A sziklacsont titkos útjai – emberi szerv tiltott felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a pécsi egyetemen

Publikálás dátuma
2020.01.28. 11:36

Fotó: Kálmándy Ferenc
Emberi szerv tiltott felhasználása miatt indított vizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyáron a pécsi egyetem fülészeti klinikáján. Jogilag támadható körülmények között távolítottak el csontokat több száz halottból.
Névtelen levelet kapott szerkesztőségünk a közelmúltban, ami szerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti klinikáján az elmúlt években rendszeresen megvalósult a tiltott szervkereskedelem és az emberi szerv tiltott felhasználása, ezért az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyár óta vizsgálatot folytat. Megkerestük az ORFK-t, ahol írásban megerősítették, hogy valóban folyik vizsgálat a pécsi klinikán emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanújával. Szerettük volna megtudni, hol tart a nyomozás, ám az ORFK – a nyomozás érdekeire hivatkozva – ennél többet nem árult el. (Az ügyről egyébként a Szabad Pécs is hosszan írt hétfőn közzétett cikkében.) Előbbiek okán megpróbáltuk a névtelen levél állításainak valóságtartalmát ellenőrizni. A feljelentő azt írta, hogy a klinika szabálytalan módon jutott hozzá az elhalálozott betegek sziklacsontjához. A csontokat a boncolás után távolították el a később hamvasztóba szállított holttestekből, ám ehhez nem kérték az elhalálozottak hozzátartozóinak beleegyezését, és az eltávolításhoz hiányzott a megfelelő szakmai engedély. A nagyjából ötször öt centi méretű szikla- vagy más néven halántékcsont mögött bújik meg az ember halló- és egyensúlyozószerve. E szervek megműtéséhez a sziklacsontot gyakran meg kell fúrni. A klinika azért kért az egyetem patológiai intézetétől nagy mennyiségben sziklacsontot, mert azon gyakorolnak az orvostanhallgatók és a szakorvosok. A feljelentő azonban úgy gondolta, hogy az indokoltnál nagyobb számban kértek szilacsontot, így amikor a vizsgálat indult, több száz csontot foglaltak le a klinikán. A feljelentő azt gyanítja, hogy Gerlinger Imre, a klinika igazgatója – számára bevételt hozó – tanfolyamokat tartott, és ehhez kellett a nagy számú a halántékcsont. A feljelentő azt is feltételezte, hogy az igazgató más intézmények orvosainak is adott el csontokat, „zsebre dolgozva”.
Megkerestük a PTE rektorát, Miseta Attilát, aki kutatóorvos és 2018 júliusa óta irányítja az egyetemet. A rektortól megtudtuk, hogy az ügyben belső vizsgálat nem indult, mivel nincs annak jele, hogy a klinika vagy annak vezetője sziklacsontokkal üzletelt volna. A rektor ugyanakkor elismerte: korábban nem volt kellő körültekintéssel szabályozva az egyetemen az, hogy a halottak szerveit és szöveteit milyen módon lehet eltávolítani oktatási és kísérleti célból. Az egészségügyi törvény által elvárt szabályozást – a történtek hatására – megtették, és múlt év augusztusában írásban rögzítették a szerv- és szöveteltávolítás, illetve -felhasználás előírásait. Korábban általában az volt a gyakorlat, hogy a klinikaigazgatók telefonon vagy levélben rendelték meg az oktatáshoz szükséges szerveket a patológiától, és onnan megkapták azokat. Augusztus óta az egyetem etikai bizottságától kell engedélyt kérni arra, hogy a halottakból oktatási célra eltávolíthassanak szerveket és szöveteket. Ez egy részletesen adminisztrált eljárás, s az engedély kiadásához szükséges az is, hogy azzal egyetértsen az egyetem patológiai, illetve az anatómiai intézetének a vezetője. Az új előírás azt is rögzítette, hogy csak annak a halottnak a testéből lehet szervet eltávolítani, aki ezt életében nem tiltotta meg, emellett a szerv eltávolításához meg kell kapni a halott eltemetését vállaló rokon engedélyét. Hogy utóbbi korábban miképp történt, arról az egyetem nem nyilatkozott. A PTE jogásza szerint ugyanis nem szükséges a rokon hozzájárulása, ezért, ha korábban nem kértek engedélyt az illetékes hozzátartozótól, akkor azzal nem is sértettek jogszabályt. Csakhogy az általunk megkérdezett igazságügyi orvosszakértő úgy nyilatkozott: a rokon hozzájárulása az 1997-ben életbe lépett törvény alapján korábban is kötelező volt. Saját jogértelmezésünk is ezt erősíti, hisz az egészségügyi törvény 222. paragrafusa így fogalmaz: „egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt… temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett”.
A jelek alapján a pécsi egyetem egyelőre nem kíván szembe nézni azzal, hogy 22 éven át az illetékes rokon engedélye nélkül vettek ki szerveket oktatási céllal a halottakból. Mivel az intézmény ragaszkodik a saját jogértelmezéséhez, így azt se tudhatjuk meg, hogy hány esetben történt szerveltávolítás a halottakból törvénytelenül.
