Így veri szét a kultúrát az Orbán-kormány - már Brüsszelben van az Oktatói Hálózat jelentése

Publikálás dátuma
2020.01.28. 13:44
Tüntetés a színházak függetlenségéért 2019. december 10-én
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kötetet az európai intézmények minden vezetőjének eljuttatnák az ellenzéki EP-képviselők.
Harminc szerző 86 oldalon tett kísérletet, hogy összefoglalja, milyen károkat okozott Magyarországon a jogállamiság felszámolása és az autoriter rendszer kiépítése a kultúra - az oktatás, a tudomány, a művészet, a kulturális örökség és a média - területén. Erről szól az Oktatói Hálózat (OHA) kiadványa. A Háttal Európának szerzői mind független kutatók, egyetemi oktatók, újságírók, szakértelemmel és saját tapasztalattal fentiekről, mondta el a kiadvány keddi, brüsszeli bemutatóján az OHA részéről Gács Anna. Az angolul is elérhető munkát a sajtótájékoztatón az európai közvéleménynek kívánták megmutatni, mivel - mint Gács fogalmazott -
a magyarországi antidemokratikus törekvések az EU hallgatólagos hozzájárulásával folynak.

A kiadványt az európai intézmények minden vezetőjének eljuttatnák - mondta a sajtótájékoztatón résztvevő ellenzéki EP-képviselők egyike, az MSZP-s Ujhelyi István. Ujhelyi személyesen viszi el a tanulmánykötetet az Európai Néppárt (EPP) vezetőihez, még a következő tanácsülés előtt - jelentette be. Szerinte értékek és érdekek között kell választaniuk, amikor arról döntenek, kirúgják-e a magyar kormánypártot, az pedig már a napnál is világosabb, hogy az európai értékekkel szembe megy az Orbán-kormány.
Óriási köszönetet mondott a közreműködőknek a momentumos Cseh Katalin is. Ilyen tanulmányokra - hiteles referenciapontokra - építenék törvényalkotó munkájukat, tette hozzá. Cseh szerint a jelentés tökéletesen megragadja, hogy az Orbán-kormány minden erővel kontrollálni szeretné a diákokat, a kutatókat, a tanárokat és a művészeket, pedig szerinte "az új generáció alapélménye a szabadság".
A magyar emberek szellemi erőforrása a legnagyobb érték az országban, de épp ezt teszi tönkre a kormány a DK-s Róna Sándor szerint, aki ugyancsak részt vett a sajtótájékoztatón. Az oktatás helyzetét emelte ki a kötet témái közül, rámutatva: a PISA-felméréseken a magyar diákok már a legrosszabban teljesítenek Európában. A felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan zuhan - különösen a nehéz sorsú fiatalok érintettek, akiktől a kiemelkedés lehetőségét vette el a kormány. Róna hozzátette: nem túlzó elvárás egy európai oktatási minimum azért, hogy a magyar fiatalok is egyenlő eséllyel indulhassanak Európában.
A kötet szerzői honoráriumot nem kaptak, csak a fordítás és nyomtatás került pénzbe - mondta el kérdésre Gács. Az ehhez szükséges körülbelül egymillió forintot magánadományokból és néhány civil szervezet segítségével jött össze.
Szerző
Frissítve: 2020.01.28. 18:03

Így épült le a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média 2010-2019 között

