Csődben a vízágazat: se pénz, se munkaerő

Publikálás dátuma
2020.01.31. 19:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem csak a csövek egyre idősebbek a víziközműágazatban: a dolgozóknak is egyre nagyobb hányada készül nyugdíjba és nincs utánpótlás. Az ok egyaránt a mind komolyabb pénzhiány.
A víziközmű-ágazat csődközeli helyzetére, a dolgozók versenyképtelen fizetésére, az elvándorlásból, az állomány és a hálózat elöregedéséből származó, egyre fokozódó veszélyekre hívta fel a figyelmet a miniszterelnök várbéli irodája előtt tartott tegnapi demonstrációján az iparág több szakszervezete által tavaly alapított Országos Víziközmű Ágazati Szövetség (OVÁK). Ennek okaként Kecskés Károly koordinációs szóvivő a víz- és csatornadíjak 2012-es befagyasztását, a 2013-as, 10 százalékos "rezsicsökkentést", a vezetékadót és a hatósági felügyeleti díjat jelölte meg. De az ágazatban dolgozók 180 ezer forint körüli nettó átlagbére a hasonlóképp alapvető közműnek számító villamosenergia-szektorban dolgozóké alig felére rúg. A tájékoztatón többször hivatkozott, 2016-ban és 2018-ban is átfogó ágazati elemzést készítő Századvég úgy számol, hogy a mostani bérviszonyokkal 2022-re tíz, 2027-re viszont már 25 százalék hiányzik a szolgáltatás fenntartásához szükséges dolgozói létszámból. A forráshiány miatt a jelenlegi ütemben 2-300 év alatt lehetne cserélni az összes vezetéket, amit vállalhatatlannak tartanak. (A kormányközeli elemzőcég egyébként a beruházási szükségletet 1500-3000 milliárd forintra teszi.) Megoldásként nem a díjak emelését, hanem a 14 milliárdot jelentő vezetékadó (reklámadóhoz hasonló) felfüggesztését, valamint a 27 százalékos áfa 18 százalékra csökkentését javasolják, ami 23 milliárd forintos könnyebbséget jelentene. Az ágazat helyzetét Kecskés Károly azzal jellemezte, hogy az Alföldvíz például épp csütörtökön jelentette be, hogy önerőből már nem képes kigazdálkodni ez évre várható 1,7 milliárdos veszteségét. A víz- és csatornaszolgáltatás fontosságát Kecskés Károly nemcsak azzal jellemezte, hogy enélkül a nem működik a vízöblítéses wc, de figyelmeztetett, hogy a különböző kórokozók - például a koronavírus - fenyegetése ellen egyre inkább felértékelődik a folyamatos tisztálkodás jelentősége.

Az OVÁK tagjai

* a Bácsvíz Szakszervezete *a Fővárosi Vízművek Munkahelyi Szakszervezete *a Vasivíz Munkahelyi Szakszervezete *az Autonóm Területi Szakszervezet *a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 *a Víziközmű Szolgáltatásban Elkötelezett Munkavállalók Munkahelyi Szakszervezete Forrás: OVÁK 

