Szabad szemmel: két nap múlva Brexit és Magyarország is megérzi majd a britek hiányát

Publikálás dátuma
2020.01.29. 06:56

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 29.
New York Times/Yahoo/Reuters Magyarországnak is számot kell vetnie azzal, hogy a két nap múlva esedékes brit kilépés teljesen felforgatja az erőviszonyokat az EU-n belül, mivel távozik az egyik legnagyobb regionális katonai hatalom, illetve nettó befizető. London volt az Oroszország elleni szankciók egyik legfőbb támogatója, túl azon, hogy szoros kapcsolatokat szorgalmazott az USA-val. Moszkva kapcsán a többi héja, így Svédország, Lengyelország és a 3 balti köztársaság pozíciója meggyengül a magyarokkal, olaszokkal és ciprusiakkal szemben, akik szívesen magasabb szintre emelnék a gazdasági együttműködést az oroszokkal. Hiányozni fog Európának a brit titkosszolgálatok munkája, ezért az unió azon lesz, hogy a biztonság és a védelem területén ne változzon semmi a Londonnal fennálló viszonyban. Viszont Párizs egyedül marad nagyhatalomként a szervezeten belül, és Macron az európai védelmi kapacitás kiépítése mellett van. Az ő helyzete azért is felértékelődik, mert Merkel kifelé tart a politikából. Az elnök reformokat akar, az integráció elmélyítése mellett kardoskodik, ami ellentéthez vezet a keleti tagokkal. Utóbbiak ezen a területen (is) szövetségesüknek tartották az euroszkeptikus Londont. Az új tagok az alacsonyabb áraikkal igyekeznek versenyképesek maradni és nem kívánnak több hatáskört átadni Brüsszelnek. Támogatják a nyugat-balkáni bővítést, amit Macron nemrégiben megtorpedózott. A NATO-t védőbástyának tekintik a Kremllel szemben, a francia államfő viszont agyhalottnak minősítette a védelmi szövetséget. Kelet-nyugati ellentétek várhatóak a következő EU-költségvetés kapcsán is, mert a tehetős államok nem óhajtanak többet beadni a közösbe, a volt szocialista országok viszont ragaszkodnak a támogatások eddigi szintjéhez. Alkupozíciójuk viszont már csak azért is gyengül, mert a kiesik mögülük a legfőbb támasz az euróövezet törekvéseivel szemben.  
NZZ Az eurózóna államaival ellentétben Magyarországon és Lengyelországban drágul az élet. Az infláció erőteljesen meglódult és ez elégedetlenséget vált ki az emberek körében. A jegybankok azonban nem kívánnak lépni. A magyaroknál egy év alatt 4 százalékkal mentek fel az árak, még a szlovákok állnak a legjobban a térségben, a maguk 2,8 százalékával. A lengyeleknél ront a helyzeten, hogy a napi szükséglet kielégítésére szolgáló cikkek ára az átlagos rátánál sokkal jobban megugrott. Vonatkozik ez az élelmiszerekre, a fodrászokra, a helyi közlekedésre, valamint az iparosok szolgáltatásaira is.  A jelenség részben arra vezethető vissza a Visegrádi Csoportban, hogy a jó gazdasági állapotok, valamint a fokozódó munkaerőhiány miatt igencsak meglódultak a bérek. Magyarországon egy év alatt több mint 10 százalékkal lettek magasabbak a nominális keresetek. De úgy néz ki, hogy az emelkedő jövedelmek csak gerjesztik az inflációt. 