Publikálás dátuma
2020.01.28. 13:40

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány valamennyi területen szisztematikusan szembemegy az Európai Unió alapelveivel, értékeivel, normáival – olvasható az Oktatói Hálózat friss jelentésében.
Hiánypótló szakmai anyagot publikált kedden az Oktatói Hálózat (OHA): a mintegy ötven szakember (kutatók, oktatók, akadémikusok) közreműködésével készült, „Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010-2019” című jelentés azt mutatja be, hogy a különböző területeken az elmúlt években lezajlott, olykor hektikusnak tűnő kormányzati intézkedések valójában egységes rendszert alkotnak. Az említett szférákban az alulfinanszírozás, a szélsőséges központosítás, a szakmai autonómiák felszámolása, a széles értelemben vett kultúra rövid távú politikai érdekeknek való alárendelése súlyos veszteségeket okozott. A jelentés bemutatóján Bozóki András politológus az elmúlt évek kulturális politikája kapcsán arról beszélt: ezt a területen a homogenizálás jellemzi („nemzeti kultúra”), miközben a sokszínűség egyre inkább háttérbe szorul. Ám ez a „nemzeti kultúra” is csak annyiban fontos az Orbán-rendszer számára, amennyiben eszközként használható fel politikai célok elérésére. A központi akarat érvényesítését a tulajdonviszonyok radikális átrendezésével érték el, emellett a végletes központosítás és a kézvezérlés vált jellemzővé. Bozóki szerint a kulturális életet ma „hűbérurak” igazgatják. Hasonló folyamatok mentek végbe a közoktatásban is: a radikális központosítás, az önkényes és átgondolatlan beavatkozások és forráskivonás hatalmas károkat okoztak a jelentés szerzői szerint. Bajomi Iván szociológus emlékeztetett: az iskolák 2010 utáni „visszaállamosításának” jelszava az esélyegyenlőség volt, ám ebből semmi nem valósult meg, sőt az egyenlőtlenségek csak növekedtek a tanktelezettség 16 évre csökkentése, a szegregációellenes-programok leállítása, az egyházi oktatási intézmények kiemelt, a szegregációt erősítő támogatása miatt. A felsőoktatásban drámaian csökkent a hallgatók aránya: míg 2009-ben 62 százalék volt, 2017-ben már csak 51 százalék – erre Máté András filozófus, egyetemi oktató hívta fel a figyelmet. Ennek oka, hogy a kormány tudatos intézkedésekkel folyamatosan szűkíti a bejutás lehetőségeit. Ez elsősorban a gyengébb szociális és kulturális hátterű fiatalok kiszorítását jelenti. A tudománypolitika sem kivétel, a kormányzat ezen a területen is a központi irányítás erősítésére, a szakmai, intézményes autonómiák korlátozására törekszik. Első lépésként központosították a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát, majd egy kormányhivatalba helyezték ki az alapkutatásokat finanszírozó OTKA-alapot. Kenesei István nyelvészprofesszor szerint a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntheti el, milyen kutatások mennyi támogatást kapnak. A média területén egyértelmű: a közpénzből fenntartott média a nyílt kormánypropaganda eszközévé vált, de a médiapiac döntő részét is – közvetve vagy közvetlenül – befolyása alatt tartja a kormánypárt. Vásárhelyi Mária szociológus szerint a közéleti médiatartalmak bulvárosítása a közönség butítását szolgálja. A jelentés szerint a magyar kormány tevékenysége 2010 óta a tudástermelés- és átadás, illetve a kultúrateremtés és a kulturális örökség megőrzése területén évtizedekkel vetette vissza az országot. Emellett szisztematikusan szembemegy az Európai Unió alapelveivel, értékeivel, normáival. A jelentést angol nyelven az Európai Parlamentben is bemutatták
Szerző
Frissítve: 2020.01.28. 13:50

A sziklacsont titkos útjai – emberi szerv tiltott felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a pécsi egyetemen

