Előfizetés

Római-part: megszavazta a mobilgátnak búcsút intő tervet a Fővárosi Közgyűlés

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.29. 15:05

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
1,9 milliárdból, az árvízvédelem kérdésén túlmutatóan foglalkoznak a teljes hullámtér jövőjével.
A Római-parton a Királyok útja - Nánási út árvízvédelmi nyomvonalon már meglévő védmű fejlesztését is megvizsgáltatja Budapest egy újabb, a védműre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányban, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a városvezetés javaslatát, ami szakít a Duna-parti fővédvonal koncepciójával. A képviselők 19 igen, 2 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadták el Dorosz Dávid és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztését. A Közgyűlés még november 5-én rendelt el változtatási tilalmat a Római-partot érintően, hogy szakmai és társadalmi párbeszéd keretében születhessen döntés annak fejlesztéséről.
"A változtatási tilalom elrendelése mögött meghúzódó várospolitikai elképzelés szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna-part közelébe helyezné át az árvízi fővédvonalat, mivel ez a természetes part lerombolásához vezetne, ráadásul komoly műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet" - áll az elfogadott javaslatban, amely szerint ezért mielőbb szükséges megkezdeni a Királyok útja - Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megerősítésének megvalósíthatósági vizsgálatát. Elengedhetetlen, hogy az árvízi védekezés reális változatainak egységes felmérése és számbavétele megtörténjen - írták.
A közgyűlés azt is kimondta, hogy az árvízvédelem kérdésén túlmutatóan foglalkoznak a teljes hullámtér jövőjével. Az árvízvédelmet célzó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a teljes hullámtéri terület fejlesztését célzó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést megvalósító közösségi tervezésre, valamint a kivitelezés finanszírozására 1,9 milliárd forintot különítenek el.
A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének teljes körű megoldásáig a fővárosi árvízvédekezési feladatokat ellátó Fővárosi Csatornázási Művek a meglévő védművön - szükség esetén a védmű védképességének ideiglenes megemelésével - ellátja az esetlegesen szükséges védelmi intézkedéseket.

MTA: a Természettudományi Múzeumnak Budapesten kellene maradnia

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.29. 14:26

Fotó: Népszava
Ugyanakkor üdvözlik a korszerű vidéki tudományos kiállítások létrehozásának szándékát.
Súlyos aggályát fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett elköltöztetésével kapcsolatban - írja honlapján az MTA. Január 28-án, kedden üléseztek, ekkor született meg az egyhangú állásfoglalás arról, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumnak Budapesten kellene maradnia. E mellett a legfontosabb szakmai érvek szerintük az alábbi három:
  • a gyűjtemény többszöri költöztetése nemzetközi tapasztalatok alapján jelentős károsodással jár;
  • nagyságrendekkel csökkenne a látogatottság, ha kipaterolnák a múzeumot a központi fekvésű fővárosból;
  • a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei nehezednek, illetve részben ellehetetlenülnek.
Arra is emlékeztet az Akadémia, hogy a Természettudományi Múzeum a Nemzeti Múzeumból vált ki, melynek alapítója, Széchenyi Ferenc az alapító okiratban arról rendelkezett, hogy "mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja".
Az Akadémia Elnöksége arra kéri a döntéshozókat, hogy halasszák el a költöztetés végrehajtását, és vizsgálják felül a döntést. Ugyanakkor támogatják a korszerű vidéki tudományos kiállítások létrehozásának szándékát.

Debrecenbe tennék

A kormány végleges döntést hozott a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről, értesült nemrég az Index. A kérdésről úgynevezett 2-es típusú (vagyis 2000-es sorszámú) határozat született, amelyet nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben. Ugyan a múzeum szerint még nincs végleges döntés, az intézmény főigazgatója, Bernert Zsolt állítólag már közölte az alkalmazottakkal, hogy a költözés eldöntött ténynek tekinthető, bár erről őt is csak szóban tájékoztatták. Bernert személyében különben egy veterán kurultájost ültetett a múzeum élére Kásler minisztériuma, aki már igazgatói pályázati anyagában is a Természettudományi Múzeum feldarabolásáról ötletelt.
Emlékeztetőül: ezzel nem az a baj, hogy a "vidék" valahogy inherensen rosszabb lenne Budapestnél, hanem például hogy az ország közlekedési infrastruktúrája olyan lesújtó állapotban van, hogy ha mondjuk Pécsről kirándulna egy iskolai osztály a múzeum leendő debreceni helyére, az tömegközlekedéssel csak az útidőt nézve 12-20 óra. Továbbá, a múzeum lényegében az összes alkalmazottját elveszti a költözéssel, ami katasztrofális következményekkel járhat a gyűjteményre nézve.
Szakmai érvek nem szólnak a költözés mellett. A hír hallatán ellenzéki politikusok úgy spekuláltak, a kormánynak az ingatlanra fájhat a foga.