The Times A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a britek egyre inkább elvesztik hitüket a demokrácia iránt, hiszen a parlament előbb arra kényszerítette a polgárokat, hogy népszavazáson mondjanak véleményt az uniós tagság fenntartásának vagy megszüntetésének végletekig leegyszerűsített kérdésében, majd a következő 3 és fél év azzal telt el a Westminsterben, hogy végrehajtsák-e az emberek döntését, és ha igen miként. De azért így is meglepő, amit a legfrissebb felmérés hozott ki, hogy ti. a lakosság többsége elégedetlen a jogállammal. Amúgy ez a jelenség a világ legnagyobb demokráciáiban is felbukkan. Ez persze nem okvetlenül jelenti azt, hogy a népek lemondanak a demokratikus értékekről. De jelezheti, hogy elegük van abból, ahogyan a politikai rendszer működik. Ám ez már önmagában véve is aggasztó, mert az ilyen országokban nagyobb támogatottságra számíthatnak a populista kormányok, amelyek megkerülik a jogállami normákat. Lásd Oroszországot, Venezuelát, Belaruszt. Ezt úgyis meg lehet ragadni, hogy az erős elégedetlenség előbb-utóbb politikai instabilitáshoz, korrupcióhoz és társadalmi viszályhoz vezet. Sokak szemében a liberális demokrácia nem képes kezelni a hatalmi ágak megosztásának segítségével az egyre nagyobb kihívásokat, a válságok, a globalizáció következményeit. Ebből azután az lett, hogy fokozódik az érdeklődés az Orbán Viktor által meghirdetett illiberális demokrácia iránt. Ő arra használta fel a kétharmadot, hogy eltörölje a fékeket és ellensúlyokat, meggyengítse a végrehajtó hatalom korlátait, beleértve a szabad sajtót. A mostani helyzetben az is növeli a demokráciára nehezedő nyomást, hogy a közösségi média ráerősít a megosztottságra. Sokkal körülményesebb kompromisszumra jutni, összeegyeztetni az eltérő érdekeket, miközben fenn kell tartani az alapvető szabadság- és emberi jogokat. Túl sok politikus számára sokkal kézenfekvőbb egyszerűbb megoldások hirdetésével megnyerni a híveket, semmint hogy tisztességesen beleállnának a komoly politikai döntések előtti egyeztetésekbe. Boris Johnsonnak is itt kellene kezdenie a munkát, ha helyre akarja állítani a bizalmat a demokrácia iránt.  
Politico Eredménytelenül zárult a Bizottság jogállamért felelős alelnökének varsói látogatása. Jourová azzal szállt fel a repülőgépre, hogy nem tapasztalt semmi olyasmit a lengyel kormány részéről, ami a kompromisszum irányába mutatna. Így várhatóan csak fokozódik a viszály a két fél között a lengyel bíróságok radikális reformja kapcsán. Annál is inkább, mert a lengyel igazságügyi tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen sem térnek vissza bírák kinevezésének korábbi rendszeréhez, mert szerinte az a modell ártalmas volt és nem működött. Az új szisztémában nem szakmai testület, hanem a PiS ellenőrzése alatt álló törvényhozás szabja meg, melyik bíró léphet feljebb a ranglétrán. Ám Brüsszel szerint ily módon politikai nyomásnak van kitéve a hatalmi ág függetlensége. A lengyel fél ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a most bevezetett gyakorlat más országokban is létezik, pl. a németeknél, ám szakértők szerint nem lehet egy lapon említeni a kettőt. Közben az Európa Tanács megfigyelési eljárás alá helyezte Lengyelországot. A Strasbourgban elfogadott határozat kimondja, hogy a végrehajtó hatalom próbálja ellenőrzése alá vonni a jogrendet, ám ily módon szembemegy a jogállam alapelveivel.  
