Szabad szemmel: kapóra jön Orbánnak, hogy nem változik a helyzet a Néppártban

Publikálás dátuma
2020.01.30. 07:03

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 30.
New York Times/Yahoo/Reuters Novák Katalin azt közölte, miután az Európai Néppárt (EPP) elhalasztja döntést a Fidesz tagságáról, hogy pártjának egyre inkább elege van a bizonytalan helyzet miatt, és közös érdek, hogy így van úgy, de elváljon a kérdés. Az elnök rámutatott, hogy a magyar párt kész lépni ennek érdekében. Arra a kérdésre, hogy ez az egyoldalú kiválást jelenti-e, a politikus megismételte, amit Orbán Viktor nemrégiben nyilatkozott, hogy a párt csupán egyetlen centiméterre van a tagság feladásától. Szerinte a döntés közvetlenül azután megszületik, hogy a miniszterelnök találkozik az EPP vezetőivel. És teljesen mindegy, hogy mit akarnak a szövetségesek. Deutsch Tamás ezt azzal toldotta meg, hogy pártja, ha rákényszerül, beteszi maga mögött a Néppárt ajtaját. Szerinte azonban a példát mások is követnék, mert a tagpártok rosszul szerepeltek a tavaszi európai választásokon a franciáknál, spanyoloknál, olaszoknál és lengyeleknél. Hozzátette, hogy a 7 legnagyobb tagállam közül négyben leváltották a konzervatív kormányt, a britek pedig kilépnek. Azaz valami elindult, az EPP elvesztette a polgárok bizalmát. A portál szerint azonban folytatódik a huzavona. Tusk egyelőre azzal a felkiáltással nem viszi kenyértörésre a dolgot, hogy nem szeretné, ha elnöksége forradalommal vagy valamiféle szakadással indulna, ám az értékek ügyében nem hajlandó engedményekre. De éppen ez ügyben valamiféle gyakorlati megoldást kell találni – jegyezte meg. A beszámoló emlékeztet arra, hogy Orbán már többször is fenyegetőzött a kiválással, mondván, hogy az EPP eltávolodott saját, konzervatív szavazóitól, pedig keményebb álláspontra kellene helyezkednie olyan ügyekben, mint a migráció és a kulturális identitás.
Politico Jó lelkiismerettel immár nem lehet támogatni a Fideszt, gyorsan meg kell szabadulni tőle. Az Európai Néppárt ugyan időt kért magyar tagszervezete ügyében, csak éppen nem állíthatja, hogy a demokráciát óvja, miközben védelmébe veszi a magyar pártot. Ezt hangsúlyozza a Finn Nemzeti Koalíciós Párt egyik EP-képviselője, aki Strasbourgban Költségvetési Ellenőrzési Bizottság jelentéstevője a jogállami mechanizmus ügyében. Petri Sarvamaa rámutat, hogy általános a vélemény, miszerint ha nem sikerül megőrizni a demokráciát, akkor az EU hitelét veszti. Ám az unió évek óta mégis tétlenül szemléli, amint Orbán Viktor lebontja a jogállamot és az EPP biztonságos menedékét kihasználva belülről fenyegeti a közös értékeket. Eljárásmódja szakadást idézett elő a pártcsaládon belül. De véget kell vetni a Fidesz körüli bizonytalanságnak, mert itt egy erős ember irányította korrupt, nacionalista, populista pártról van szó. És Orbán nem változtatta meg politikáját a kereszténydemokrata értékek mentén, hanem még jobban eltávolodott a csoporttól, nem mutatva semmiféle megbánást. Hogy kirakják, az nem lesz könnyű döntés, de ha egyszer nem élt a számtalan felkínált lehetőséggel, hogy visszatérjen a nyájhoz. Az általa választott út azonban nem nyújt más választási lehetőséget a Néppártnak, mint hogy megváljon tőle. Ha továbbra is az EPP tagja maradhat, akkor az azt jelentené, hogy a Néppárt rábólint a magyar demokrácia leszalámizására. Márpedig a miniszterelnök az elmúlt 10 évben szétverte országában a liberális demokráciát. A mind inkább tekintélyelvű rezsimet az unió pénzéből szilárdította meg. A közösségi támogatásokból tömi tele a család és a barátok zsebét, védi saját politikai értékeit és bünteti a vetélytársakat. A Soros és Juncker elleni kampány csak sértéssel tetézte a sérelmeket. Legfőbb ideje, hogy a néppárti vezetők megmutassák: komolyan gondolják, amikor arról beszélnek, hogy aki nem hisz a közös értékekben és az európai jövőben, annak nincs helye a pártcsaládban. A