A kormány heteken belül bejelenti, hogy merre indul el az adócsökkentési ígéreteinek megvalósításában. A költségvetés mozgástere nem nagy – már ha hihetünk a Pénzügyminisztérium számainak –, ugyanis éves átlagban 200 milliárd forintnyi tartaléka van a kormánynak a 2021-ben adócsökkentésre is fordítható országvédelmi alapban. Az idén még viszonylag nagy a mozgástér, mert az alapba 378 milliárd forint került, ám ez jövőre 160 milliárdra csökken. A kormány az adócsökkentéseken túl költségvetési keresletösztönzéssel is pörgetni igyekszik a gazdaságot, amire a szintén ebből a keretből finanszírozott és jobban kommunikálható családvédelmi akciótervet használja. (Ez utóbbiról nem tudni, hogy megvédett-e akárcsak egy családot is bármitől, viszont a lakásárakat, az autókereskedők forgalmát felpörgette, amivel a célját elérte a kormány: plusz lökést adott a GDP-növekedésének.)
A tavaszi adócsomag és a 2021-es költségvetés várhatóan áprilisban kerül a Parlament elé, a tartalmában pedig minden bizonnyal visszaköszönnek az Orbán Viktor miniszterelnök és Fidesz-elnök február közepi évértékelő beszédében elhangzó ígéretek.
Az alapba kerülő összegnél jóval nagyobb a mozgástere is lehetne a kormánynak, ha a látványberuházásokra fordított tízmilliárdokat is adócsökkentésre fordítaná. Ez politikai elhatározás, tehát végső soron a miniszterelnök egyszemélyi döntésének függvénye. A következő években így akár évi 200-300 milliárd forintnyi forrást is fordíthatnának adócsökkentésre, de mint arra több kormányzati megszólaló is felhívta a figyelmet, az adómérséklési javaslatok versenyeznek a kormány családvédelmi akciótervével.
Az adócsökkentés terén három irányban kötelezte el magát - szóban és írásban - a kormány vagy épp maga a kormányfő. Egyszerre van napirenden a személyi jövedelemadó és a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó csökkentése, valamint számos kisadó megszüntetése. Szakértők szerint azonban ezek együtt nem megvalósítható tervek.
Évek óta szóban tervezgeti a kormány az egyszámjegyű – praktikusan kilenc százalékos – szja bevezetését, de épp ez az a lépés, amit éppen hatalmas forrásigénye miatt várhatóan még hosszú ideig halogatni fog. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az szja-csökkentéssel kapcsolatban leszögezte, hogy erre 2021 januárjában még ne számítsunk, ugyanis az ehhez szükséges 600 milliárd forintra nincs fedezet a költségvetésben, pontosabban ekkora forrást a kormány szívesebben használ fel más célokra. Ugyanaznap Tállai András államtitkár ennél óvatosabban fogalmazott: a kormány vizsgálja az egyszámjegyű szja bevezetését, igaz, azt nem tette hozzá, hogy ezt teszik már évek óta. Ugyanakkor a miniszterelnök szorgalmazza a teljes szja-mentesség kiterjesztést – már jövő januártól –, a háromgyerekes nőkre is, ami 130 milliárd forintos éves bevételkieséssel jár. Bár az intézkedéseknek semmilyen családpolitikai hatása nincs, de mivel a kormányfő támogatja, jó eséllyel a parlament elé kerülhet megszavazásra. Ráadásul ezt az intézkedést is el lehet adni a családvédelmi akcióterv részeként.
A kormány már korábban is tett olyan adócsökkentési vállalásokat, amelyek szűkítik a mozgásteret. A következő években három alkalommal 2-2 százalékkal csökkenthet a szociális hozzájárulási adó – vagyis a munkaáltatók által fizetett tb járulék. Egyszeri két százalékpontos csökkentés azonban több, mint 200 milliárdos bevételkiesést jelent.
A korábbi ígértek szerint napirenden vannak az adóegyszerűsítő lépések is. A Pénzügyminisztérium tavalyi versenyképességi programjában azt ígérte, hogy 2021 januárjára az akkor még létező 60 adót 40-re csökkenti. Ebből megvalósult a munkavállalói járulékok összevonása, kivezették az egyszerűsített vállalkozói adót – ezen intézkedések nem járnak bevételkieséssel. A PM tavaly még tervezte a magánszemélyek különadóinak (őstermelő, egyéni vállalkozó, önálló jövedelmek) átalakítását, illetve a kisadók megszüntetését is, azonban ezek a lépések már csak idén várhatóak, és bevételkieséssel is járhatnak.
