Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy kisebb összegekért lehetne hozzájutni a lakóingatlanokhoz; ez legfeljebb a községekre lehet igaz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakásárindexéből.
Az adatok alapján országos átlagban az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött az éves drágulási ütem. A fővárosban ez éves alapon 18,9 százalékos, a vidéki nagyvárosokban pedig 20,5 százalékos árnövekedést jelentett. A községekben viszont minimális, 0,2 százalékos lakásár-csökkenés volt tapasztalható. Az ország valamennyi régiójában még emelkedtek az árak, ám lassult a drágulás üteme: a legintenzívebb éves árdinamikát a közép-dunántúli, az észak-alföldi, a dél-alföldi és az észak-magyarországi városok mutatták, ahol 20 százalék feletti volt a drágulás. A nyugat-dunántúli régióban 17,5, a dél-dunántúli régióban 16,6, a közép-magyarországi régióban pedig 15,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető.
Negyedéves összehasonlításban sokkal kedvezőbb a kép, hiszen még jobban kirajzolódik az áremelkedés lassulása. A tavalyi második és harmadik negyedév között az országos lakásárak 1,3 százalékkal emelkedtek, Budapesten mindössze 1,2 százalékkal, a vidéki városokban pedig 3,7 százalékkal kellett többet fizetni. A községekben 3,6 százalékkal csökkentek is az árak.