Fidesz már túl messze sodródott attól, amit az EPP képvisel. Ráadásul Orbán a jövő héten, a Politikai Gyűlés találkozója idején egy színpadon lép fel Rómában olyan szélsőjobbosokkal, mint Salvini és Le Pen unokahúga. De mindent egybevéve, itt nem Magyarország, Orbán, vagy a Fidesz a lényeg. Ha a Néppárt világosan kinyilvánítja, hogy nem áll ki olyasvalaki mellett, aki átgázol a normákon, az fontos üzenet lesz egész Európa számára. Más frakciókban is bőven vannak ugyanis olyanok, akik aláássák az EU alapértékeit. A kereszténydemokratáknak fel kell ismerniük, hogy a demokrácia és a jogállam melletti elkötelezettség sokkal fontosabb, mint az, hogy miként alakulnak az erőviszonyok Strasbourgban, ha egy párt netán elhagyja valamelyik pártcsaládot. Az nem megy, hogy az EPP benntartja a Fideszt, ám ezzel párhuzamosan másokat az európai alapelvek fontosságára oktat ki. Ha a történelem jó oldalára akar kerülni, akkor a Néppárt tovább nem mehet bele semmiféle kompromisszumba egy mind inkább autoriter erős emberrel.
FAZ Nincs meg a többség az Európai Néppártban a Fidesz kizárásához, ezért meghatározatlan ideig érvényben marad a párt tagságának felfüggesztése. Ezt Tusk, az EPP elnöke jelentette be. Hozzátette, hogy el kell kerülni a megosztottságot. Ezért hétfőn, a kereszténydemokraták Politikai Gyűlésének tanácskozásán az eredeti tervtől eltérően nem is szavaznak a magyar kérdésről. A lengyel politikus a fejleményt a néppárti frakció ülésén jelentette be, de nem jelölte meg, hogy mi az a vörös vonal, amit Orbán Viktor semmiképpen sem léphet át. Tusk a magyar kormányfő legélesebb bírálói közé tartozik. Tegnap megismételte, hogy a pártcsalád számára az értékek próbáját jelenti, mi lesz a Fidesszel. Halasztó döntése megfelel a három bölcs ajánlásának, mármint hogy fenn kell tartani a felfüggesztő határozatot, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet Orbánnal. A magyar helyzet kivizsgálásával megbízott háromtagú testület azt állapította meg, hogy a miniszterelnök nem mutat készséget a kifogások megszívlelésére az alapvető szabadságjogok korlátozása kapcsán, ideértve főként a kutatás és a sajtó függetlenségét. Szájer József védelmébe vette a magyar irányvonalat a frakcióban. Azzal érvelt, hogy a képviselőknek nem kell elhinniük mindent, amit Orbán régi, meghitt ellenfele, Soros terjeszt, mondták el szem- és fültanúk. Egészen odáig elment az érvekkel, hogy a jog uralma nem a hazugság uralmát jelenti, de lehurrogták, ami ezen a fórumon azért ritkán fordul elő. Az ülésen másfél óra alatt kb. 20-an szóltak hozzá és a többség támogatta Tusk elhatározását. A Benelux-államok tagpártjai viszont kitartanak amellett, hogy a Fideszt el kell távolítani a Néppártból.
Süddeutsche Zeitung A Fidesznek egyelőre nem kell attól reszketnie, hogy kiteszik a szűrét a Néppártból, mert először a Bölcsek Tanácsa nem tudott egyezségre jutni a hogyan továbbról, majd a tagállamok között sem alakult ki egyértelmű álláspont. Az újság szerint nyilvánvalóan nem csupán a francia, spanyol és olasz kereszténydemokraták gondolják úgy, hogy csak lassan a testtel, a CDU-CSU is azon a véleményen van, hogy nem kell elkapkodni a dolgot, ragaszkodni kell az érvényben lévő felfüggesztő határozathoz. Utóbbihoz az alapot a Juncker elleni magyar kampány szolgáltatta, de szakértők évek óta azt vetik Orbán Viktor szemére, hogy aláássa a demokráciát és a jogállamot. Tavaly a német Kereszténydemokrata Unió vezetője is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesznek bizonyítania kell: osztja a közös értékeket, mert ez a bizalmon alapuló együttműködés alapja. Hogy a pártcsalád most mégis habozik, annak az egyik oka az lehet, hogy az EPP fél: Orbán összeáll az euroszkeptikus lengyel kormánypárttal. Viszont a mostani feltételek közepette a 12 fideszes képviselő továbbra is a néppárti frakcióhoz tartozik, így az változatlanul a legnagyobb erőt képezi Strasbourgban.
