Csenyéte: „Szörnyű tévképzetek élnek”

Publikálás dátuma
2020.01.28. 17:01

Fotó: Népszava
A gettósodott falvakban élő cigányság olyan csapdában van, ahonnan nem látszik a kiút. Ladányi János erre már tizenöt évvel ezelőtt figyelmeztetett.
A miniszterelnöknek tartózkodnia kellene az olyan kijelentésektől, amelyek alkalmasak a cigányság elleni gyűlöletkeltésre – hangsúlyozta Ladányi János szociológus, közgazdász, akit arról kérdeztünk, milyen tanulságai és következményei lehetnek a csenyétei halálesetnek. A borsodi Cserehátban lévő Csenyéte az ország legszegényebb települései közé tartozik, lakói túlnyomórészt romák. A közelmúltban egy férfi meghalt, miközben a kihívott mentők arra vártak, hogy megérkezzenek a biztosításukra kivezényelt rendőrök. Ladányi János tizenöt éven keresztül kollégáival együtt rendszeresen járt Csenyétére. Egyszer sem fordult elő, hogy bárki fenyegette volna, soha nem érzett félelmet. Tapasztalatai szerint Csenyéte, rendkívül rossz helyzete ellenére, békés falu. Kiss István polgármestert, akire még gyerekkorából emlékszik, rátermett településvezetőnek tartja.
Ezzel együtt – hívta fel a figyelmet a szociológus – tudomásul kell venni, hogy gettósodott körülmények között, ahol tartós mélyszegénység és kirekesztettség alakult ki, az emberek hajlamosak mindenkire ellenségként tekinteni, aki a külvilágból érkezik. Bőven elképzelhetők feszültségek. A haláleset ügyében Ladányi mindenképpen tisztességes, szakszerű és gyors vizsgálatot sürget annak kiderítésre, hogy pontosan mi történt. Ladányi János korábban már részletesen feltárta, hogyan vált a mintegy félezres falu gettótelepüléssé. A Csenyéte történetéről szóló, Szelényi Ivánnal közösen írt tanulmánya 2005-ben kötetben (Szociális és etnikai konfliktusok, Új Mandátum Könyvkiadó) is megjelent. Csenyétén a XIX. század végén, mivel a növekvő létszámú parasztságnak szüksége volt a belterületekre, telepet hoztak létre a cigányoknak. Az integráltabb romákat nem vonzotta, hogy silányabb házakba költözzenek a falu szélére: a jobb sorshoz szokott családok elmenekültek a telepi lét elől. A telep létrehozásával a falu „megnyitotta a cigány bevándorlás zsilipjét”. Az így kialakított térbe a szomszédos községekből kevésbé konszolidált családok költöztek be. A fél évszázadig tartó szegregációt (elkülönítést) a szocializmusban – ellentmondásoktól sem mentes – reintegrációs (visszailleszkedési) időszak követte, ami azonban nem bizonyult hosszú életűnek.
A hetvenes években megindult a parasztság kiáramlása Csenyétéről. Ingatlanjaikra az egyetlen lehetséges vevő a cigányság volt. Banki közreműködéssel a falusi házakat olyan áron adták el romáknak, amilyen áron azok máskülönben értékesíthetetlenek lettek volna. A folyamat visszafordíthatatlanná vált: a házvásárlásra felvett kölcsön a romákat bezárta a faluba, a nem cigány vevők szemében az ingatlanok értéküket vesztették, az olcsó árak miatt újabb szegény családok jöttek. „A kisfalusi magyar cigányság olyan társadalmi csapdában van, melyből nehéz látni, hogy mi is a kiút, van-e egyáltalán kiút” – olvasható a másfél évtizeddel ezelőtt megjelent tanulmányban. Valamit mégis tenni kell. Csenyétén van orvosi rendelő, de nincs orvos. Úgy általában: nincs semmi – konstatálta Ladányi János. Az orvosi ellátás megteremtése mellett a sürgős intézkedések közé sorolta, hogy javítani kell a tömegközlekedés helyzetén. Így lehet elérni, hogy a szinte teljesen elzárt falu kitörjön az elszigeteltségből. A szociológus szerint legalább olyan fontos közlekedésre költeni, mint közmunkára. Van, ami nem anyagi kérdés. Ladányi János felidézte, hogy a kormányfő „munka nélkül szerzett” pénznek minősítette, ezért az emberek igazságérzetét sértő bírósági döntésnek nevezte a gyöngyöspatai roma gyerekeknek iskolai szegregáció miatt megítélt kártérítést. Orbán Viktor nyilatkozatára ráerősített a kormányzati propaganda, a jobboldali sajtó és a szélsőjobboldal. Elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök egy hátrányos helyzetű kisebbség ellen hergelje a közvéleményt. Így is „szörnyű tévképzetek élnek” a társadalomban – mondta Ladányi János. A csenyétei eset nem kivételes az országban, több száz gettósodott település van, sőt már gettósodott térségek is léteznek. Ezek túlnyomó többsége eddig békés volt. Ha nem fejeződik be a cigányellenes hangulatkeltés, akkor – jegyezte meg a szociológus – „senki ne csodálkozzon azon, hogy olyan dolgok is megtörténhetnek, amelyeknek nem lenne szabad megtörténniük”.
Szerző
Témák
Csenyéte

