Előfizetés

A koronavírus miatt kérdőívet kell kitölteniük a Semmelweis Egyetem kínai hallgatóinak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.28. 13:56

Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
A koronavírus hordozásának gyanúja esetén a felsőoktatási intézmény kéthetes megfigyelés alá vonja az érintettet, akkor is, ha tünetmentes.
Az egyetemen mintegy 400 távol-keleti hallgató tanul, köztük 52 kínai, akiknek a szorgalmi időszak megkezdése előtt ki kell töltenie egy részletes kérdőívet. Ez alapján dönthető el, mekkora a kockázata annak, hogy hordozhatja a vírust. Amennyiben ez felmerül, de a hallgató tünet- és panaszmentes, kéthetes járványügyi megfigyelés alá vonja az egyetem, míg egy esetleges fertőzés tüneteinek jelentkezésekor az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba szállíttatják a beteget – írta közleményében a Semmelweis Egyetem.
A betegség kezdeti tünetei nem különböznek a felsőlégúti vírusfertőzések, például az influenza tüneteitől. Amennyiben valakinél a hirtelen kialakuló, több napig tartó lázas állapot és a felsőlégúti panaszok mellett köhögés és nehézlégzés jelentkezik, valamint a közelmúltban ő vagy hozzátartozója járt a vírussal fertőzött országokban, az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban jelentkezhet.
"A gyakori kézmosás és a higiénés szabályok betartása pillanatnyilag az egyetlen védekezési mód a koronavírussal szemben. Magyarországon jelenleg nem kell tartania a megbetegedéstől azoknak, akik a közelmúltban nem jártak Kínában, vagy a velük egy háztartásban élők nem utaztak a fertőzött országokba" – mondta Prinz Gyula, az egyetem infektológusa. A vírusok ellen nincs gyógyszer, nem alkalmazható ellene antibiotikum, a szakemberek jelenleg az oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak.
A koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években kimutatták felsőlégúti tünetektől szenvedő betegeknél, nevüket pedig elektronmikroszkópos képükről kapták, mivel a naphoz hasonló koronával rendelkeznek. A kórokozó hat törzse fertőzheti meg az embert. A betegség általában gyakori, és az egyszerű megfázáshoz hasonló, felső- és alsólégúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi. Az új humán koronavírustörzs 2019 decemberében jelent meg Vuhanban, majd január 8-án azonosították. Azóta mintegy 100 ember halálát okozta – írták.

Így veri szét a kultúrát az Orbán-kormány - már Brüsszelben van az Oktatói Hálózat jelentése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.28. 13:44
Tüntetés a színházak függetlenségéért 2019. december 10-én
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kötetet az európai intézmények minden vezetőjének eljuttatnák az ellenzéki EP-képviselők.
Harminc szerző 86 oldalon tett kísérletet, hogy összefoglalja, milyen károkat okozott Magyarországon a jogállamiság felszámolása és az autoriter rendszer kiépítése a kultúra - az oktatás, a tudomány, a művészet, a kulturális örökség és a média - területén. Erről szól az Oktatói Hálózat (OHA) kiadványa. A Háttal Európának szerzői mind független kutatók, egyetemi oktatók, újságírók, szakértelemmel és saját tapasztalattal fentiekről, mondta el a kiadvány keddi, brüsszeli bemutatóján az OHA részéről Gács Anna. Az angolul is elérhető munkát a sajtótájékoztatón az európai közvéleménynek kívánták megmutatni, mivel - mint Gács fogalmazott -
a magyarországi antidemokratikus törekvések az EU hallgatólagos hozzájárulásával folynak.

A kiadványt az európai intézmények minden vezetőjének eljuttatnák - mondta a sajtótájékoztatón résztvevő ellenzéki EP-képviselők egyike, az MSZP-s Ujhelyi István. Ujhelyi személyesen viszi el a tanulmánykötetet az Európai Néppárt (EPP) vezetőihez, még a következő tanácsülés előtt - jelentette be. Szerinte értékek és érdekek között kell választaniuk, amikor arról döntenek, kirúgják-e a magyar kormánypártot, az pedig már a napnál is világosabb, hogy az európai értékekkel szembe megy az Orbán-kormány.
Óriási köszönetet mondott a közreműködőknek a momentumos Cseh Katalin is. Ilyen tanulmányokra - hiteles referenciapontokra - építenék törvényalkotó munkájukat, tette hozzá. Cseh szerint a jelentés tökéletesen megragadja, hogy az Orbán-kormány minden erővel kontrollálni szeretné a diákokat, a kutatókat, a tanárokat és a művészeket, pedig szerinte "az új generáció alapélménye a szabadság".
A magyar emberek szellemi erőforrása a legnagyobb érték az országban, de épp ezt teszi tönkre a kormány a DK-s Róna Sándor szerint, aki ugyancsak részt vett a sajtótájékoztatón. Az oktatás helyzetét emelte ki a kötet témái közül, rámutatva: a PISA-felméréseken a magyar diákok már a legrosszabban teljesítenek Európában. A felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan zuhan - különösen a nehéz sorsú fiatalok érintettek, akiktől a kiemelkedés lehetőségét vette el a kormány. Róna hozzátette: nem túlzó elvárás egy európai oktatási minimum azért, hogy a magyar fiatalok is egyenlő eséllyel indulhassanak Európában.
A kötet szerzői honoráriumot nem kaptak, csak a fordítás és nyomtatás került pénzbe - mondta el kérdésre Gács. Az ehhez szükséges körülbelül egymillió forintot magánadományokból és néhány civil szervezet segítségével jött össze.

