Névtelen levelet kapott szerkesztőségünk a közelmúltban, ami szerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti klinikáján az elmúlt években rendszeresen megvalósult a tiltott szervkereskedelem és az emberi szerv tiltott felhasználása, ezért az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyár óta vizsgálatot folytat. Megkerestük az ORFK-t, ahol írásban megerősítették, hogy valóban folyik vizsgálat a pécsi klinikán emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény gyanújával. Szerettük volna megtudni, hol tart a nyomozás, ám az ORFK – a nyomozás érdekeire hivatkozva – ennél többet nem árult el. (Az ügyről egyébként a Szabad Pécs is hosszan írt hétfőn közzétett cikkében.)
Előbbiek okán megpróbáltuk a névtelen levél állításainak valóságtartalmát ellenőrizni. A feljelentő azt írta, hogy a klinika szabálytalan módon jutott hozzá az elhalálozott betegek sziklacsontjához. A csontokat a boncolás után távolították el a később hamvasztóba szállított holttestekből, ám ehhez nem kérték az elhalálozottak hozzátartozóinak beleegyezését, és az eltávolításhoz hiányzott a megfelelő szakmai engedély.
A nagyjából ötször öt centi méretű szikla- vagy más néven halántékcsont mögött bújik meg az ember halló- és egyensúlyozószerve. E szervek megműtéséhez a sziklacsontot gyakran meg kell fúrni. A klinika azért kért az egyetem patológiai intézetétől nagy mennyiségben sziklacsontot, mert azon gyakorolnak az orvostanhallgatók és a szakorvosok. A feljelentő azonban úgy gondolta, hogy az indokoltnál nagyobb számban kértek szilacsontot, így amikor a vizsgálat indult, több száz csontot foglaltak le a klinikán. A feljelentő azt gyanítja, hogy Gerlinger Imre, a klinika igazgatója – számára bevételt hozó – tanfolyamokat tartott, és ehhez kellett a nagy számú a halántékcsont. A feljelentő azt is feltételezte, hogy az igazgató más intézmények orvosainak is adott el csontokat, „zsebre dolgozva”.
Megkerestük a PTE rektorát, Miseta Attilát, aki kutatóorvos és 2018 júliusa óta irányítja az egyetemet. A rektortól megtudtuk, hogy az ügyben belső vizsgálat nem indult, mivel nincs annak jele, hogy a klinika vagy annak vezetője sziklacsontokkal üzletelt volna. A rektor ugyanakkor elismerte: korábban nem volt kellő körültekintéssel szabályozva az egyetemen az, hogy a halottak szerveit és szöveteit milyen módon lehet eltávolítani oktatási és kísérleti célból. Az egészségügyi törvény által elvárt szabályozást – a történtek hatására – megtették, és múlt év augusztusában írásban rögzítették a szerv- és szöveteltávolítás, illetve -felhasználás előírásait.
Korábban általában az volt a gyakorlat, hogy a klinikaigazgatók telefonon vagy levélben rendelték meg az oktatáshoz szükséges szerveket a patológiától, és onnan megkapták azokat. Augusztus óta az egyetem etikai bizottságától kell engedélyt kérni arra, hogy a halottakból oktatási célra eltávolíthassanak szerveket és szöveteket. Ez egy részletesen adminisztrált eljárás, s az engedély kiadásához szükséges az is, hogy azzal egyetértsen az egyetem patológiai, illetve az anatómiai intézetének a vezetője. Az új előírás azt is rögzítette, hogy csak annak a halottnak a testéből lehet szervet eltávolítani, aki ezt életében nem tiltotta meg, emellett a szerv eltávolításához meg kell kapni a halott eltemetését vállaló rokon engedélyét.
Hogy utóbbi korábban miképp történt, arról az egyetem nem nyilatkozott. A PTE jogásza szerint ugyanis nem szükséges a rokon hozzájárulása, ezért, ha korábban nem kértek engedélyt az illetékes hozzátartozótól, akkor azzal nem is sértettek jogszabályt. Csakhogy az általunk megkérdezett igazságügyi orvosszakértő úgy nyilatkozott: a rokon hozzájárulása az 1997-ben életbe lépett törvény alapján korábban is kötelező volt. Saját jogértelmezésünk is ezt erősíti, hisz az egészségügyi törvény 222. paragrafusa így fogalmaz: „egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt… temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett”.
A jelek alapján a pécsi egyetem egyelőre nem kíván szembe nézni azzal, hogy 22 éven át az illetékes rokon engedélye nélkül vettek ki szerveket oktatási céllal a halottakból. Mivel az intézmény ragaszkodik a saját jogértelmezéséhez, így azt se tudhatjuk meg, hogy hány esetben történt szerveltávolítás a halottakból törvénytelenül.
