Novák Katalin azt közölte, miután az Európai Néppárt (EPP) elhalasztja döntést a Fidesz tagságáról, hogy pártjának egyre inkább elege van a bizonytalan helyzet miatt, és közös érdek, hogy így van úgy, de elváljon a kérdés. Az elnök rámutatott, hogy a magyar párt kész lépni ennek érdekében. Arra a kérdésre, hogy ez az egyoldalú kiválást jelenti-e, a politikus megismételte, amit Orbán Viktor nemrégiben nyilatkozott, hogy a párt csupán egyetlen centiméterre van a tagság feladásától. Szerinte a döntés közvetlenül azután megszületik, hogy a miniszterelnök találkozik az EPP vezetőivel. És teljesen mindegy, hogy mit akarnak a szövetségesek.
Deutsch Tamás ezt azzal toldotta meg, hogy pártja, ha rákényszerül, beteszi maga mögött a Néppárt ajtaját. Szerinte azonban a példát mások is követnék, mert a tagpártok rosszul szerepeltek a tavaszi európai választásokon a franciáknál, spanyoloknál, olaszoknál és lengyeleknél. Hozzátette, hogy a 7 legnagyobb tagállam közül négyben leváltották a konzervatív kormányt, a britek pedig kilépnek. Azaz valami elindult, az EPP elvesztette a polgárok bizalmát.
A portál szerint azonban folytatódik a huzavona. Tusk egyelőre azzal a felkiáltással nem viszi kenyértörésre a dolgot, hogy nem szeretné, ha elnöksége forradalommal vagy valamiféle szakadással indulna, ám az értékek ügyében nem hajlandó engedményekre. De éppen ez ügyben valamiféle gyakorlati megoldást kell találni – jegyezte meg. A beszámoló emlékeztet arra, hogy Orbán már többször is fenyegetőzött a kiválással, mondván, hogy az EPP eltávolodott saját, konzervatív szavazóitól, pedig keményebb álláspontra kellene helyezkednie olyan ügyekben, mint a migráció és a kulturális identitás.
Jó lelkiismerettel immár nem lehet támogatni a Fideszt, gyorsan meg kell szabadulni tőle. Az Európai Néppárt ugyan időt kért magyar tagszervezete ügyében, csak éppen nem állíthatja, hogy a demokráciát óvja, miközben védelmébe veszi a magyar pártot. Ezt hangsúlyozza a Finn Nemzeti Koalíciós Párt egyik EP-képviselője, aki Strasbourgban Költségvetési Ellenőrzési Bizottság jelentéstevője a jogállami mechanizmus ügyében. Petri Sarvamaa rámutat, hogy általános a vélemény, miszerint ha nem sikerül megőrizni a demokráciát, akkor az EU hitelét veszti. Ám az unió évek óta mégis tétlenül szemléli, amint Orbán Viktor lebontja a jogállamot és az EPP biztonságos menedékét kihasználva belülről fenyegeti a közös értékeket. Eljárásmódja szakadást idézett elő a pártcsaládon belül. De véget kell vetni a Fidesz körüli bizonytalanságnak, mert itt egy erős ember irányította korrupt, nacionalista, populista pártról van szó.
És Orbán nem változtatta meg politikáját a kereszténydemokrata értékek mentén, hanem még jobban eltávolodott a csoporttól, nem mutatva semmiféle megbánást. Hogy kirakják, az nem lesz könnyű döntés, de ha egyszer nem élt a számtalan felkínált lehetőséggel, hogy visszatérjen a nyájhoz. Az általa választott út azonban nem nyújt más választási lehetőséget a Néppártnak, mint hogy megváljon tőle. Ha továbbra is az EPP tagja maradhat, akkor az azt jelentené, hogy a Néppárt rábólint a magyar demokrácia leszalámizására. Márpedig a miniszterelnök az elmúlt 10 évben szétverte országában a liberális demokráciát. A mind inkább tekintélyelvű rezsimet az unió pénzéből szilárdította meg. A közösségi támogatásokból tömi tele a család és a barátok zsebét, védi saját politikai értékeit és bünteti a vetélytársakat. A Soros és Juncker elleni kampány csak sértéssel tetézte a sérelmeket.