Már nincs szmogriadó Budapesten

Publikálás dátuma
2020.01.28. 16:22

Fotó: Népszava
A légszennyező anyagok hétfői szintje „még nem volt problémamentes”, de a kedd reggeli órákban esett csapadék hatására kitisztult a levegő.
Megszüntették a szmogriadó tájékoztatási fokozatát Budapesten – közölte a Főpolgármesteri Hivatal kedden az MTI-vel. A közleményben azt írták, hogy a hétfői mérési eredményeken túl az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legújabb előrejelzése szerint
már nem indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása, ezért Karácsony Gergely főpolgármester elrendelte annak megszüntetését.

Bár a légszennyező anyagok hétfői szintje – a megkezdődött javulás ellenére, a korábbi napokhoz hasonlóan – „még nem volt problémamentes”, de a kedd reggeli órákban esett csapadék hatására kitisztult a levegő – közölték. Az OMSZ legújabb előrejelzése szerint a levegőminőség éjszaka is kiváló lesz, ami a következő két nap is így marad – áll a kommünikében. A kommüniké szerint a főpolgármester köszönetet mond azoknak, akik mérsékelték a szén-, illetve fatüzelésű berendezések és az autók használatát, továbbá az ipari pontforrások, kémények azon üzemeltetőinek, akik önkéntesen csökkentették légszennyező pontforrásaik kibocsátását. Úgy folytatták, hogy mivel a fővárosi légszennyezettségi helyzet kialakulásához hozzájárul az agglomerációs települések légszennyező hatása is, a főpolgármester külön köszöni, ha az agglomeráció településein élők, illetve ezen települések helyi önkormányzatai is figyelemmel követték és közreműködtek a – saját településükön, szűkebb környezetükön túl – fővárosi légszennyezettségi helyzet javításában is. Budapest vezetése továbbra is számít a fővárosiak, a fővárosi agglomerációban élők, illetve a fővárosba gépjárművel közlekedők együttműködésére abban, hogy a szmoghelyzetek kialakulása, súlyosabb esetekben a korlátozó intézkedések bevezetése elkerülhető legyen – zárta közleményét a Főpolgármesteri Hivatal.
Szerző

A koronavírus miatt kérdőívet kell kitölteniük a Semmelweis Egyetem kínai hallgatóinak

Publikálás dátuma
2020.01.28. 13:56

Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
A koronavírus hordozásának gyanúja esetén a felsőoktatási intézmény kéthetes megfigyelés alá vonja az érintettet, akkor is, ha tünetmentes.
Az egyetemen mintegy 400 távol-keleti hallgató tanul, köztük 52 kínai, akiknek a szorgalmi időszak megkezdése előtt ki kell töltenie egy részletes kérdőívet. Ez alapján dönthető el, mekkora a kockázata annak, hogy hordozhatja a vírust. Amennyiben ez felmerül, de a hallgató tünet- és panaszmentes, kéthetes járványügyi megfigyelés alá vonja az egyetem, míg egy esetleges fertőzés tüneteinek jelentkezésekor az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba szállíttatják a beteget – írta közleményében a Semmelweis Egyetem.
A betegség kezdeti tünetei nem különböznek a felsőlégúti vírusfertőzések, például az influenza tüneteitől. Amennyiben valakinél a hirtelen kialakuló, több napig tartó lázas állapot és a felsőlégúti panaszok mellett köhögés és nehézlégzés jelentkezik, valamint a közelmúltban ő vagy hozzátartozója járt a vírussal fertőzött országokban, az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban jelentkezhet.
"A gyakori kézmosás és a higiénés szabályok betartása pillanatnyilag az egyetlen védekezési mód a koronavírussal szemben. Magyarországon jelenleg nem kell tartania a megbetegedéstől azoknak, akik a közelmúltban nem jártak Kínában, vagy a velük egy háztartásban élők nem utaztak a fertőzött országokba" – mondta Prinz Gyula, az egyetem infektológusa. A vírusok ellen nincs gyógyszer, nem alkalmazható ellene antibiotikum, a szakemberek jelenleg az oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak.
A koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években kimutatták felsőlégúti tünetektől szenvedő betegeknél, nevüket pedig elektronmikroszkópos képükről kapták, mivel a naphoz hasonló koronával rendelkeznek. A kórokozó hat törzse fertőzheti meg az embert. A betegség általában gyakori, és az egyszerű megfázáshoz hasonló, felső- és alsólégúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi. Az új humán koronavírustörzs 2019 decemberében jelent meg Vuhanban, majd január 8-án azonosították. Azóta mintegy 100 ember halálát okozta – írták.
Szerző