A Shanghai Airlines felfüggeszti két budapesti járatát

Publikálás dátuma
2020.01.31. 11:27

Fotó: SAM YEH / AFP
A Sanghaj-Hszian-Budapest járat február 6 és március 26, a Sanghaj-Csengtu-Budapest járat pedig február 4 és március 28 között nem közlekedik.
Felfüggeszti a Shanghai Airlines két budapesti járatát – közölte a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője pénteken a Facebook-oldalán. A Budapest Airport tájékoztatása szerint a Sanghajból Hszian, illetve Csengtu érintésével közlekedő két járat közlekedtetését függeszti fel a légitársaság, ami heti három járat kiesését jelenti. A Sanghaj-Hszian-Budapest járat február 6 és március 26, a Sanghaj-Csengtu-Budapest járat pedig február 4 és március 28 között nem közlekedik. A közvetlen, heti négyszer közlekedő Sanghaj-Budapest járatot a változás nem érinti.

Minden cseh repülőtérre kiterjesztették az ellenőrzéseket

Csehország eközben az összes repülőterére kiterjesztette a prágai légikikötőben már vasárnap bevezetett, koronavírussal kapcsolatos óvintézkedéseket. Az egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy péntek reggel óta minden repülőtéren szúrópróbaszerűen ellenőrzik az országba érkező utasokat, nem mutatnak-e a kínai eredetű koronavírus-fertőzésre utaló tüneteket. Ugyanakkor minden repülőtéren információs pontokat létesítettek, és táblákat helyeztek el, amelyek csehül és világnyelveken részletesen tájékoztatják az utasokat, hogyan kell eljárniuk, amennyiben gyanús tüneteket észlelnek magukon. Csehországban eddig az orvosok több mint harminc személyt vizsgáltak ki, de egyiknél sem bizonyosodott be a koronavírusos fertőzés. A cseh repülőterekre érkező gépek pilótái leszállás előtt szintén tájékoztatják az utasokat, hogy mire kell számítaniuk a koronavírussal kapcsolatban. A védőintézkedések a prágai repülőtéren eddig semmiféle gondot nem okoztak. Prága és a kínai nagyvárosok között négy rendszeres légi járat üzemel, és hetente 12 kínai gép érkezik a cseh fővárosba. Tavaly mintegy 620 ezer kínai turista kereste fel Csehországot, s átlagban két és fél napot töltöttek ott. Andrej Babis miniszterelnök pénteken reggel a közszolgálati televízióban azt mondta: hétfőn javasolni fogja a kormánynak, hogy ideiglenesen tiltsák be a Kínából érkező gépek fogadását. A cseh külügyminisztérium már csütörtökön leállította a vízumok kiadását a kínai állampolgároknak.

Egyre több ország vezet be korlátozásokat

Oroszország és Mongólia lezárta határát Kínával, hogy elejét vegye a koronavírus terjedésének. Észak-Korea is lezárta az összes repülőterét és vasúthálózatát a Kínából érkezők előtt, illetve Pakisztán is elrendelte légterének lezárását a Kínába induló és onnan érkező járatok előtt. A Fülöp-szigetekhez tartozó Samal szigete csütörtökön már nem csak a kínai turistákat tiltotta ki, hanem azokat is, akik olyan országból érkeztek, ahol felütötte fejét a vírus. Olaszország és Izrael is úgy döntött elővigyázatosságból, hogy átmenetelig nem engedik be a Kínából érkező repülőgépeket. Mintegy 15 légitársaság, köztük az Air France, a British Airways és a Lufthansa, törölte a Kínába tervezett járatait. Vietnam azt követően, hogy az országban három embernél megerősítették az új koronavírusos fertőzést, ideiglenes jelleggel felfüggesztette a turistavízumok kiadását kínai utazóknak. A kormány egyben felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak a kínai határtérségbe, az utazási irodákat pedig arra kérték, függesszék fel Kína fertőzött régióban induló járataikat. Az Egyesült Államok és Japán is magas szintű riasztás léptetett életbe, és arra figyelmeztette állampolgárait, hogy ne utazzanak Kínába. Pilóták és légi utaskísérők az USA-ban azt követelték, hogy állítsák le a Kínába irányuló járatokat. Az American Airlines légitársaság alkalmazottai pert készülnek indítani az azonnali tilalom bevezetése érdekében.