Süddeutsche Zeitung A német politikusoknak tanácsos pótórát venniük, mert az alkalomhoz illő szép beszédeket mondtak a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján, csak éppen a Zsidó Világkongresszus egyik új tanulmánya szerint a németek negyede antiszemita nézeteket vall. Azon kívül minden ötödik, 30 évnél fiatalabb német azt sem tudja, mi az az Auschwitz. Szóval, valami nincs rendben. A politika sokáig nem vett tudományt a zsidóellenesség megerősödéséről, de a zsidó közösség tagjai már évek óta szembesülnek a mind nagyobb gyűlölettel. Az nagyon jó, hogy a kormány kemény fellépést ígér, de arra is szükség van, hogy határozottan nemet mondjanak mindazoknak, akik el akarják torzítani a történelmet. És teljesen mindegy, hogy ez esetben jobboldali-populista körökről, vagy nemzeti-soviniszta hatalmakról van-e szó. Berlin természetesen nem szabhat meg semmit Orbán Viktornak, aki igyekszik átírni a múltat, és ugyanez a helyzet lengyel kollégájával, miután ő két éve a zsidókat is felelőssé tette a népirtásért. De azért nem kellene átölelni a magyar politikust, ahogyan azt a CSU tette. Ha pedig komoly a fogadkozás, hogy ti. „Soha többé”, akkor a CDU a thüringiai választási sokk után nem beszélhet arról, hogy összefog az AfD völkisch-rasszista szárnyával. Az egykori lágerlakók szervezetei, pl. Dachauban és Ravensbrückben fellépnek mindazok ellen, akik meg akarják hamisítani az európai történelmet. Ám ezek az erők nem sok támogatást kapnak a német parlamentben, pedig a liberális demokrácia ellenségeivel szemben harcolnak. A jobbratolódás és az antiszemitizmus azonban nem csupán a nagypolitika számára, hanem helyi szinten is össztársadalmi gond. Az rendben, hogy felülvizsgálják a tanterveket, de nem ártana, ha a tanárok, rendőrök, sőt az igazságszolgáltatás dolgozói is továbbképzésben részesülnének. Ezen felül a politikára szintén ráférne egy kis korrepetálás.  
FAZ A lap úgy látja, hogy méltó emléket állított a holokauszt áldozatainak Berlinben a Német Történeti Múzeum azzal, hogy bemutatja a magyar származású, akkor 14 éves Sheindi Ehrenwald 1944-ben Magyarországon és Auschwitzban írott titkos naplóját. Merthogy az elsárgult lapok a személyes sorson keresztül hozzák közel a futószalagon végrehajtott tömeggyilkosságot. A tárlatot, amely jövő nyárig tekinthető meg, olyan tárgyak, fényképek egészítik ki, amelyek jobban megértetik a népirtás módszerét, a gettókat, a szállítási útvonalakat, a kiválogatást a rámpán. De akadnak köztük olyanok, amelyek az élet jelének számítottak: pl. az auschwitzi női táborban készült rajzok. A Yad Vashem Intézet kölcsönadta az SS-őrök fotóiból készült „Auschwitz-albumot”. Egyik-másik képen Sheindi Ehrenwald rokonai láthatóak. De a kiállítás kitér az elhúzódó kártérítésre is. Így a tárlóban megtekinthető 1951-ből a Jüdische Allgemeine lap karikatúrája, amely gonosz, „Ki nevet a végén”-társasjátéknak ábrázolja, hogy a kormányok nemigen mozdultak meg, mármint hogy fizessenek az áldozatoknak. Sheidi Ehrenwald, aki Jeruzsálemben él, csak 1998 kapott pénzt egy ilyen alapból. (Ötezer dollárt attól a német cégtől, amelynek hadiüzemében a háború vége felé dolgozott Sziléziában, és amely önkéntes alapon szánta rá magát a jóvátételre – a szerk. megj.)
Szerző