Legfőbb ideje, hogy a néppárti vezetők megmutassák: komolyan gondolják, amikor arról beszélnek, hogy aki nem hisz a közös értékekben és az európai jövőben, annak nincs helye a pártcsaládban. A Fidesz már túl messze sodródott attól, amit az EPP képvisel. Ráadásul Orbán a jövő héten, a Politikai Gyűlés találkozója idején egy színpadon lép fel Rómában olyan szélsőjobbosokkal, mint Salvini és Le Pen unokahúga. De mindent egybevéve, itt nem Magyarország, Orbán, vagy a Fidesz a lényeg. Ha a Néppárt világosan kinyilvánítja, hogy nem áll ki olyasvalaki mellett, aki átgázol a normákon, az fontos üzenet lesz egész Európa számára. Más frakciókban is bőven vannak ugyanis olyanok, akik aláássák az EU alapértékeit.
A kereszténydemokratáknak fel kell ismerniük, hogy a demokrácia és a jogállam melletti elkötelezettség sokkal fontosabb, mint az, hogy miként alakulnak az erőviszonyok Strasbourgban, ha egy párt netán elhagyja valamelyik pártcsaládot. Az nem megy, hogy az EPP benntartja a Fideszt, ám ezzel párhuzamosan másokat az európai alapelvek fontosságára oktat ki. Ha a történelem jó oldalára akar kerülni, akkor a Néppárt tovább nem mehet bele semmiféle kompromisszumba egy mind inkább autoriter erős emberrel.
Nincs meg a többség az Európai Néppártban a Fidesz kizárásához, ezért meghatározatlan ideig érvényben marad a párt tagságának felfüggesztése. Ezt Tusk, az EPP elnöke jelentette be. Hozzátette, hogy el kell kerülni a megosztottságot. Ezért hétfőn, a kereszténydemokraták Politikai Gyűlésének tanácskozásán az eredeti tervtől eltérően nem is szavaznak a magyar kérdésről. A lengyel politikus a fejleményt a néppárti frakció ülésén jelentette be, de nem jelölte meg, hogy mi az a vörös vonal, amit Orbán Viktor semmiképpen sem léphet át.
Tusk a magyar kormányfő legélesebb bírálói közé tartozik. Tegnap megismételte, hogy a pártcsalád számára az értékek próbáját jelenti, mi lesz a Fidesszel. Halasztó döntése megfelel a három bölcs ajánlásának, mármint hogy fenn kell tartani a felfüggesztő határozatot, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet Orbánnal. A magyar helyzet kivizsgálásával megbízott háromtagú testület azt állapította meg, hogy a miniszterelnök nem mutat készséget a kifogások megszívlelésére az alapvető szabadságjogok korlátozása kapcsán, ideértve főként a kutatás és a sajtó függetlenségét.
Szájer József védelmébe vette a magyar irányvonalat a frakcióban. Azzal érvelt, hogy a képviselőknek nem kell elhinniük mindent, amit Orbán régi, meghitt ellenfele, Soros terjeszt, mondták el szem- és fültanúk. Egészen odáig elment az érvekkel, hogy a jog uralma nem a hazugság uralmát jelenti, de lehurrogták, ami ezen a fórumon azért ritkán fordul elő. Az ülésen másfél óra alatt kb. 20-an szóltak hozzá és a többség támogatta Tusk elhatározását. A Benelux-államok tagpártjai viszont kitartanak amellett, hogy a Fideszt el kell távolítani a Néppártból.
A Fidesznek egyelőre nem kell attól reszketnie, hogy kiteszik a szűrét a Néppártból, mert először a Bölcsek Tanácsa nem tudott egyezségre jutni a hogyan továbbról, majd a tagállamok között sem alakult ki egyértelmű álláspont. Az újság szerint nyilvánvalóan nem csupán a francia, spanyol és olasz kereszténydemokraták gondolják úgy, hogy csak lassan a testtel, a CDU-CSU is azon a véleményen van, hogy nem kell elkapkodni a dolgot, ragaszkodni kell az érvényben lévő felfüggesztő határozathoz. Utóbbihoz az alapot a Juncker elleni magyar kampány szolgáltatta, de szakértők évek óta azt vetik Orbán Viktor szemére, hogy aláássa a demokráciát és a jogállamot. Tavaly a német Kereszténydemokrata Unió vezetője is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesznek bizonyítania kell: osztja a közös értékeket, mert ez a bizalmon alapuló együttműködés alapja.