A feljelentő által támadott Gerlinger Imre válaszolt kérdéseinkre. A 63 esztendős orvos tíz éve irányítja a fülészeti klinikát, számos, a hallást forradalmi módon javító műtéti eljárás magyarországi meghonosítójának tartják. Korábban külföldön is dolgozott – többek között – Utrechtben és New Yorkban, majd 3-3 évig a liverpooli és a nottinghami egyetem fülészeti klinikájának konzultánsa volt. Gerlinger elmondta, hogy a pécsi klinikának valóban nagy számú sziklacsontra van szüksége, ugyanis ahhoz, hogy egy orvos letegye a fülész szakvizsgát, legalább 15 ilyen csontot meg kell fúrnia, a szakorvosnak pedig további húszat ahhoz, hogy adjunktus legyen. E gyakorlat azért elengedhetetlen, mert műtét közben elég egy milliméter tévedés, s a fúró elvérezteti az artériát vagy a vénát, lebénítja az arcideget, maradandó károsodást okoz a beteg hallásában vagy egyensúlyszervében.
A fülészek számára a későbbiekben is fontos ez a gyakorlás, és hogy lépést tartsanak tudományuk fejlődésével, ezért a pécsi klinika 1993 óta minden évben három napos tanfolyamot rendez azoknak, akik a sziklacsonton végrehajtott műtéti eljárásokat akarják gyakorolni. Idén a múlt héten rendezték meg ezt a kurzust. Harmincan vettek részt az oktatáson, általában tapasztalt fülészek, s akadt olyan, aki 62 évesen jött el, hogy fejlessze tudását. Hogy a résztvevők gyakorolni tudjanak, 40 sziklacsontot biztosított a pécsi klinika. Megkérdeztük Gerlingert, hogy a tanfolyam milyen „haszonnal dolgozik”, s a profit kit illet. Az igazgató elmondta, hogy a bevételük 2,4 millió forint, s ebből a műszer- és terembérletidíj fizetése után megmarad a klinikának 500-600 ezer forint, a haszonból az intézmény műszaki feltételeit javítják. Az igazgató azt mondta, hogy személyesen senkinek, így neki sincs haszna a tanfolyamból, mindenki ingyen, az intézmény presztízséért dolgozik. Arról is kérdezteük Gerlinger Imrét, hogy ő adott-e el valakinek („zsebre”) sziklacsontot. Az igazgató azt felelte, ilyenre nem volt példa, egyébként a csontokat a tanulni vágyó kollégák beszerezhetik a saját kórházukban. Így aztán a csakis tanulásra használható sziklacsontnak nincs komoly értéke, talán párezer forintot lehetne érte kapni. Gerlinger hozzátette még, hogy nincs efféle pénzekre rászorulva, a klinikavezető havi bére milliós nagyságrendű, ráadásul előfordul, hogy a hétvégeken külföldre megy műteni, s olyankor két nap alatt másfél millió a bevétele. Azt is elárulta, hogy a múlt évben az Arab Emirátusok amerikai egyeteme mesés – a hazai bér többszörösére rúgó – fizetéssel ajánlott neki állást, amit ő nem fogadott el. Gerlinger Imrének csak sejtései vannak arról: miért gondolja a feljelentő róla azt, hogy üzletelt a sziklacsonttal. Talán azért, mert előfordult, hogy intézete három orvosával kiutazott Piacenzába – az olasz fülészeti klinika a világ egyik legjobbja –, s a magyar team vitt magával tizenegynéhány sziklacsontot, mivel kint gyakorolni akarták a legújabb műtéti eljárásokat. Ebből következtethetett valaki arra, hogy az igazgató eladási szándékkal vitte ki a csontokat külföldre. Ám azokat nem adták el, hanem kint gyakoroltak rajta, állítja Gerlinger Imre. Az igazgató elmondta, hogy  nem volt a kivitelre engedélye, de erre az unión belül nincs is szükség. Ezt erősítette ügyvédje is. Ugyanakkor lapunk igazságügyi orvosszakértője úgy fogalmazott, hogy csak a hatóság engedélyével lehet kivinni külföldre gyógyítási és kutatási célra emberi szervet vagy szövetet. A törvény szerint az engedélyhez tartozó kísérő iratnak tartalmaznia kell, hogy mi célból és hová szállítják, minden más esetben a kivitel felveti a szervkereskedelem gyanúját. Az engedélyezési eljárásban megvizsgálják, hogy a kivinni kívánt szerv vagy szövet jelenthet-e fertőzési kockázatot. Alapkitétel, hogy anyagi haszon nem származhat a szervek, szövetek ilyen típusú felhasználásból.
Gerlinger ragaszkodik ahhoz, hogy eszükbe se jutott értékesíteni az Olaszországba kivitt csontokat, azok az ő tanulásuk kellékei voltak. Az igazgató egyébként úgy érzi, hogy klinikán belülről jött a feljelentés. A múlt évben súlyos szakmai-etikai vitája volt egyik kollégájával, s ezt követően néhány nap múlva megszületett a feljelentés. Ez aligha lehet véletlen, véli Gerlinger Imre. A rendőrségi vizsgálatban eddig senkit sem gyanúsítottak meg, tanúként viszont kihallgatták a klinika tavalyi tanfolyamának 33 résztvevőjét. A vizsgálat lezárásának határideje – információink szerint – február eleje.