DPA A német hírügynökség szintén úgy értesült, hogy az uniópártok nem tudtak dűlőre jutni, mitévők is legyenek a magyar párttal. EP-frakcióvezetőjük, Daniel Caspary viszont egyértelműen a kizárás ellen foglalt állást. Orbán ugyanakkor attól tette függővé a további tagságot, hogy Néppárt visszatér-e korábbi, jobboldali vonalához, ám ezt a pártcsalád vezetői elutasítják. A jelentés megjegyzi, hogy a magyar kormány által ellenőrzött sajtó már hónapok óta éles hadjáratot folytat az európai kereszténydemokraták ellen, azt gerinctelen liberalizmussal és renyheséggel vádolja a „keresztény értékek” védelme kapcsán.
Frankfurter Rundschau A Néppárt nem tudja, miként rendezze viszonyát a jobboldali-nemzeti Fidesszel. Tusk behúzta a kéziféket, pedig elvileg hétfőn szavazni kellett volna a kizárásról. A fejlemény vereség az európai konzervatívok új elnöke számára. Amikor a múlt ősszel hivatalba lépett, jelezte, hogy mielőbb rendbe akarja tenni az ügyet. Csak éppen a német uniópártok is bizonytalanok, noha 29 képviselővel ők alkotják a legerősebb tagpártot. A néppárti frakcióvezető, Weber kacérkodik azzal, hogy vegyenek búcsút Orbántól, viszont a CDU-CSU-csoport főnöke, a szintén német Caspary a napokban kijelentette: „Inkább együtt legyen göröngyös az út, semmint egyedül”.
DPA Megfigyelők szerint Orbán Viktor jól el van azzal, hogy továbbra is érvényes a néppárti felfüggesztő döntés. Ugyan feltűnően ügyködik azon, hogy egységbe tömörítse az európai szélsőjobbot, a PiS-től Salviniig, ám csak nehezen tudja összehozni a jobboldali perifériát. Pedig ott nagy játékos volna, nem úgy, mint az EPP-ben, ahol – főleg a tagsági jogok jegelése óta – csupán mellékszereplő. A lengyel kormánypárt azonban ellenséges Putyinnal szemben, akit ugyanakkor az olasz Liga vezére az egekig magasztal. Orbán már többször is egyértelművé tette, hogy adott esetben nem habozna búcsút inteni a kereszténydemokratáknak, ha azok ki akarják zárni. Ám mivel ez utóbbi opció egyelőre lekerült az asztalról, nagyon is kapóra jön a magyar politikusnak, hogy nem változik a fennálló helyzet.
Guardian Nagy-Britanniában éles bírálatok érik a hatalmon lévő konzervatívok egyik parlamenti képviselőjét, mert az a jövő héten olyan keményen jobbos, bevándorlás-ellenes figurák oldalán kíván felszólalni egy római nemzetközi tanácskozáson, mint Orbán Viktor vagy Le Pen unokahúga. Daniel Kawczynski mellett szót kap pl. a PiS-től az EP-képviselő, Legutko, aki nemrégiben teljesen légből kapott problémának minősítette a melegellenességet. Vagy egyik spanyol kollégája a migránsellenes Voxtól, aki azzal érvel, hogy Franco nem volt fasiszta és jó életet nyújtott a katalánoknak. A házigazdák részéről fellép Salvini. Ő arról nevezetes, hogy lezáratta az olasz kikötőket a bajbajutott menekülteket felvevő civil mentőhajók előtt és megtagadta az alapvető védelmet a menedékkérőktől. De a sorba beletartozik Meloni, a szélsőséges Olaszország Barátai elnök asszonya, akit Mussolini dédunokája szokott elkísérni a politikai rendezvényekre. Orbánt azzal vádolják, hogy antiszemita felhangokkal megtűzdelt összeesküvés elméleteket terjeszt az emberbarát Soros Györgyről. Átvette a szélsőjobbtól azt a vádat is, hogy egyes erők ki akarják szorítani Európában a mostani lakosságot, hogy muzulmánokkal töltsék fel a helyüket. Az egyelőre nem világos, hogy miért hívták meg Kawczynskit, aki lengyel származású és korábban Cameron kelet-európai tanácsadójaként dolgozott. Kérdés persze, hogy az erős többséget élvező Boris Johnson miként viszonyul a szélsőjobbos, populista vezetőkhöz. Egyik korábbi munkatársa nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök különleges kapcsolatra törekszik Orbánnal. A politikus két éve már azért kritikát kapott, mert gratulált a magyar vezető választási győzelméhez. A Munkáspárt illetékes árnyékminisztere mindenesetre most szégyenletesnek nevezte, hogy a tory honatya pár nappal a Holokauszt Emléknapja után egy gyékényen kíván árulni antiszemitákkal, iszlám- és melegellenes körökkel. De mivel Johnson maga is tett rasszista kijelentéseket és a szélsőjobb cinkosa, ezért az ellenzéki politikus nem gondolja, hogy Kawczynskinak bármiféle retorzióra kell számítania saját pártja részéről, amiért fasisztákkal áll össze.
