KSH;fiatalok;foglalkoztatottság;munkanélküliek;

Hiába nő a foglalkoztatottság, egyre több a munkanélküli fiatal

Látványosan növekszik a fiatal munkanélküliek száma, az állástalanok több mint negyede már a 15-24 évesek közül kerül ki. Eközben egyre többen dolgoznak külföldön.

Nem csupán egy kiugró őszi adatsorról van szó, a tavalyi év egészében nőtt a fiatal munkanélküliek száma – derül ki a KSH legfrissebb foglalkoztatottsági adataiból. Mint korábban megírtuk: a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest, ami 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Ebben az időszakban 43 ezer fiatal vallotta magát munkanélkülinek, vagyis minden negyedik állástalan közülük került ki.

 

A mostani adatok az október-decemberi időszakot vizsgálják, ekkor összesen 155 ezren voltak munka nélkül, közülük pedig 40 ezer volt a fiatal, ami a 15-24 éves korosztály esetében 12,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ez tehát szeptember-októberhez képest ugyan csökkenést, a 2018-as azonos időszakhoz képest ugyanakkor 2,1 százalékpontos növekedést mutat. A KSH most a 2019-es év egészére vonatkozóan is közölt számokat, ebből pedig az látszik, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája tartósan növekszik: 2018-ban ugyanis még „csak” 10,2 százalék volt, tavaly viszont már 11,4 százalék.

 

Mindez különösen annak fényében kiemelkedő adat, hogy eközben a teljes munkavállalói korú népesség, azaz a 15-74 évesek körében a 2019-es évben tovább csökkent az állástalanok száma és aránya. Számuk 12 ezer fővel zsugorodott, ami 0,3 százalékos csökkenést és 3,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A foglalkoztatottak száma eközben 43 ezer fővel, 4 millió 512 ezerre nőtt a tavalyi évben. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási ráta így 70,1 százalékon áll, ami 0,9 százalékos növekedés. A fiatalok foglalkoztatása viszont fél százalékkal 28,5 százalékra esett vissza 2019-ben. A tavaly október-decemberi időszakban pedig 17 ezerrel kevesebb fiatal dolgozott, mint egy évvel korábban.

A fiatalok növekvő munkanélkülisége már a Magyar Nemzeti Banknak is szemet szúrt. A 15-24 éves munkanélküli fiatalok száma másfél év alatt 15 ezerrel nőtt, és elsősorban a pályakezdők elhelyezkedése vált nehezebbé – hívta fel a figyelmet Balázs Judith és Erdélyi Levente, a jegybank két szakértője, rámutatva: e téren Csehországban és Lengyelországban is jobb a helyzet, mint Magyarországon. A konjunktúra lanyhulása legelőször a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos munkakeresletet csökkentheti – emlékeztettek a 2008-as gazdasági válság „súlyos bizonyítékára” a szakértők az MNB honlapján is közölt írásukban.

 

A lapunk által megkérdezett szakértők szintén úgy vélik: a munkaadók a lassuló gazdasági növekedésre reagálnak a fiatalabb munkavállalók elutasításával. A korábbi tapasztalatok alapján a válságot elsőként mindig a fiatalabb korosztály sínyli meg, hiszen őket könnyebb és olcsóbb elküldeni. A fiatalok foglalkoztatásának csökkenése az első jele annak, hogy nem bővül tovább a foglalkoztatottság – magyarázta Csillag Márton, a Budapest Intézet szakértője.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke pedig néhány konkrét példát is említve arról számolt be: a feldolgozóiparban, azon belül is elsősorban az autóiparban az ágazatot érintő bizonytalanságok és negatív hírek miatt a cégek már elkezdték csökkenteni dolgozóik létszámát. Az egyelőre még csak kislétszámú elbocsátások pedig nagyobb arányban érintik a fiatalokat, hiszen ők jellemzően rövidebb ideje dolgoznak az adott cégnél, így könnyebb és olcsóbb is őket elküldeni. A fiatalabbak ráadásul hamarabb odébb is állnak, ha valami nem tetszik a munkahelyükön, de azzal már nem számolnak, hogy ma már jóval nehezebben tudnak ismét elhelyezkedni, mint egy évvel ezelőtt.      

Egyre többen dolgoznak külföldönMiközben a közfoglalkoztatottak száma csaknem 18 százalékkal, 108 200 főre csökkent tavaly október-decemberben, a külföldi telephelyen dolgozók már csaknem 9 százalékkal többen, mintegy 120 ezren vannak. Ha a teljes 2019-es évet nézzük, akkor 11 ezerrel többen dolgoztak külföldön, mint 2018-ban. 
Megkérdeztük a KSH-t, mire számítanak hosszútávon. Íme a válasz:A fiatalok romló foglalkoztatási adataival kapcsolatban kerestük a KSH-t is. Azt szerettük volna megtudni, szerintük mi áll a fiatalok emelkedő munkanélküliségi, és csökkenő foglakoztatási adatainak hátterében, illetve hosszú távú negatív tendenciára számítanak-e. Múlt héten azt írták: a Foglalkoztatottság és a Munkanélküliség gyorstájékoztató január 29-i megjelenése után, az éves adatok birtokában reflektálnak a kérdéseinkre. A mai napon ezért ismét elküldtük azokat a KSH-nak. Érdemi válasz helyett azonban csak korábbi, Megugrott az állás nélküli fiatalok száma című cikkünkhöz fűzött kommentárt kaptunk. Az alábbiakban ezt szó szerint közöljük: „A cikkben feltérképezte a fiatalok munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos statisztikai felvételek eredményeit, illetve az adminisztratív forrásokban rendelkezésre álló információkat. Hivatkozott kutatási eredményekre, melyek elsősorban az MTA KRTK gondozásában megjelent Munkaerőpiaci Tükör kiadvány megállapításain alapultak. Az évente megjelenő, a munkaerő-piac aktuális állapotát bemutató kiadvány általában külön fejezetet szentel, célzottan fókuszál bizonyos csoportokra, az utóbbi kiadványban ez a csoport a fiatalokat fedte le. A kiadvány megállapításai, ezen belül a fiatalok helyzetét bemutató rész jelentős mértékben a KSH munkaerő-felmérés idősorainak feldolgozásán alapul. A cikkben a szakszervezet oldaláról is igyekezett a témát körbejárni, megszólaltatva a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökét. Az általa elmondottakat igazolják a KSH adatai is (konjunktúra lanyhulás általánosságban, a fiatalok határozott idejű szerződéssel történő alkalmazása, ezáltal könnyebb elbocsátása, a kevesebb munkatapasztalat, de akár a fiatalok azon munkavállalói igénye, mely a kedvezőbb, rugalmasabb munkafeltételeket preferálja, nagyobb mértékű fluktuációt indukálva). A cikkben írott megállapítások azon részével, amelyeket a KSH felmérések alapján tettek meg, vagy azok alapján is megtehetők, egyetértünk. Ugyanakkor a cikk eleji felvetéstől, hogy „ez már egy közelgő válság előszele", a KSH elhatárolódik. A KSH nem jelzi előre a társadalmi, gazdasági eseményeket, hanem tényeken, adatokon alapulóan tesz közzé megállapításokat.”