Szerző
Témák
víziközmű

Felfüggeszti termelésének egy részét a koronavírus miatt a Hyundai

Publikálás dátuma
2020.01.31. 13:28

Fotó: STR / AFP
Az Electrolux is hasonló intézkedést hozhat.
Két dél-koreai autógyártó is kénytelen felfüggeszteni termelésének egy részét és hasonlótól tart az Electrolux háztartási gépeket és berendezéseket gyártó svéd cég is, mert a koronavírus miatt fennakadások vannak a Kínában gyártott alkatrészek szállításában. Pénteken a Hyundai Motor bejelentette, hogy felfüggeszti a Palisade városi terepjárójának (SUV) dél-koreai gyártását a hétvégén, miután akadozik az alkatrészszállítás Kínából. A cég úgy tudja, hogy a kínai beszállítónál legalább február 9-éig áll a termelés. Az ugyancsak dél-koreai Ssangyong Motor is a Kínában gyártott alkatrészek szállításában tapasztalható fennakadásokra hivatkozva döntött úgy, hogy leállítja egyik gyárában a termelést február 4-12. között. Az Electrolux pedig pénteken arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus befolyásolhatja az alkatrészszállítást, ez pedig a termelést, aminek „pénzügyi következményei lehetnek”. Az Electrolux ugyancsak pénteken számolt be arról, hogy a tavalyi utolsó negyedévben a működési nyeresége 960 millió svéd koronára (101 millió dollár, 1 svéd korona=31,79 forint) esett az egy évvel korábbi 1,67 milliárd svéd koronáról, ami azonban felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 903 milliós svéd korona eredményt.
Szerző

Felhúzták a közszféra jutalmai a kereseteket

Publikálás dátuma
2020.01.31. 13:05

Fotó: Népszava
A várakozásokat jelentősen felülmúlva, mintegy 14 százalékkal nőtt az átlagkereset tavaly novemberben. A háttérben az év végi jutalmak állnak.
Jelentősen, 13,9 százalékkal megugrott a bruttó átlagkereset tavaly novemberben. Az átlagos bruttó fizetés így immár 403 500 forintra, a nettó összeg pedig 268 300 forintra rúgott a tavalyi év utolsó előtti hónapjában a KSH számításai szerint. A számok értelmezéséhez persze nem árt tudni, hogy a statisztikai hivatal továbbra is csak az 5 főnél nagyobb létszámú munkahelyek dolgozóinak adatait számolja bele az átlagba, holott immár egy éve rendelkezésére áll a Nemzeti Adó és Vámhivatal adatbázisa, amelyben az összes munkavállaló kereseti adatai megtalálhatók. Igaz, a kisebb cégek munkavállalói jellemzően kevesebbet keresnek, így ha ezt is beleszámítanák az átlagba, akkor valószínűleg sokkal alacsonyabb összegű fizetésekről lehetne hírt adni.   A novemberi adatok kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagkeresetek ily nagymértékű emelkedését a nem rendszeres juttatások, azaz az év végi prémiumok, jutalmak eredményezték. Emiatt lehetséges, hogy a januártól novemberig terjedő időszakban csupán 364 300 forint volt az átlagos bruttó, és 242 300 a nettó átlagkereset. Igaz, ez még mindig jelentős, 11,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra is rámutatott: a jutalmak kifizetése miatti hirtelen keresetnövekedés egyértelműen a költségvetési szférához köthető, hiszen az előző hónapokban megszokott 12 százalék körüli növekmény után novemberben 19 százalékkal ugrott meg az átlagos bérszint a közszférában. Ezen belül is a közigazgatás területén dolgozók kaphatták a jelentős prémiumkifizetést, hiszen itt a keresetek 29 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a versenyszféra esetében a 2019-es átlagnak nagyjából megfelelő, azt kicsit meghaladó 12,1 százalékos béremelkedést mért a KSH. A versenyszféra gyorsuló bérkiáramlása elsősorban az energiaszektorhoz, a víz- és hulladékgazdálkodás ágazathoz és a szállítás, raktározás területéhez köthető. Az elemző szerint az első tizenegy hónap adatait összegezve szinte biztosra vehető, hogy 2019 egészében 11 százazék felett marad a nettó bérek növekedése, ám az emelkedő infláció miatt ez reálbérek szintjén ez csak 7,5 százalék körüli értéket jelent majd. Az idei év tekintetében a 8 százalékos minimálbéremelés irányadó, és az eddigi hírek alapján elsősorban a kereskedelem területén ismét kétszámjegyű béremelést kaphatnak a dolgozók. Ez alapján pedig akár az idén is kétszámjegyű maradhat a bérnövekedés. 
Szerző