Auschwitzra emlékezett a világ

Publikálás dátuma
2020.01.27. 20:41

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
A több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai, összesen 61 külföldi küldöttség részvételével rendezett idei megemlékezés fő vendégeinek a mintegy 200 meghívott túlélőt tekintették, őket ültették a rendezvényen az első sorokba, kivételt téve a szokásos diplomáciai protokoll betartásában.
Andrzej Duda lengyel elnök, megnyitva a rendezvényt, kijelentette: "Lerójuk tiszteletünket az Auschwitzban és más helyeken meggyilkolt hatmillió zsidó előtt". "Azon haláltábor kapuja előtt állunk, amelyben a legtöbben veszítették életüket, és amely a holokauszt jelképe lett" - fogalmazott a lengyel elnök. Hangsúlyozta: az áldozatok megbecstelenítését jelenti a holokauszt-tagadás, illetve Auschwitz kihasználása akármilyen más célra, mint az emlékezetápolás. Aláhúzta továbbá: szükséges megőrizni Auschwitz emlékezetét, hogy "a holokauszt, az emberek megsemmisítése a világ történelmében soha ne ismétlődjön meg". Lengyelország nevében ígéretet tett arra, hogy mindig őrizni fogják az auschwitzi haláltáborban történtek emlékezetét. Aláhúzta: a lengyelek ezt az elköteleződést már a holokauszt idején vállalták, amikor "életüket kockáztatva segítették a zsidókat", amikor Witold Pilecki és Jan Karski, a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonái beszámoltak a világnak a kezdődő holokausztról.
Az első felszólaló szemtanú, Batsheva Dagan arról beszélt: fiatal lányként került Auschwitzba, a németek négy különféle kommandóba (szolgálatba) irányították őt. Az egyik a betegápolást jelentette, a kórházban egy ideig a Mengele (Josef Mengele, a koncentrációs tábor SS-tiszt orvosa) által halálra ítéltek között találta magát, de megmenekült. Később az úgynevezett Kanada-kommandóba került, ahol 1944 tavaszától a Magyarországról Auschwitzba hurcolt zsidók személyes holmiját válogatták szét. "Magyar ruhákat tartottam a kezemben, kezdetben sírtam, aztán hozzá kellett szoknom, mert ez volt a munkám" - idézte fel Dagan. A lengyelországi Lódzból származó lány a tárgyak között felismerte tanárainak fényképeit is, akik a lódzi gettó 1944. júniusi felszámolása kerültek Auschwitzba. Tanúvallomást mondott Else Baker szinti túlélő, Marian Turski lengyelországi zsidó, történész, valamint Stanislaw Zalewski, az Auschwitzot túlélt lengyel politikai fogoly is. A Zsidó Világkongresszus (WJC) nevében felszólalt a szervezet elnöke, Roland S. Lauder. "Auschwitz egy nagy seb, amely soha nem gyógyul meg, amely mindig fájni fog" - fogalmazott. Feltette a kérdést, vajon mi lett volna az ő sorsa, ha 1944 februárjában nem New Yorkban születik, hanem Magyarországon, ahonnan a nagyszülei származtak. "Túléltem volna? Nem, egyike volnék a 430 ezer itt meggyilkolt magyarországi zsidónak" - mondta Lauder. Felidézte: "Németország és Ausztria előkészítették, megteremtették és megvalósították ezt a pusztító rosszat". Hozzátette: közben "egyetlen európai állam sem akadályozta a nácikat", a zsidóknak "hátat fordított" az Egyesült Államok is, amely 1938-ban nem akarta befogadni a zsidó menekülteket. "Túl sok ember, túl sok országban okozta Auschwitzot" - jelentette ki a WJC elnöke. Európa-szerte "szerencsére akadt egy maroknyi, romlatlan ember is", a Világ Igazai, akik életüket kockáztatva zsidókat mentettek - mondta Lauder. Figyelmeztetett a ma feléledő antiszemitizmus veszélyére, amelynek kezeléséhez, mint mondta, "nem elegendőek a politikai beszédek", hanem "szükség van kemény és szigorú törvényekre". A megemlékezést ökumenikus imák zárták, ezt követően a túlélők és az állami küldöttségek vezetői lerótták tiszteletüket a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékmű előtt. Magyarországot a megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, feleségével, Lévai Anikóval együtt.
Szerző