Már négy koronavírusos megbetegedést jelentettek Németországban

Publikálás dátuma
2020.01.28. 22:11
Az autóipari cég, ahol a német beteg megfertőződött
Fotó: PETER KNEFFEL / AFP / dpa Picture-Alliance
Mindannyian ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. A cégnél 40 olyan személyt azonosítottak, akik szoros kapcsolatban lehettek a fertőzöttekkel.
Három újabb esetben mutatták ki az újtípusú koronavírus okozta megbetegedést Németországban, valamennyit Bajorország tartományban, a bizonyítottan fertőzöttek száma így négyre emelkedett – közölte kedd késő este a tartományi egészségügyi minisztérium. A közlemény szerint mindhárman ugyanannál a vállalatnál dolgoznak, amelynél az első beteg. A három új beteget egy müncheni klinikán helyezték el, elkülönítve, ugyanúgy, mint az elsőt, akinél hétfőn mutatták ki a fertőzést. A cégnél mintegy 40 olyan személyt azonosítottak, akik szoros kapcsolatban lehettek a fertőzöttekkel. Esetükben szerdán elvégzik a kórokozó jelenlétét vizsgáló tesztet, és a vírus elleni védekezés irányítására a tartományi egészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságnál felállított munkacsoport szakértői alaposan ki is kérdezik őket – nyilatkozott Melanie Huml egészségügyi miniszter.
Német hírportálok a tartományi hatóságok közlése alapján korábban arról számoltak be: nem Kínában, hanem helyben, Bajoroszág tartományban okozhatta a megbetegedést a koronavírus a Kínából kiindult járvány első megerősített németországi eseténél. A 33 éves német férfi megbetegedése lehet az első olyan eset, amikor a vírus Kínán kívül terjed emberről emberre. Eddig rendre olyan embereknél mutatták ki a fertőzést, akik Kínában tartózkodnak vagy a közelmúltban jártak az ázsiai országban. A bajorországi beteg egy autóipari cég munkatársa, egy kínai kolléganője fertőzhette meg, aki a múlt héten részt vett egy továbbképzésen a vállalat központjában. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.28. 22:13

