Mély magyar mocsárban

A Transparency International (TI) legutóbb közzétett, 2019-re vonatkozó országjelentése szerint Magyarországnak sikerült tovább süllyedni a korrupció mocsarában, és elérni az Európai Unió második legkorruptabb országának kétes dicsőségét, amivel a 180 országot felölelő listán 2012 óta 24 helyet estünk vissza.

Szerencsére a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a helyén volt, és a jelentés nyilvánosságra kerülését követő pár órán belül már ki is adta azt a közleményt, amely szerint mindez (is) természetesen a Soros-hálózat aknamunkájának eredménye. Többek között leírták, hogy „a Transparency International egy Soros által pénzelt szervezet, amely az egész Soros-hálózattal együtt folytatja a Magyarország elleni támadást”, és ezért „a Soros-szervezet ennek megfelelően hamis és torz jelentést tett közzé…”. A NER médiagépezete ezt – némi migránsozással fűszerezve – világgá is kürtölte, ami a NER megrögzött híveit nyilván ki is elégítette anélkül, hogy a kormányzati állítások tényszerű alapjáról meggyőződtek volna.

Azoknak a kedvéért, akiket a valóság is érdekel, nézzük a tényeket. A TI 2018. évi mérlege szerint a szervezetnek csaknem 23 millió euró bevétele volt, aminek 65 százaléka kormányzati intézményektől, 16 százaléka nemzetközi szervezetektől, 10 százaléka alapítványoktól, 4 százaléka cégektől származott. A kormányzati támogatás tizennyolc ország kormányától érkezett, a legnagyobb támogató Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Dánia és Ausztrália kormánya volt, de például Észtország is a támogatók között szerepelt. A támogató nemzetközi szervezetek között éppúgy megtalálható az ENSZ, mint az Európai Bizottság.

És valóban megtalálható a támogatók között a Soros által alapított Open Society Institute Found is. Ez az alapítvány 422 ezer euróval a tizenhetedik legnagyobb támogató, és a teljes támogatási összeg 1,8 százalékát adta. Azt mindenki döntse el maga, hogy ez az 1,8 százalék elég-e ahhoz, hogy egy ilyen nagy presztízsű és múltú nemzetközi szervezetet nemes egyszerűséggel Soros-szervezetnek lehessen nevezni, és azt feltételezni, hogy jelentéseit Soros „alantas szándékainak” megfelelően téríti el a valóságtól. Persze nincs kizárva, hogy a támogató kormányokat is Soros tartja a kezében, az ENSZ-ről és a többiekről nem is szólva…

A KTK közleményében azt is írja, hogy „Magyarországon 2010 óta teljesen átláthatók a közbeszerzések.” Ennek az átláthatóságnak a jegyében esetleg meg kellene már válaszolni azt a millió dolláros kérdést: mivel magyarázható az, hogy 2010-2014 között ezeken az „átlátható” közbeszerzéseken egy bizonyos Simicska Lajos érdekeltségei taroltak, majd a 2015 februári „G-napot” követően ezek a vállalkozások hirtelen elfelejtettek jó pályázatot készíteni, sőt a korábban elnyert munkákat sem folytathatták, mert hirtelen rájöttek az illetékesek, hogy a nyertesek kartelleztek. Viszont 2015 óta Mészáros Lőrincék megtanultak pályázatot nyerni, méghozzá úgy, hogy a 2017-2018. években 46 pályázaton nyertek, és csak egyszer veszítettek. Azt pedig még a nagyon tájékozatlanok is tudják, hogy a közbeszerzések attól még nem átláthatók, hogy a felhívások és az eredményhirdetések rendre megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben. A jelentős üzletek nagy része már az irányított pályázati felhívásokkal eldől.

A baj az, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központnak a hazai „tábornak” szóló közleményét Magyarországon kívül nem sokan olvassák, a Transparency International jelentését pedig a világ legtöbb országában igen. És ez a legkevésbé sem javítja hazánk hírnevét.

A szerző mérnök-közgazdász