Hogy a pártcsalád most mégis habozik, annak az egyik oka az lehet, hogy az EPP fél: Orbán összeáll az euroszkeptikus lengyel kormánypárttal. Viszont a mostani feltételek közepette a 12 fideszes képviselő továbbra is a néppárti frakcióhoz tartozik, így az változatlanul a legnagyobb erőt képezi Strasbourgban.
A német hírügynökség szintén úgy értesült, hogy az uniópártok nem tudtak dűlőre jutni, mitévők is legyenek a magyar párttal. EP-frakcióvezetőjük, Daniel Caspary viszont egyértelműen a kizárás ellen foglalt állást. Orbán ugyanakkor attól tette függővé a további tagságot, hogy Néppárt visszatér-e korábbi, jobboldali vonalához, ám ezt a pártcsalád vezetői elutasítják. A jelentés megjegyzi, hogy a magyar kormány által ellenőrzött sajtó már hónapok óta éles hadjáratot folytat az európai kereszténydemokraták ellen, azt gerinctelen liberalizmussal és renyheséggel vádolja a „keresztény értékek” védelme kapcsán.
A Néppárt nem tudja, miként rendezze viszonyát a jobboldali-nemzeti Fidesszel. Tusk behúzta a kéziféket, pedig elvileg hétfőn szavazni kellett volna a kizárásról. A fejlemény vereség az európai konzervatívok új elnöke számára. Amikor a múlt ősszel hivatalba lépett, jelezte, hogy mielőbb rendbe akarja tenni az ügyet. Csak éppen a német uniópártok is bizonytalanok, noha 29 képviselővel ők alkotják a legerősebb tagpártot. A néppárti frakcióvezető, Weber kacérkodik azzal, hogy vegyenek búcsút Orbántól, viszont a CDU-CSU-csoport főnöke, a szintén német Caspary a napokban kijelentette: „Inkább együtt legyen göröngyös az út, semmint egyedül”.
Megfigyelők szerint Orbán Viktor jól el van azzal, hogy továbbra is érvényes a néppárti felfüggesztő döntés. Ugyan feltűnően ügyködik azon, hogy egységbe tömörítse az európai szélsőjobbot, a PiS-től Salviniig, ám csak nehezen tudja összehozni a jobboldali perifériát. Pedig ott nagy játékos volna, nem úgy, mint az EPP-ben, ahol – főleg a tagsági jogok jegelése óta – csupán mellékszereplő. A lengyel kormánypárt azonban ellenséges Putyinnal szemben, akit ugyanakkor az olasz Liga vezére az egekig magasztal. Orbán már többször is egyértelművé tette, hogy adott esetben nem habozna búcsút inteni a kereszténydemokratáknak, ha azok ki akarják zárni. Ám mivel ez utóbbi opció egyelőre lekerült az asztalról, nagyon is kapóra jön a magyar politikusnak, hogy nem változik a fennálló helyzet.
Nagy-Britanniában éles bírálatok érik a hatalmon lévő konzervatívok egyik parlamenti képviselőjét, mert az a jövő héten olyan keményen jobbos, bevándorlás-ellenes figurák oldalán kíván felszólalni egy római nemzetközi tanácskozáson, mint Orbán Viktor vagy Le Pen unokahúga. Daniel Kawczynski mellett szót kap pl. a PiS-től az EP-képviselő, Legutko, aki nemrégiben teljesen légből kapott problémának minősítette a melegellenességet. Vagy egyik spanyol kollégája a migránsellenes Voxtól, aki azzal érvel, hogy Franco nem volt fasiszta és jó életet nyújtott a katalánoknak. A házigazdák részéről fellép Salvini. Ő arról nevezetes, hogy lezáratta az olasz kikötőket a bajbajutott menekülteket felvevő civil mentőhajók előtt és megtagadta az alapvető védelmet a menedékkérőktől. De a sorba beletartozik Meloni, a szélsőséges Olaszország Barátai elnök asszonya, akit Mussolini dédunokája szokott elkísérni a politikai rendezvényekre.