Publikálás dátuma
2020.01.28. 11:36

Fotó: Kálmándy Ferenc
Emberi szerv tiltott felhasználása miatt indított vizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyáron a pécsi egyetem fülészeti klinikáján. Jogilag támadható körülmények között távolítottak el csontokat több száz halottból.
Névtelen levelet kapott szerkesztőségünk a közelmúltban, ami szerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti klinikáján az elmúlt években rendszeresen megvalósult a tiltott szervkereskedelem és az emberi szerv tiltott felhasználása, ezért az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyár óta vizsgálatot folytat. Megkerestük az ORFK-t, ahol írásban megerősítették, hogy valóban folyik vizsgálat a pécsi klinikán emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanújával. Szerettük volna megtudni, hol tart a nyomozás, ám az ORFK – a nyomozás érdekeire hivatkozva – ennél többet nem árult el. (Az ügyről egyébként a Szabad Pécs is hosszan írt hétfőn közzétett cikkében.) Előbbiek okán megpróbáltuk a névtelen levél állításainak valóságtartalmát ellenőrizni. A feljelentő azt írta, hogy a klinika szabálytalan módon jutott hozzá az elhalálozott betegek sziklacsontjához. A csontokat a boncolás után távolították el a később hamvasztóba szállított holttestekből, ám ehhez nem kérték az elhalálozottak hozzátartozóinak beleegyezését, és az eltávolításhoz hiányzott a megfelelő szakmai engedély. A nagyjából ötször öt centi méretű szikla- vagy más néven halántékcsont mögött bújik meg az ember halló- és egyensúlyozószerve. E szervek megműtéséhez a sziklacsontot gyakran meg kell fúrni. A klinika azért kért az egyetem patológiai intézetétől nagy mennyiségben sziklacsontot, mert azon gyakorolnak az orvostanhallgatók és a szakorvosok. A feljelentő azonban úgy gondolta, hogy az indokoltnál nagyobb számban kértek szilacsontot, így amikor a vizsgálat indult, több száz csontot foglaltak le a klinikán. A feljelentő azt gyanítja, hogy Gerlinger Imre, a klinika igazgatója – számára bevételt hozó – tanfolyamokat tartott, és ehhez kellett a nagy számú a halántékcsont. A feljelentő azt is feltételezte, hogy az igazgató más intézmények orvosainak is adott el csontokat, „zsebre dolgozva”.
Megkerestük a PTE rektorát, Miseta Attilát, aki kutatóorvos és 2018 júliusa óta irányítja az egyetemet. A rektortól megtudtuk, hogy az ügyben belső vizsgálat nem indult, mivel nincs annak jele, hogy a klinika vagy annak vezetője sziklacsontokkal üzletelt volna. A rektor ugyanakkor elismerte: korábban nem volt kellő körültekintéssel szabályozva az egyetemen az, hogy a halottak szerveit és szöveteit milyen módon lehet eltávolítani oktatási és kísérleti célból. Az egészségügyi törvény által elvárt szabályozást – a történtek hatására – megtették, és múlt év augusztusában írásban rögzítették a szerv- és szöveteltávolítás, illetve -felhasználás előírásait. Korábban általában az volt a gyakorlat, hogy a klinikaigazgatók telefonon vagy levélben rendelték meg az oktatáshoz szükséges szerveket a patológiától, és onnan megkapták azokat. Augusztus óta az egyetem etikai bizottságától kell engedélyt kérni arra, hogy a halottakból oktatási célra eltávolíthassanak szerveket és szöveteket. Ez egy részletesen adminisztrált eljárás, s az engedély kiadásához szükséges az is, hogy azzal egyetértsen az egyetem patológiai, illetve az anatómiai intézetének a vezetője. Az új előírás azt is rögzítette, hogy csak annak a halottnak a testéből lehet szervet eltávolítani, aki ezt életében nem tiltotta meg, emellett a szerv eltávolításához meg kell kapni a halott eltemetését vállaló rokon engedélyét. Hogy utóbbi korábban miképp történt, arról az egyetem nem nyilatkozott. A PTE jogásza szerint ugyanis nem szükséges a rokon hozzájárulása, ezért, ha korábban nem kértek engedélyt az illetékes hozzátartozótól, akkor azzal nem is sértettek jogszabályt. Csakhogy az általunk megkérdezett igazságügyi orvosszakértő úgy nyilatkozott: a rokon hozzájárulása az 1997-ben életbe lépett törvény alapján korábban is kötelező volt. Saját jogértelmezésünk is ezt erősíti, hisz az egészségügyi törvény 222. paragrafusa így fogalmaz: „egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt… temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett”.
A jelek alapján a pécsi egyetem egyelőre nem kíván szembe nézni azzal, hogy 22 éven át az illetékes rokon engedélye nélkül vettek ki szerveket oktatási céllal a halottakból. Mivel az intézmény ragaszkodik a saját jogértelmezéséhez, így azt se tudhatjuk meg, hogy hány esetben történt szerveltávolítás a halottakból törvénytelenül.