Szervek halottakból való eltávolításának lehetőségeiről az egészségügyi törvény rendelkezik - vázolta lapunknak az általános szabályozást Kereszty Éva jogász, igazságügyi orvosszakértő. Orvostudományi célokra, anatómia oktatásra akkor lehet halottból szervet, szövetet eltávolítani, ha az illető életében ehhez kifejezetten beleegyezését adta, illetve ha életében ez ellen nem tiltakozott és a temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül ebbe beleegyezett. Az önrendelkezés történhet tanukkal aláírt vagy közjegyző előtt hitelesített okirattal. Hogy ez megtörtént-e, az a halottnyilvántartásban ellenőrizhető. Mivel ezek emberi maradványok, ha már nincs szükség az eltávolított szervekre, megsemmisítéskor a kegyeleti szabályokat betartva kell eljárni, azaz el kell temetni. Az orvosi egyetemeken szinte mindenütt van emlékoszlopa az orvostudománynak fölajánlott halottaknak. A felboncolt holtestekről rendre meg is emlékeznek, halottak napján koszorúznak. Kereszty Éva hozzátette: külföldre csak a hatóság engedélyével lehet kizárólag, gyógyítási kutatási célokra lehet vinni szervet, szövetet, az egészségügyi törvény rendelkezése szerint csak hatósági engedéllyel és egyéb kísérő iratokkal együtt. A kísérő iratnak tartalmaznia kell, hogy mi célból és hová szállítják, különben szervkereskedelemnek minősül az eset. Konkrét eljárásban vizsgálják, hogy az utaztatni kívánt szerv, szövet jelenthet-e a fertőzési kockázatot. A szükséges költségek megtérítésén túl anyagi haszon nem származhat a szervek, szövetek ilyen felhasználásából.

Frissítve: 2020.01.28. 20:17

Nyomoznak a dusnoki szülők ellen, akik az állam háta mögött nevelték volna fel gyereküket