Trump-bejelentés, történelmi meglepetéssel

Publikálás dátuma
2020.01.28. 21:01

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Kockázatos az új közel-keleti béketerv. A palesztinoknak túl kevés, az izraelieknek túl sok lehet.
Rácáfolva minden előzetes kiszivárogtatásra és spekulációra, egy palesztin állam létrehozását is tartalmazza Donald Trump béketerve. A tervezett határokat pedig első alkalommal egy térkép is megerősíti. Mindez eléggé egyedi módon valósulna meg. Jeruzsálem Izrael egységes és feloszthatatlan fővárosa lenne, a ciszjordániai zsidó telepek túlnyomó része pedig izraeli fennhatóság alatt maradna. A Jordán völgyének biztonsági ellenőrzése ugyancsak Izraelnél maradna, még a palesztin állam létrehozása esetén is. Legalábbis egy ideig, addig, míg az új palesztin állam teljesíti a kormányzás „nemzetközi” feltételeit. A telepépítésre négyéves moratóriumot ír elő a tervezet, addig közvetlenül tárgyalnának a felek. A tervezet szerint a majdani palesztin állam nagyobb lenne, mint a jelenlegi palesztin területek. A Palesztin Hatóság által irányított Ciszjordániát és a Hamász uralta Gázát egyaránt magába foglalná, a két területet alagutakkal és felüljárókkal kötnék össze. A Templom-hegyen és a jeruzsálemi óváros más szent helyein érvényben maradna az izraeli szuverenitás, de Jordánia is megőrizheti adminisztratív jogait.
A tervezet kilátásba helyezi a Gázát uraló Hamász leszerelését, a teljes övezet demilitarizálását és azt is egyértelművé teszi, hogy a palesztin menekültek problémáját Izraelen kívül kell rendezni. Vagyis elveti a palesztinok által követelt „hazatérés jogát”, továbbá nem sürgeti az elmenekültek és azok leszármazottainak kártalanítását.
A 80 oldalas dokumentumból 50 foglalkozik a politikai rendezéssel, 30 a gazdasági vonatkozásokkal. A gazdasági ígéretek között szerepel, hogy egymillió állást hozhatnak létre a palesztinok számára, ami felszámolná a területet jellemző szegénységet. Trump veje, a béketerv összeállításának irányítója, Jared Kushner tavaly egy bahreini konferencián már bemutatta a gazdasági vonatkozásokat. Az ajánlat nem csak a palesztin területeket célozza, vélhetően azért sem, mert a teljes terv megvalósításához Washingtonnak szüksége van az arab országok, elsősorban a szomszédos államok beleegyezésére. Az gazdasági rész 10 évre terjedően 50 milliárd dolláros befektetési alap létrehozását ígéri, ebből 28 milliárdot a palesztin területekre fordítanának, míg a többi Egyiptom, Libanon és Jordánia között oszlana meg, illetve 5 milliárd dollárt irányoznak elő a Ciszjordániát és Gázát összekötő közlekedési folyósóra. Az alapot azonban nem teljes egészében az USA biztosítaná, más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők hozzájárulását is várják. A Donald Trump által az évszázad alkujának nevezett béketervet három év előkészület és többszöri halasztás után kedden délben – magyar idő szerint 18 órakor – mutatta be Washingtonban. Az újraválasztásra készülő amerikai elnök oldalán ott volt a március 2-i harmadjára megismételt előrehozott választás kampányában lévő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. Trump hétfőn az ellenzék miniszterelnök jelöltjét, a volt vezérkari főnök Beni Gáncot is fogadta Washingtonban, aki azonban a nagy pillanatról hiányzott, mert keddre visszarepült Izraelbe – a Netanjahu mentelmi jogáról döntő knesszet bizottság felállítására. Netanjahu azonban kedd reggel bejelentette, nem tart igényt a mentelmi jogra, amelyet maga kért január elsején, vállalja a bírósági eljárást. Persze, ha a béketerv fényében sütkérezve sikerül többséget szereznie március 2-án, akár meg is úszhatja a három korrupciós ügyet, amely miatt vádat emelt ellene tavaly november a főügyész. Bár a béketervet előre és látatlanban elutasító palesztin vezetés arra kérte az arab országokat, ne vegyenek részt a bemutatón, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Omán nagykövetei is jelen voltak Trump és Netanjahu közös sajtótájékoztatóján.
Trump hangsúlyozta, hogy tervét nem csak Netanjahu, hanem Gánc is támogatja. „Izrael ma nagy lépést tesz a béke felé”, mondta az elnök. Hozzátette, azt akarja, hogy ez a megállapodás nagyon jó legyen a palesztinok számára, majd úgy fogalmazott: „Esélyük van egy saját államra. Ez lehet az utolsó esélyük". Azt is beismerte, hogy a palesztinok kezdetben  minden bizonnyal elutasítják a dokumentumot, de majd idővel elfogadják, hiszen nem akarnak szegénységben élni, márpedig az amerikai segély megvonása még nagyobb szegénységbe taszította a régiót. A palesztin vezetés egyelőre valóban mereven elutasítja a megállapodást. Mahmud Abbász palesztin elnök nem fogadta Trump telefonhívását, hétfőn pedig, miközben a Fehér Házban egyeztetett a tervről Netanjahu és Gánc, a palesztin vezetés felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, arra kérve a világot, bojkottálják a washingtoni kezdeményezést. A Gázai övezetben és Ciszjordánia nagyobb településein tömegek gyűltek össze a terv ismertetésére várva, a különben rivális Fatah és a Hamász vezetői pedig sürgősségi egyeztetésre ültek össze. A két nagy párt vezetése az amerikai kezdeményezés bojkottjára és népi ellenállásra szólította híveit, ha a béketerv Jeruzsálemet Izrael egységes fővárosának tekinti és áldását adja palesztin területek annektálására, illetve a ciszjordániai izraeli telepekre. A Palesztin Iszlám Dzsihád jelezte, hogy felkeléssel és intifádával próbálja majd megakadályozni a terv megvalósítását. A washingtonban történtekre elsőként a Hamász reagált, nonszensznek nevezve az elhangzottakat. Az izraeli biztonsági erők készenlétben állnak, a hadsereg már reggeltől megerősítette a Jordán-völgyben állomásozó egységeit.
Netanjahu Washingtonból egyenesen Moszkvába repül, ahol szerdán Vlagyimir Putyinnal egyeztet Trump tervéről.

Izraelben nem mindenki örül

A ciszjordániai zsidó telepesek önkormányzati tanácsának ernyőszervezete delegációt menesztett Washingtonba a bejelentésre. A küldöttek ott szembesültek azzal, hogy az Izrael irányába a legnagyvonalúbb ajánlatnak tartott béketerv kétállami megoldást tartalmaz. "Meg vagyunk döbbenve", nyilatkozta a tanács elnöke, jelezve, nem fogadnak el egyetlen olyan tervet sem, amely  magába foglalja egy palesztin állam létrehozását.

Szerző
Frissítve: 2020.01.28. 21:09