A feljelentő által támadott Gerlinger Imre válaszolt kérdéseinkre. A 63 esztendős orvos tíz éve irányítja a fülészeti klinikát, számos, a hallást forradalmi módon javító műtéti eljárás magyarországi meghonosítójának tartják. Korábban külföldön is dolgozott – többek között – Utrechtben és New Yorkban, majd 3-3 évig a liverpooli és a nottinghami egyetem fülészeti klinikájának konzultánsa volt. Gerlinger elmondta, hogy a pécsi klinikának valóban nagy számú sziklacsontra van szüksége, ugyanis ahhoz, hogy egy orvos letegye a fülész szakvizsgát, legalább 15 ilyen csontot meg kell fúrnia, a szakorvosnak pedig további húszat ahhoz, hogy adjunktus legyen. E gyakorlat azért elengedhetetlen, mert műtét közben elég egy milliméter tévedés, s a fúró elvérezteti az artériát vagy a vénát, lebénítja az arcideget, maradandó károsodást okoz a beteg hallásában vagy egyensúlyszervében.
A fülészek számára a későbbiekben is fontos ez a gyakorlás, és hogy lépést tartsanak tudományuk fejlődésével, ezért a pécsi klinika 1993 óta minden évben három napos tanfolyamot rendez azoknak, akik a sziklacsonton végrehajtott műtéti eljárásokat akarják gyakorolni. Idén a múlt héten rendezték meg ezt a kurzust. Harmincan vettek részt az oktatáson, általában tapasztalt fülészek, s akadt olyan, aki 62 évesen jött el, hogy fejlessze tudását. Hogy a résztvevők gyakorolni tudjanak, 40 sziklacsontot biztosított a pécsi klinika.
Megkérdeztük Gerlingert, hogy a tanfolyam milyen „haszonnal dolgozik”, s a profit kit illet. Az igazgató elmondta, hogy a bevételük 2,4 millió forint, s ebből a műszer- és terembérletidíj fizetése után megmarad a klinikának 500-600 ezer forint, a haszonból az intézmény műszaki feltételeit javítják. Az igazgató azt mondta, hogy személyesen senkinek, így neki sincs haszna a tanfolyamból, mindenki ingyen, az intézmény presztízséért dolgozik.
Arról is kérdezteük Gerlinger Imrét, hogy ő adott-e el valakinek („zsebre”) sziklacsontot. Az igazgató azt felelte, ilyenre nem volt példa, egyébként a csontokat a tanulni vágyó kollégák beszerezhetik a saját kórházukban. Így aztán a csakis tanulásra használható sziklacsontnak nincs komoly értéke, talán párezer forintot lehetne érte kapni. Gerlinger hozzátette még, hogy nincs efféle pénzekre rászorulva, a klinikavezető havi bére milliós nagyságrendű, ráadásul előfordul, hogy a hétvégeken külföldre megy műteni, s olyankor két nap alatt másfél millió a bevétele. Azt is elárulta, hogy a múlt évben az Arab Emirátusok amerikai egyeteme mesés – a hazai bér többszörösére rúgó – fizetéssel ajánlott neki állást, amit ő nem fogadott el.
Gerlinger Imrének csak sejtései vannak arról: miért gondolja a feljelentő róla azt, hogy üzletelt a sziklacsonttal. Talán azért, mert előfordult, hogy intézete három orvosával kiutazott Piacenzába – az olasz fülészeti klinika a világ egyik legjobbja –, s a magyar team vitt magával tizenegynéhány sziklacsontot, mivel kint gyakorolni akarták a legújabb műtéti eljárásokat. Ebből következtethetett valaki arra, hogy az igazgató eladási szándékkal vitte ki a csontokat külföldre. Ám azokat nem adták el, hanem kint gyakoroltak rajta, állítja Gerlinger Imre. Az igazgató elmondta, hogy nem volt a kivitelre engedélye, de erre az unión belül nincs is szükség. Ezt erősítette ügyvédje is. Ugyanakkor lapunk igazságügyi orvosszakértője úgy fogalmazott, hogy csak a hatóság engedélyével lehet kivinni külföldre gyógyítási és kutatási célra emberi szervet vagy szövetet. A törvény szerint az engedélyhez tartozó kísérő iratnak tartalmaznia kell, hogy mi célból és hová szállítják, minden más esetben a kivitel felveti a szervkereskedelem gyanúját. Az engedélyezési eljárásban megvizsgálják, hogy a kivinni kívánt szerv vagy szövet jelenthet-e fertőzési kockázatot. Alapkitétel, hogy anyagi haszon nem származhat a szervek, szövetek ilyen típusú felhasználásból.
Gerlinger ragaszkodik ahhoz, hogy eszükbe se jutott értékesíteni az Olaszországba kivitt csontokat, azok az ő tanulásuk kellékei voltak. Az igazgató egyébként úgy érzi, hogy klinikán belülről jött a feljelentés. A múlt évben súlyos szakmai-etikai vitája volt egyik kollégájával, s ezt követően néhány nap múlva megszületett a feljelentés. Ez aligha lehet véletlen, véli Gerlinger Imre.
A rendőrségi vizsgálatban eddig senkit sem gyanúsítottak meg, tanúként viszont kihallgatták a klinika tavalyi tanfolyamának 33 résztvevőjét. A vizsgálat lezárásának határideje – információink szerint – február eleje.