The Times A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy lépni kell Európában, mert a lakosság elöregedése folytán egyre nehezebb lesz kifizetni a nyugdíjakat és az egészségügy kiadásait. Az emberek tovább élnek, viszont egyre kevesebben dolgoznak, és ez hosszú távon páratlan gazdasági kihívást jelent a földrész számára. Az egyes államok más és más kiúttal próbálkoznak. Németország pl. mind nagyobb kedvezményeket ad, de ezzel csupán azt érte el, hogy megállt a népesség fogyása. A másik kísérlete az, hogy egyre több képzett bevándorlók fogad. Másutt még nagyobb a demográfiai kockázat. Orbán Viktor jobboldali-nacionalista kormánya szociális intézkedésekkel igyekszik megdobni a gyerekszületések számát, de elzárkózik a migránsok beengedésétől. A briteknél nem olyan súlyos a gond, mint a többieknél, mert a határok nyitva vannak a külföldiek előtt. A megoldásnak többágúnak kell lennie: először is fel kell számolni a bürokratikus akadályokat, hogy az idősebbek közül az eddiginél többen tovább dolgozhassanak. Azon kívül meg kell könnyíteni a gyereknevelést a munka mellett. A várható élettartam növekedésével párhuzamosan folyamatosan emelni kell a nyugdíjkorhatárt. Az állami nyugdíjat az eddiginél jobban ki kell egészíteni a magán nyugdíjak rendszerével. Végül pedig hagyni kell, hogy bármilyen nemzetiségű, munkaképes korú emberek vállalkozásokat indíthassanak. A kormányoknak most kell kemény döntéseket hozniuk, nem pedig később, amikor már nem lesznek ilyen kedvezőek a feltételek.    
Reuters A Háttér Társaság úgy ítéli meg, hogy a magyar kormány egyre ellenségesebb a melegekkel szemben így félő, hogy veszélybe kerülnek nehezen kivívott jogai. Ugyanis bizonyos új jogszabályok, a rendőrség erélytelensége valamint jó pár fideszes nyilatkozat folytán veszélybe kerülhet mindaz, amit az egynemű szerelmének hívei a rendszerváltás óta elértek. Olyannyira így van ez, hogy az állam vezetői mind inkább összehangolt támadást intéznek az LMBTQI-közösség ellen. Ezért már attól lehet tartani, hogy a kormány teljesen rááll erre a vonalra, ám ez rossz irányba vinné a közvéleményt, amely jelenleg még egyre elfogadóbb. Egy hivatalos szóvivő szerint az alaptörvény és más jogszabályok szavatolják a polgárok egyenjogúságát. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az unió jó ideje kifogásolja a magyar kormány teljesítményét a jogállam és a polgári szabadságjogok helyzete kapcsán, ideértve az kisebbségekkel, köztük a melegekkel szemben hozzáállást.
Szerző

Koronavírus - Elhalasztották a fedettpályás atlétikai-világbajnokságot

Publikálás dátuma
2020.01.29. 22:05

Fotó: STR / AFP
A kínai koronavírus terjedése miatt egy évvel elhalasztották, így csak 2021-ben kerül sor a márciusra tervezett fedettpályás atlétikai-világbajnokságra, amelynek Nancsing lesz a házigazdája.