A feljelentő által támadott Gerlinger Imre válaszolt kérdéseinkre. A 63 esztendős orvos tíz éve irányítja a fülészeti klinikát, számos, a hallást forradalmi módon javító műtéti eljárás magyarországi meghonosítójának tartják. Korábban külföldön is dolgozott – többek között – Utrechtben és New Yorkban, majd 3-3 évig a liverpooli és a nottinghami egyetem fülészeti klinikájának konzultánsa volt. Gerlinger elmondta, hogy a pécsi klinikának valóban nagy számú sziklacsontra van szüksége, ugyanis ahhoz, hogy egy orvos letegye a fülész szakvizsgát, legalább 15 ilyen csontot meg kell fúrnia, a szakorvosnak pedig további húszat ahhoz, hogy adjunktus legyen. E gyakorlat azért elengedhetetlen, mert műtét közben elég egy milliméter tévedés, s a fúró elvérezteti az artériát vagy a vénát, lebénítja az arcideget, maradandó károsodást okoz a beteg hallásában vagy egyensúlyszervében.
A fülészek számára a későbbiekben is fontos ez a gyakorlás, és hogy lépést tartsanak tudományuk fejlődésével, ezért a pécsi klinika 1993 óta minden évben három napos tanfolyamot rendez azoknak, akik a sziklacsonton végrehajtott műtéti eljárásokat akarják gyakorolni. Idén a múlt héten rendezték meg ezt a kurzust. Harmincan vettek részt az oktatáson, általában tapasztalt fülészek, s akadt olyan, aki 62 évesen jött el, hogy fejlessze tudását. Hogy a résztvevők gyakorolni tudjanak, 40 sziklacsontot biztosított a pécsi klinika. Megkérdeztük Gerlingert, hogy a tanfolyam milyen „haszonnal dolgozik”, s a profit kit illet. Az igazgató elmondta, hogy a bevételük 2,4 millió forint, s ebből a műszer- és terembérletidíj fizetése után megmarad a klinikának 500-600 ezer forint, a haszonból az intézmény műszaki feltételeit javítják. Az igazgató azt mondta, hogy személyesen senkinek, így neki sincs haszna a tanfolyamból, mindenki ingyen, az intézmény presztízséért dolgozik. Arról is kérdezteük Gerlinger Imrét, hogy ő adott-e el valakinek („zsebre”) sziklacsontot. Az igazgató azt felelte, ilyenre nem volt példa, egyébként a csontokat a tanulni vágyó kollégák beszerezhetik a saját kórházukban. Így aztán a csakis tanulásra használható sziklacsontnak nincs komoly értéke, talán párezer forintot lehetne érte kapni. Gerlinger hozzátette még, hogy nincs efféle pénzekre rászorulva, a klinikavezető havi bére milliós nagyságrendű, ráadásul előfordul, hogy a hétvégeken külföldre megy műteni, s olyankor két nap alatt másfél millió a bevétele. Azt is elárulta, hogy a múlt évben az Arab Emirátusok amerikai egyeteme mesés – a hazai bér többszörösére rúgó – fizetéssel ajánlott neki állást, amit ő nem fogadott el. Gerlinger Imrének csak sejtései vannak arról: miért gondolja a feljelentő róla azt, hogy üzletelt a sziklacsonttal. Talán azért, mert előfordult, hogy intézete három orvosával kiutazott Piacenzába – az olasz fülészeti klinika a világ egyik legjobbja –, s a magyar team vitt magával tizenegynéhány sziklacsontot, mivel kint gyakorolni akarták a legújabb műtéti eljárásokat. Ebből következtethetett valaki arra, hogy az igazgató eladási szándékkal vitte ki a csontokat külföldre. Ám azokat nem adták el, hanem kint gyakoroltak rajta, állítja Gerlinger Imre. Az igazgató elmondta, hogy  nem volt a kivitelre engedélye, de erre az unión belül nincs is szükség. Ezt erősítette ügyvédje is. Ugyanakkor lapunk igazságügyi orvosszakértője úgy fogalmazott, hogy csak a hatóság engedélyével lehet kivinni külföldre gyógyítási és kutatási célra emberi szervet vagy szövetet. A törvény szerint az engedélyhez tartozó kísérő iratnak tartalmaznia kell, hogy mi célból és hová szállítják, minden más esetben a kivitel felveti a szervkereskedelem gyanúját. Az engedélyezési eljárásban megvizsgálják, hogy a kivinni kívánt szerv vagy szövet jelenthet-e fertőzési kockázatot. Alapkitétel, hogy anyagi haszon nem származhat a szervek, szövetek ilyen típusú felhasználásból.
Gerlinger ragaszkodik ahhoz, hogy eszükbe se jutott értékesíteni az Olaszországba kivitt csontokat, azok az ő tanulásuk kellékei voltak. Az igazgató egyébként úgy érzi, hogy klinikán belülről jött a feljelentés. A múlt évben súlyos szakmai-etikai vitája volt egyik kollégájával, s ezt követően néhány nap múlva megszületett a feljelentés. Ez aligha lehet véletlen, véli Gerlinger Imre. A rendőrségi vizsgálatban eddig senkit sem gyanúsítottak meg, tanúként viszont kihallgatták a klinika tavalyi tanfolyamának 33 résztvevőjét. A vizsgálat lezárásának határideje – információink szerint – február eleje.

