjahut. Hogy nagy eséllyel lehet ez a hátsó indok, az is sejteti, hogy a Holokauszt Világfórumon Mike Pence amerikai alelnök kijelentette nyilvánosan – a Fehér Ház Netanjahu javaslatára hívta meg Gáncot Washingtonba.