Publikálás dátuma
2020.01.28. 11:35

Fotó: Google Street View
Már az Alkotmányvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltette a Magyar Nemzet szerint az a csoport, aminek tagja a család.
Kiskorú veszélyeztetése miatt folyik büntetőeljárás az ellen a dusnoki házaspár ellen, akiktől január 22-én vette el négy hónapos gyereküket a gyámhivatal - írja a Magyar Nemzet. Úgy tudják, az Alkotmányvédelmi Hivatal extrém szervezetekkel foglalkozó részlegén vizsgálják azt a Mintaként Alkalmazott Mozgalom (MAG) nevű csoportot, amihez a szülők tartoznak.
Az előzményekről a Kalohírek régiós portál azt írja, úgy tudják, a Dusnokon élő fiatal pár egy szekta-szerű szervezet tagja, több más környékbeli családhoz hasonlóan. A bajai gyámügy rendelte el a kiskorú nevelésbe vételét, azzal az indokkal, hogy tavaly szeptember 20. – azaz kéthetes kora – óta sem hollétéről, sem egészségi állapotáról nincs semmiféle információ. Amikor tavaly novemberben próbáltak érvényt szerezni az akkor született határozatnak, a kormányhivatal embereit egy 10-15 fős társaság elkergette. Idén már a Terror Elhárítási Központ (TEK) segítségével mentek vissza. A Kalohírek szerint Dusnokon másnap nagyjából negyvenen tüntettek a történtek miatt. A kvázi sajtótájékoztatóvá lényegült demonstráción megszólalt egy hölgy is, aki nagy paksaméta dokumentumot lobogtatott, és azt állította, hogy az iratokkal számos eljárási szabálytalanságot, jogszerűtlenséget, sőt, kifejezett bűncselekményeket köztük okirat-hamisítást is bizonyítani tud. A hatósági fellépés másnapján Géczy Gábor, a szektának tartott MAG vezetője a világhálón mozgósította híveit „Keressük Bolvári Bátor Nyilast!” címmel - veszi vissza a szót a Magyar Nemzet, miután röviden ugyancsak a régiós portált idézték. Géczy állította, hogy a rendőröknek nem igazolták magukat, illetve, hogy a gyerek anyukáját leteperték és előállították, majd a hatóságok, a rendőrök és a gyámügyesek számonkérésére buzdította a MAG-osokat. Hétvégén azonban már, némileg visszakozva az állam szervezeteivel szembeni ellenállásra való felhívástól, Géczy kompromisszumra szólította fel a szülőket és a hatóságokat.
A lap szerint a csoport vezetőjének enyhülése összefügghet az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelmének felkeltésével. Úgy vélik, azért vizsgálódnak a csoport örül, mert a MAG kétségbe vonja a magyar állam fennhatóságát az állampolgárai felett, és tagjai nem hajlandóak a legelemibb együttműködésre sem az állami szervekkel. Ezt a dusnoki gyerek ügyével támasztják alá: értesüléseik szerint a babát még csak nem is anyakönyvezték, egyáltalán nincs semmilyen hivatalos irata, így tulajdonképpen jogilag nem is létezik.
Szerző

Fogynak a bliccelők, de egyre többet fizetnek - rekord összeget hajtott be tavaly a MÁV

Publikálás dátuma
2020.01.28. 07:46
Illusztráció
Fotó: Népszava
2017-ben és 2018-ban is 35-35 ezer jegyzőkönyvet állítottak ki bliccelés vagy egyéb vasúti szabálysértés miatt, 2019-ben már csak 30 ezret, mégis tavaly fizették be a legtöbbet.
Rekordot döntött a MÁV bliccelésből származó bevétele 2019-ben: 103 millió forintot fizettek be a jegy nélkül utazók - közölte a vasúttársaság kedden. Azt írják,
  • 2017-ben 63 millió forint folyt be a kiszabott bírságokból,
  • 2018-ban ez a szám 93 millió forintra emelkedett,
  • 2019-ben pedig 103 millió forint bevétele lett ebből a vasúttársaságnak.
2017-ben és 2018-ban is 35-35 ezer jegyzőkönyvet állítottak ki a jegyvizsgálók bliccelés vagy egyéb vasúti szabálysértés miatt, 2019-ben pedig 30 ezer alkalommal szabtak ki bírságot 313,1 millió forint értékben - tették hozzá. A vasúttársaság 2019-ben összesen 794 egy összegű és 2334 részletfizetésre irányuló fizetési megállapodást kötött, valamint 33,8 ezer felszólítást küldtek ki levélkampány keretében.
A rekord persze viszonylagos, csak az elmúlt öt évben nem volt ilyen magas ez az összeg. A közlemény arról sem szól, hogy a frissen kiszabott bírságok befizetéséről van-e szó, vagy korábbiak is bekerültek a 103 millióba. Az sem derül ki belőle, ezzel párhuzamosan hogyan alakult az utazóközönség hajlandósága arra, hogy rendesen megvegye a jegyét vagy bérletét.
Témák
MÁV pótdíj