A szervezők szerdai bejelentése szerint elővigyázatosságból döntöttek úgy, hogy az eredetileg március 13. és 15. közöttre tervezett viadalt elhalasztják, mivel Nancsing csak mintegy 530 kilométerre fekszik a járvány gócpontjától, Vuhantól. Korábban az új vírus "áldozata" lett Kína női gyeplabdacsapatának Belgium elleni két mérkőzése és erősen kérdéses, hogy az ázsiai gárda március közepén tudja-e fogadni Ausztrália legjobbjait. A nemzetközi sportági szövetség bejelentése szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatását követték, amikor a meccsek törléséről döntöttek. Törölték a február közepére kiírt első kínai futamokat az alpesisí-világkupában - Jancsingban két férfi lesikló-viadalra került volna sor a 2022-es pekingi téli olimpia első sportági próbaversenyeként. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelezte, hogy folyamatosan egyeztet a WHO-val és saját szakértőivel is a koronavírusról. A bizottság illetékese a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy a tokiói olimpia biztonságos lebonyolításának elengedhetetlen része a fertőző betegségek elleni szükséges intézkedések meghozatala. Kínában kedd estig 132-en haltak meg a tüdőgyulladást kiváltó koronavírus-járvány miatt. 
Szerző

Újból vészhelyzeti ülést tart a koronavírus miatt a WHO

Publikálás dátuma
2020.01.29. 20:59
A Baden-Württemberg Állami Egészségügyi Hatóság laboránsa vizsgálja egy koronavírusos kémcső tartalmát, 2020. január 29-én
Fotó: Marijan Murat / dpa Picture-Alliance/AFP
Ez a második alkalom, amikor a Kínából terjedő járványról tárgyalnak: nem kizárt, hogy kihirdetik a nemzetközi szükséghelyzetet is.
Egy hét után ismét összehívta a vészhelyzeti bizottság ülését csütörtökre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója a tüdőgyulladást kiváltó, 132 ember halálát okozó új koronavírus miatt, miután visszatért Pekingből. A tanácskozáson arról kíván tájékozódni, hogy a jelenlegi járvány nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet jelent-e - közölte Genfben írt Twitter-üzenetében Tedros Adhanom Ghebreyesus. A főigazgató hozzátette, hogy a több mint 6000 megbetegedés többségét Kínában észlelték, és mindössze az esetek 1 százalékát - 68 esetet - jelentettek 15 másik országból. Kínán kívül azonban már három országban észlelték, hogy a vírus emberről emberre terjedt.
A WHO vezére a múlt héten még úgy ítélte meg, hogy korai nemzetközi szükséghelyzetet hirdetni a járvány miatt. Friss bejelentése akkor történt amikor az új koronavírusos esetek száma meghaladta a 2002-2003. évi SARS-járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma) fertőzöttjeinek számát. A korábbi koronavírus 5327 embert fertőzött meg Kínában. A betegségnek világszerte 774 halálos áldozata volt, közöttük 349 Kínában. 
A WHO eddig nagyon kevés járvány miatt hirdetett ki nemzetközi méretű közegészségügyi szükséghelyzetet. Ilyen volt a H1N1 vírus 2009-ben, a Zika járvány 2016-ban és a Nyugat-Afrikában 2014 és 2016 között, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2018-ban pusztító ebola-járvány. A legtöbb fertőzöttet Kínában tartják nyilván, de körülbelül 15 más országban is megjelent a vírus, a Közép-Keleten az első megbetegedést az Egyesült Arab Emírségek jelentette be szerdán. Az országba látogató kínai család négy tagját kezelték az új vírus miatt. Az új betegség tünetei széles skálán mozognak. Az ismert esetek többségében könnyebb tüneteket észleltek, de átlagosan közel minden ötödik betegnél súlyos betegség jelentkezett, tüdőgyulladás és légzési elégtelenség formájában. A WHO főigazgatója vasárnap Kínába utazott, hogy kormányilletékesekkel és egészségügyi szakemberekkel tárgyaljon. Szerdán közölte, hogy "őszinte megbeszélést" folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Kína "rendkívüli intézkedéseket hoz egy rendkívüli kihívással szemben" - mondta a főigazgató. Erről Michael Ryan, a WHO programigazgatója tájékoztatta a sajtót, miután a küldöttség visszatért a WHO székhelyére. Ryan elmondta, hogy a járvány góca továbbra is Vuhan és Hupej tartomány, de óránként változik a helyzet. Mint elmondta, a betegség halálozási aránya becslések szerint 2 százalék, míg a SARS-é mintegy 10 százalékos volt. A WHO főigazgatójának szerdai bejelentésével párhuzamosan világszerte folynak az intézkedések a vírus terjedésének megállítására.Több európai - közöttük a Lufthansa és a British Airways - valamint ázsiai légitársaság jelentette be, hogy felfüggeszti kínai járatait.   
Szerző
Frissítve: 2020.01.29. 21:06