Így épült le a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média 2010-2019 között

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.01.28. 13:40

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány valamennyi területen szisztematikusan szembemegy az Európai Unió alapelveivel, értékeivel, normáival – olvasható az Oktatói Hálózat friss jelentésében.
Hiánypótló szakmai anyagot publikált kedden az Oktatói Hálózat (OHA): a mintegy ötven szakember (kutatók, oktatók, akadémikusok) közreműködésével készült, „Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010-2019” című jelentés azt mutatja be, hogy a különböző területeken az elmúlt években lezajlott, olykor hektikusnak tűnő kormányzati intézkedések valójában egységes rendszert alkotnak. Az említett szférákban az alulfinanszírozás, a szélsőséges központosítás, a szakmai autonómiák felszámolása, a széles értelemben vett kultúra rövid távú politikai érdekeknek való alárendelése súlyos veszteségeket okozott. A jelentés bemutatóján Bozóki András politológus az elmúlt évek kulturális politikája kapcsán arról beszélt: ezt a területen a homogenizálás jellemzi („nemzeti kultúra”), miközben a sokszínűség egyre inkább háttérbe szorul. Ám ez a „nemzeti kultúra” is csak annyiban fontos az Orbán-rendszer számára, amennyiben eszközként használható fel politikai célok elérésére. A központi akarat érvényesítését a tulajdonviszonyok radikális átrendezésével érték el, emellett a végletes központosítás és a kézvezérlés vált jellemzővé. Bozóki szerint a kulturális életet ma „hűbérurak” igazgatják. Hasonló folyamatok mentek végbe a közoktatásban is: a radikális központosítás, az önkényes és átgondolatlan beavatkozások és forráskivonás hatalmas károkat okoztak a jelentés szerzői szerint. Bajomi Iván szociológus emlékeztetett: az iskolák 2010 utáni „visszaállamosításának” jelszava az esélyegyenlőség volt, ám ebből semmi nem valósult meg, sőt az egyenlőtlenségek csak növekedtek a tanktelezettség 16 évre csökkentése, a szegregációellenes-programok leállítása, az egyházi oktatási intézmények kiemelt, a szegregációt erősítő támogatása miatt. A felsőoktatásban drámaian csökkent a hallgatók aránya: míg 2009-ben 62 százalék volt, 2017-ben már csak 51 százalék – erre Máté András filozófus, egyetemi oktató hívta fel a figyelmet. Ennek oka, hogy a kormány tudatos intézkedésekkel folyamatosan szűkíti a bejutás lehetőségeit. Ez elsősorban a gyengébb szociális és kulturális hátterű fiatalok kiszorítását jelenti. A tudománypolitika sem kivétel, a kormányzat ezen a területen is a központi irányítás erősítésére, a szakmai, intézményes autonómiák korlátozására törekszik. Első lépésként központosították a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát, majd egy kormányhivatalba helyezték ki az alapkutatásokat finanszírozó OTKA-alapot. Kenesei István nyelvészprofesszor szerint a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntheti el, milyen kutatások mennyi támogatást kapnak. A média területén egyértelmű: a közpénzből fenntartott média a nyílt kormánypropaganda eszközévé vált, de a médiapiac döntő részét is – közvetve vagy közvetlenül – befolyása alatt tartja a kormánypárt. Vásárhelyi Mária szociológus szerint a közéleti médiatartalmak bulvárosítása a közönség butítását szolgálja. A jelentés szerint a magyar kormány tevékenysége 2010 óta a tudástermelés- és átadás, illetve a kultúrateremtés és a kulturális örökség megőrzése területén évtizedekkel vetette vissza az országot. Emellett szisztematikusan szembemegy az Európai Unió alapelveivel, értékeivel, normáival. A jelentést angol nyelven az Európai Parlamentben is bemutatták