Közegészségügyi vészhelyzet

A koronavírus okozta tüdőgyulladásos megbetegedések túlnyomó része Kínában fordult elő eddig: mintegy 10 ezren fertőződtek meg, és a legújabb adatok szerint 213-an haltak meg a vírus miatt, szinte valamennyien a járvány gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományban. Világszerte több mint száz fertőzést fedeztek fel csaknem húsz további országban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította csütörtökön az új koronavírus által Kínából indult járványt. Ugyanakkor a szervezet hangsúlyozta, hogy nem ajánlja kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését, mert várhatóan nem lennének hatékonyak, viszont zavart okoznának a szükséges segélyek célba juttatásában és az érintett országok gazdaságában.
Frissítve: 2020.01.31. 12:19

A koronavírus máris érezteti negatív hatását a kínai gazdaságra

Publikálás dátuma
2020.01.31. 10:46

Fotó: GREG BAKER / AFP
A turizmus számára a mostani koronavírus nagyobb csapás lehet, mint a SARS vírus volt 2003-ban.
A mostani koronavírus már több embert fertőzött meg, mint a 2003-as SARS, és ez különösen rossz hír a hoteleknek és luxus boltoknak is, melyek legfontosabb vásárlói a kínai turisták. 2018-ban 163 millió kínai turista utazott külföldre, a teljes turizmushoz kapcsolódó költések több, mint 30 százalékát kínai turisták költötték el. A helyzetet áttekintő Equilor Befektetési Zrt. elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy amikor a SARS vírus kitört, abban az évben mindössze 20 millióan utaztak, azonban azóta a gazdaság is sokat fejlődött és egyre több üzlet épül a kínaiak költésére külföldön. A további növekedésre épülő üzletágak, már tavaly, amikor még csak a kínai gazdasági növekedés volt megkérdőjelezve, már akkor is jelentős korrekciót mutattak, ám idén ez tovább romolhat. A Jefferies számításai alapján 2019-ban a holdújév alatt 150 milliárd dollárt költöttek a kínaiak és idén várhatóan ez a töredéke lesz, így a Kínában erős kiskereskedelmi cégek lehetnek az elsők, akik megérzik a vírus miatti fennakadásokat. Makaóban az eddigi számok alapján 82 százalékos lehet a visszaesés a látogatók számában, ami rosszul érinti a hotel láncokat, például a Wynnt és a Las Vegas Sandset. A Bloomberg elemzői szerint a vírus jelentősen csökkentheti a kínai GDP növekedést, az első negyedévben mindössze 4,5 százalékos lehet a növekedés, ami elmarad a 2019-es 6 százalékos első negyedévtől és a legalacsonyabb lehet 1992 óta, amikor is elkezdték jelenteni a kínai GDP negyedéves növekedését.
Szerző