Szervek halottakból való eltávolításának lehetőségeiről az egészségügyi törvény rendelkezik - vázolta lapunknak az általános szabályozást Kereszty Éva jogász, igazságügyi orvosszakértő. Orvostudományi célokra, anatómia oktatásra akkor lehet halottból szervet, szövetet eltávolítani, ha az illető életében ehhez kifejezetten beleegyezését adta, illetve ha életében ez ellen nem tiltakozott és a temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül ebbe beleegyezett. Az önrendelkezés történhet tanukkal aláírt vagy közjegyző előtt hitelesített okirattal. Hogy ez megtörtént-e, az a halottnyilvántartásban ellenőrizhető. Mivel ezek emberi maradványok, ha már nincs szükség az eltávolított szervekre, megsemmisítéskor a kegyeleti szabályokat betartva kell eljárni, azaz el kell temetni. Az orvosi egyetemeken szinte mindenütt van emlékoszlopa az orvostudománynak fölajánlott halottaknak. A felboncolt holtestekről rendre meg is emlékeznek, halottak napján koszorúznak. Kereszty Éva hozzátette: külföldre csak a hatóság engedélyével lehet kizárólag, gyógyítási kutatási célokra lehet vinni szervet, szövetet, az egészségügyi törvény rendelkezése szerint csak hatósági engedéllyel és egyéb kísérő iratokkal együtt. A kísérő iratnak tartalmaznia kell, hogy mi célból és hová szállítják, különben szervkereskedelemnek minősül az eset. Konkrét eljárásban vizsgálják, hogy az utaztatni kívánt szerv, szövet jelenthet-e a fertőzési kockázatot. A szükséges költségek megtérítésén túl anyagi haszon nem származhat a szervek, szövetek ilyen felhasználásából.

Frissítve: 2020.01.28. 20:17