Trump történelmi béketerve egy másik történelmi megállapodást veszélyeztet

Publikálás dátuma
2020.01.27. 20:15

Fotó: MICHAEL REYNOLDS / AFP
Felmondhatják a palesztinok az 1993-ban aláírt, a XX. század történelmi megállapodásának nevezett oslói egyezményt, ha kedden Donald Trump valóban bemutatja az általa ugyancsak történelminek kikiáltott, de a felek megkérdezése és bevonása nélkül, az amerikai külügy elől is titkolt, saját veje, Jared Kushner által irányítottan összeállt izraeli-palesztin béketervet. (Rex Tillerson volt külügyminiszter panaszkodott nemrég arról, hogy a tárca vezetőjeként sem ismerhette a tervet.) A palesztin külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint Trump terve „az évszázad merénylete a palesztin ügy ellen”. Szaab Erekát palesztin főtárgyaló jelezte, ha az amerikai elnök nyilvánosságra hozza béketervét, akkor a Palesztin Hatóság fenntartja magának a jogot arra, hogy kilépjen az oslói megállapodásból. Álláspontjuk szerint ugyanis Trump terve az ideiglenes izraeli megszállást véglegessé változtathatja. A palesztin szervezetek, köztük a legmérsékeltebb, a nemzetközi szinten tárgyalópartnernek és legális képviseletnek számító Palesztin Hatóság is, már a terv tavaly júniusban egy bahreini konferencián Jared Kushner által bemutatott gazdasági részét is elutasították és mindvégig jelezték, nem fogadnak el olyan béketervet, amelyhez meg sem kérdezik őket. Az izraeli-palesztin együttműködés mai kereteit megszabó oslói megállapodások felrúgása azonban mindeddig csak a radikális palesztin szervezetek részéről merült fel. A Gázát uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád már a szerződés aláírásának 24. évfordulóján az egyezmény felmondását követelték. Arra hivatkoznak, hogy annak semmi értelme nincs, mert kedvezőtlenül hatott a palesztin gazdaságra és negyedszázaddal az aláírása után sem kerültek közelebb a fő cél, a független palesztin állam megalakulásához. A radikális csoportok a 2018-as negyedszázados évfordulón egy konferencián fogalmazták meg, hogy a palesztin államalakítási törekvések jelszava az „Egység és ellenállás az esély” kell maradjon. A Palesztin Hatóság mindeddig kitartott az oslói keretek mellett, bár amióta Trump 2017 decemberében Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget és a vitatott státusú várost elismerte Izrael fővárosának, azóta a Palesztin Hatóság megszakított minden kapcsolatot az amerikai kormánnyal és bojkottál minden amerikai kezdeményezést. Trump tervétől mindenekelőtt azért tartanak, mert úgy gondolják, hogy tartalmazni fogja nemcsak Jeruzsálem zsidó fővárosként való elismerését, hanem mindazokat a kitételeket, amelyeket az utóbbi időben az elnök szavak szintjén támogatott: vagyis a Jordán völgy annektálását és az izraeli fennhatóság elismerését a Golán fennsík Szíriától elcsatolt részén. Eközben hétfőn Beni Gánc a Fehér Kék koalíció miniszterelnök jelöltje és Benjamin Netanjahu Likud vezér Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal. Gánc az utolsó pillanatban, a múlt heti jeruzsálemi Holokauszt Világfórum előtt jelentette be, hogy nem ellenzi a béketerv bemutatását a március 2-i izraeli választások előtt, majd elfogadta Trump meghívását is. Az izraeli sajtó azonban jelezte, hogy Gánc a hétfői tárgyalás után azonnal hazarepül, hogy részt vehessen kedden a Netanjahu mentelmi jogával foglalkozó bizottság felállításáról szóló szavazáson. A tavaly áprilistól ügyvivő miniszterelnökként szolgáló Netanjahu január elsején jelentette be, hogy mentelmi jogot kér a Knesszettől. Az Izraelben csak Bibiként emlegetett jobboldali politikus ellen Avichai Mandelblit főügyész november 21-én emelt vádat három korrupciós ügyben, vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Sajtóspekulációk szerint nem zárható ki, hogy Trump csupán azért hívta meg Gáncot is Washingtonba, hogy béketerve ürügyén kierőszakolja a nagykoalíciót, vagyis hatalomban tartsa partnerét, az önállóan kormányt alakítani vélhetően a március 2-i választás után sem tudó Netanjahut. Hogy nagy eséllyel lehet ez a hátsó indok, az is sejteti, hogy a Holokauszt Világfórumon Mike Pence amerikai alelnök kijelentette nyilvánosan – a Fehér Ház Netanjahu javaslatára hívta meg Gáncot Washingtonba.
Szerző

Erősen kételkednek Peking számaiban: egyetemi dékán szerint már 44 ezer embert betegíthetett meg a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.01.27. 17:54
Li Ko-csiang kormányfő Vuhanba utazott és személyesen irányítja a vírus elleni küzdelmet
Fotó: Li Tao / AFP/Xinhua
Mind többen kérdőjelezik meg, hogy Kína a valós számokat közli-e a koronavírusos megbetegedések kapcsán.
Hétfőn azt közölték, az országban 2700-an kapták el a vírust és 81-en vesztették életüket. További 12 országból jeleztek megbetegedéseket. Ugyanakkor hétvégén a Twitteren egy feltételezhetően vuhani kórházban dolgozó orvos azt állította, valójában már 90 ezren fertőződtek meg. Az azonban nem derült ki, honnan vette az információit és hiteles-e a felvétel. A Hongkongi Egyetem orvosi karának dékánja, Gabriel Leung szintén megkérdőjelezi a kínai számokat. Sajtóértekezletén egy matematikai modellre hivatkozva – és figyelembe véve azt, hogy Vuhan 11 milliós város – úgy vélte, már 44 ezren betegedhettek meg. Az orvos abból indul ki, hogy a fertőzöttek száma hatnaponta megduplázódik. Vuhan mellett a nagyvárosok vannak a legnagyobb veszélyben, mint Csungking, Peking, Sanghaj, Kanton vagy Sencsen. A megbetegedések száma áprilisban vagy májusban érheti el csúcspontját – állította a dékán. Csu Hszian-vang vuhani polgármester úgy vélte, a Holdújév miatt ötmillióan hagyhatták el Vuhant, a legtöbben a régióban tartózkodnak ugyan, ám sokan külföldre mehettek. Hogy mekkora a baj, jelzi: Li Ko-csiang kormányfő Vuhanba utazott és személyesen irányítja a vírus elleni küzdelmet. Közölte, a napokban 2000 orvost és nővért küldenek a városba. A koronavírus elterjedése drámai hatást gyakorol a helyi gazdaságra, az esés miatt fel kellett függeszteni a kereskedést a sanghaji és a sencseni tőzsdén. Eddig hat százalékkal esett a szója világpiaci ára. A GDP emelkedése egy százalékkal mérséklődhet. Esett a tengerentúli és a magyar tőzsde is.