Orbánt azzal vádolják, hogy antiszemita felhangokkal megtűzdelt összeesküvés elméleteket terjeszt az emberbarát Soros Györgyről. Átvette a szélsőjobbtól azt a vádat is, hogy egyes erők ki akarják szorítani Európában a mostani lakosságot, hogy muzulmánokkal töltsék fel a helyüket. Az egyelőre nem világos, hogy miért hívták meg Kawczynskit, aki lengyel származású és korábban Cameron kelet-európai tanácsadójaként dolgozott. Kérdés persze, hogy az erős többséget élvező Boris Johnson miként viszonyul a szélsőjobbos, populista vezetőkhöz. Egyik korábbi munkatársa nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök különleges kapcsolatra törekszik Orbánnal. A politikus két éve már azért kritikát kapott, mert gratulált a magyar vezető választási győzelméhez.
A Munkáspárt illetékes árnyékminisztere mindenesetre most szégyenletesnek nevezte, hogy a tory honatya pár nappal a Holokauszt Emléknapja után egy gyékényen kíván árulni antiszemitákkal, iszlám- és melegellenes körökkel. De mivel Johnson maga is tett rasszista kijelentéseket és a szélsőjobb cinkosa, ezért az ellenzéki politikus nem gondolja, hogy Kawczynskinak bármiféle retorzióra kell számítania saját pártja részéről, amiért fasisztákkal áll össze.
A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy lépni kell Európában, mert a lakosság elöregedése folytán egyre nehezebb lesz kifizetni a nyugdíjakat és az egészségügy kiadásait. Az emberek tovább élnek, viszont egyre kevesebben dolgoznak, és ez hosszú távon páratlan gazdasági kihívást jelent a földrész számára. Az egyes államok más és más kiúttal próbálkoznak. Németország pl. mind nagyobb kedvezményeket ad, de ezzel csupán azt érte el, hogy megállt a népesség fogyása. A másik kísérlete az, hogy egyre több képzett bevándorlók fogad.
Másutt még nagyobb a demográfiai kockázat. Orbán Viktor jobboldali-nacionalista kormánya szociális intézkedésekkel igyekszik megdobni a gyerekszületések számát, de elzárkózik a migránsok beengedésétől. A briteknél nem olyan súlyos a gond, mint a többieknél, mert a határok nyitva vannak a külföldiek előtt.
A megoldásnak többágúnak kell lennie: először is fel kell számolni a bürokratikus akadályokat, hogy az idősebbek közül az eddiginél többen tovább dolgozhassanak. Azon kívül meg kell könnyíteni a gyereknevelést a munka mellett. A várható élettartam növekedésével párhuzamosan folyamatosan emelni kell a nyugdíjkorhatárt. Az állami nyugdíjat az eddiginél jobban ki kell egészíteni a magán nyugdíjak rendszerével. Végül pedig hagyni kell, hogy bármilyen nemzetiségű, munkaképes korú emberek vállalkozásokat indíthassanak. A kormányoknak most kell kemény döntéseket hozniuk, nem pedig később, amikor már nem lesznek ilyen kedvezőek a feltételek.
A Háttér Társaság úgy ítéli meg, hogy a magyar kormány egyre ellenségesebb a melegekkel szemben így félő, hogy veszélybe kerülnek nehezen kivívott jogai. Ugyanis bizonyos új jogszabályok, a rendőrség erélytelensége valamint jó pár fideszes nyilatkozat folytán veszélybe kerülhet mindaz, amit az egynemű szerelmének hívei a rendszerváltás óta elértek. Olyannyira így van ez, hogy az állam vezetői mind inkább összehangolt támadást intéznek az LMBTQI-közösség ellen. Ezért már attól lehet tartani, hogy a kormány teljesen rááll erre a vonalra, ám ez rossz irányba vinné a közvéleményt, amely jelenleg még egyre elfogadóbb. Egy hivatalos szóvivő szerint az alaptörvény és más jogszabályok szavatolják a polgárok egyenjogúságát.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az unió jó ideje kifogásolja a magyar kormány teljesítményét a jogállam és a polgári szabadságjogok helyzete kapcsán, ideértve az kisebbségekkel, köztük a melegekkel szemben hozzáállást.