Bérlakásokra lenne szükség, de a szabályozás nem segíti az építésüket

Publikálás dátuma
2020.01.31. 09:40

Fotó: Jani Martin / Népszava
A jelenlegi szabályozás útját állja annak, hogy befektetők tömegesen építsenek kiadó lakásokat, pedig igény lenne rá.
Vállalkozói bérlakásprogram kialakítását és a bérlakáspiac szabályozásának újragondolását javasolja a jegybank kezdeményezésére tavaly év elején létrejött Lakás és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT). A lakásárak emelkedése ugyan a tavalyi év második felében már mérséklődni látszik, az elmúlt évek gyors ütemű drágulása miatt azonban egyre nagyobb terhet jelentett a családoknak a lakásvásárlás, különösen Budapesten – indokolta a változtatások szükségességét Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A fizetésekhez viszonyítva Budapest jelenleg a hatodik legdrágább főváros Európában mind a lakásárak, mind a lakásbérleti díjak tekintetében. Egy egyszobás lakás bérleti díja a kereset 46 százalékát viszi el, a bérleti díj kifizetése után pedig - vásárlóerő-paritáson mérve - a budapesti háztartásoknak marad az egyik legkevesebb elkölthető jövedelme. Bécsben például kétszer annyi marad a családi kasszában, mint Budapesten – sorolta Fábián Gergely. Mindez nyilván nem független attól, hogy Ausztriában jóval szélesebb a bérelhető lakások kínálata, hiszen csak a lakóingatlanok fele van magántulajdonban, míg Magyarországon a 85 százaléka. A mintegy 4,4 millió hazai lakás mindössze 3 százaléka bérelhető szociális, 6 százaléka pedig piaci alapon. Utóbbi szegmenst magánszemélyek uralják, vállalkozói bérbeadók gyakorlatilag nincsenek jelen. Utóbbiak megjelenését - a jegybank több vezetőjét, két államtitkárt, a szakmai szövetségek, ingatlanközvetítők, alapkezelők, fejlesztők és egy építőipari vállalkozás vezetőit tömörítő - LITT szerint elsősorban a szabályozási problémák hátráltatják, például a magas áfakulcs, amelynek mérséklésére a testület javaslatot is tett. Kérdésünkre, hogy konkrétan milyen mértékű áfacsökkentésre, és mely szabályok megváltoztatására gondoltak, Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: vágyálmaik vannak, de egyelőre inkább a figyelmet szeretnék felhívni, hogy a 27 százalékos áfa a lakáskiadásban fenntarthatatlan, mert akkor kezdeményezésük nem éri el a célját. Problémát jelent az is, hogy a hosszú távú bérlésnek nincs kialakított jogszabályi kerete, a bérlők és bérbeadók kötelezettségei és jogai nincsenek kellően körülírva, így ezek kikényszerítése is nehézkes. Tatár Tibor hangsúlyozta: egy jól szabályozott, piaci alapú lakásbérlési rendszert javasolnak, amelyben a bérbeadó garantáltan megkapja a bérleti díjat, és a bérlőt sem lehet egyik napról a másikra az utcára tenni. Ehhez azonban olyan befektetők is kellenek, akik közvetítenek a lakásépítők és a potenciális bérlők között. Tatár Tibor szerint ilyen befektetők már fel is bukkantak Magyarországon, de nem találnak kiadásra alkalmas, egy tömbben elhelyezkedő lakásokat, és a szabályozás hiányában nem látják kellően biztosítottnak a saját tulajdonosi pozíciójukat sem. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója mindehhez hozzáfűzte, hogy a vállalkozói bérlakásprogramhoz három szereplőre van szükség: bérlőre, fejlesztőre és befektetőre. Előbbi kettő rendelkezésre áll, de befektetők még nincsenek. A bérlakásprogram így egy olyan lehetőség, amelyet még nem aknáztunk ki.   A LITT javaslatcsomagja kitér a lakásépítésre is. A lakásállomány megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie, tavaly viszont csak feleennyit húztak fel. A lakásépítést a 2013-as mélypontról ugyan kimozdította a kedvezményes áfa, annak tavaly év végi kivezetése nyomán azonban az elemzők szerint az épített lakások száma várhatóan a negyedével visszaesik majd. A LITT szerint emiatt fontos lenne tudatos és célzott gazdaságpolitikával meghatározni, majd biztosítani az újlakás-építés egészséges szintjét. Ennek érdekében szükségesnek tartják például a kihasználatlan állami és önkormányzati telkek, barnamezős területek biztosítását a fejlesztők számára. Arra a kérdésre, hogy a fentiek hogyan fésülhetőek össze a kormány otthonteremtési programjával, Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a családtámogatási program üdvözlendő, de a kínálatot is rendbe kell tenni, hogy az árnövekedés ne vigye el a támogatást. A bérek és az építőanyagok árának emelkedése miatt a fejlesztők költségei is jelentősen nőttek az utóbbi években, ezért lényeges, mi történik a telkekkel és a kapacitással. Ha van elég kínálat, az kikényszeríti a fejlesztők közti árversenyt is - fogalmazott. Létezik ugyanakkor a kormány családtámogatási programját is integráló javaslat a lakhatási problémák kezelésére. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szerint egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő közhasznú bérlakásrendszer segíthetne a szükséges számú lakás felépítésében, és a bérleti díjak olcsóbbá tételében. Mint arról korábban beszámoltunk: a TLE tavaly év végén közzétett javaslata osztrák példán alapszik, ahol évente 15 ezer bérlakás épül. Az elképzelés szerint az állam olcsó hitellel és építési területek rendelkezésre bocsátásával támogatná a közhasznú lakásépítő társaságokat, amelyek a beruházást szerveznék és a felépült lakásokat kezelnék bérbeadóként, a lakásokat piaci szereplőkkel építtetnék. E társaságok profitkivehetősége maximalizálva lenne; az azon felüli részt, illetve a lakásértékesítésből befolyt bevételt a lakásépítésekre kellene visszaforgatniuk. A bérlői célcsoport a gyermeket vállaló, közepes vagy alacsonyabb jövedelmű rétegek lennének, a bérleti díj kedvező áfa-kulcsú lenne. A TLE a családvédelmi akcióterv támogatásait is bevonná a rendszerbe: a gyermekvállalás a bérlés feltétele lenne, a családtámogatásokat a lakás – piaci ár alatti, bekerülési költségen történő - megvásárlására lehetne fordítani a gyermek(ek) megszületése után.   

A Pénzügyminisztériumnak is van terve

 A kormány mindeddig nem reagált érdemben az egyre több helyről érkező bérlakásépítési javaslatokra. Bár Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára tagja a LITT-nek, a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón a szaktárcától senki nem vett részt, így nem tudni, egyetértenek-e az ismertetésekor konszenzusosnak nevezett elképzelésekkel. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanakkor a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio írásbeli kérdésére – egyetért-e Matolcsy György jegybankelnöknek a kormány lakáspolitikáját bíráló kijelentéseivel – adott válaszában az eddigi otthonteremtési program sikerességét hangoztatta. Közölte: jelenleg is további intézkedések előkészítésén dolgoznak, amelynek fókuszában a fiatalok, első lakásra várók otthonteremtésének támogatása áll. 

Szerző