Ráhajt a főváros a Rác fürdőre és több pénzt szeretne kapni a kormánytól a Lánchíd felújításához

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.01.29. 13:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ha már nemzeti büszkeség a híd, a nemzeti büszkeségekre büszke kormány tehetne is érte valamit.
Egy külön vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy a tíz évvel ezelőtt elkészült és csupán a nyitásra váró Rác fürdőt és a mellé épített szállodát miért hagyta úgy lerohadni az előző városvezetés, hogy a rendbe tételére újabb milliárdok kellenek. De erről máskor kell döntenünk. Most az a feladat, hogy megakadályozzunk egy esetleges ellenséges kormányzati felvásárlási akciót, amely súlyos veszteséget okozna a fővárosi önkormányzatnak – jelentette ki Horváth Csaba MSZP frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés a Rác fürdőről szóló vitájában. Bagdy Gábor képviselő, korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes ugyanis azt a meghökkentő javaslatot tette, hogy az előző városvezetés döntésével ellentétben mégse adjanak felhatalmazást a REK Kft.-nek a vételre, hanem majd akkor térjenek vissza erre a kérdésre, ha az értékesítési eljárást meghirdetik. Mint azt a Népszava ma megírta: a városvezetés 7,5 milliárdot különítene el az ingatlanegyüttes megvételére, ha a minden határidőn túlnyúló felszámolási eljárás részeként végre kiírják az értékesítési pályázatot. Ahogy arról szintén írtunk: az ingatlant a főváros mellett az állam és egy magánbefektető is megvásárolná. A tíz éve üresen álló fürdő és szálló állapota időközben jelentősen romlott, rendbe hozataluk a korábbi becslések szerint az 5 milliárdot is meghaladja. Ha a fővárosnak nem sikerül a liciten megszereznie a fürdő és a hotel tulajdonjogát, akkor elveszhet a 7,5 milliárd forintos követelés nagy része – hívta fel a figyelmet Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki egyúttal visszakérdezett: vita lenne a fideszes képviselők és városvezetés között abban, hogy az ingatlanegyüttes fővárosi tulajdonba kerüljön? Bagdy szerint nincs erről szó, bár nem látja azt, hogy miképpen tudja megakadályozni a városvezetés, hogy a kormány éljen az elővásárlási jogával, ha akar. A Fővárosi Közgyűlés végül elfogadta az indítványt és felszólította a Rác Eszközkezelő Kft.-t a liciten való részvételre.
Nem kisebb vita zajlott le a Lánchíd és a Váralagút felújításáról. A fideszes képviselők azt kérték számon az új városvezetésen, hogy nem próbált alkudozni a kivitelezési pályázatra jelentkezett cégekkel, hanem eredménytelennek minősítették a tendert. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmüket, az ajánlatok és a rendelkezésre álló források között olyan nagy volt a különbség, hogy esély sem volt a megegyezésre. Emellett megemlítette, hogy a tervezett költségeknek 25 százalékát, a tenderre érkezett kiviteli áraknak alig 15 százalékát teszi ki a kormány 6 milliárdos önrésze, ami nagyon kevés. 
A városvezetésnek tennie kellene valamint, ahelyett hogy a markát tartja – jegyezte meg erre Láng Zsolt és Hassay Zsófia, elismételve Fürjes Balázs államtitkár által hangoztatottakat (a főváros feladata „megvédeni Budapestet a piac mohóságától”). Azt is nehezményezték, hogy az új városvezetés a híd és az alagút felújításának két ütemre bontásával 5-6 évre blokkolná a város szívét. Tüttő Kata válaszában leszögezte: nem adományt várnak, csupán azt, hogy a budapestiek által befizetett ezermilliárd forintnyi áfából, többszázmilliós jövedéki adóból és hasonló összegű személyi jövedelemadóból a jelenleginél többet adjon vissza az Orbán-kormány. Úgy vélte, hogy ez közös harc, amelyben a város érdekeinek képviseletére megválasztott kormánypárti képviselőknek is részt kellene venniük. Váradiné Naszályi Márta I. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Lánchíd minden Budapestről szóló albumban szerepel, nemzeti büszkeségünk, az erre egyébként sokat adó kormány mégse hajlandó érdemben beszállni a felújításba. A rekonstrukció kettébontása pedig nem fővárosi döntés, hanem kényszerlépés. Karácsony Gergely még bízik abban, hogy a kormány jobb belátásra tér. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester erre azzal tromfolt, hogy mindig túl sok a feladat a rendelkezésre álló forrásokhoz képest, a városvezetésnek kell rangsorolnia a munkákat. S különben is, mindig arra van pénz, amire akarják. Láng Zsolt szerint erre költhetnék az iparűzési adóból (ipa) származó, terven felül beszedett 8,5 milliárdot. Csakhogy az idén a kormány által beharangozott recesszió okán kevesebb, a korábban megjelölt 11 százalék helyett 6,4 százalékos ipa bevételnövekedéssel számolhatnak. Karácsony Gergely pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző városvezetés három beruházást összesen 50 milliárd forintos mínusszal hagyta rájuk. Mindenre nem elég az ipa.