Orbán nélkül is stabil a kormánypárti tábor

A lakosság 58 százaléka úgy gondolja, hogy a Fidesz látszólag igyekszik majd együttműködni az ellenzéki önkormányzatokkal, de közben törvénymódosításokkal mindent elkövet, hogy csökkentse ezeknek a településeknek a mozgásterét.

A Publicus Intézet január végi - a Népszava megrendelésére készített – felmérésében már visszaköszön a kormányzati megkötés, hogy az iparűzési adóbevételeket közösségi közlekedésre kell fordítani, de az a felismerés is, hogy egy nyíltan ellenséges hozzáállás a kormánypártoknak is ártana. Mindössze a megkérdezettek tizede számít kiéleződő ellentétekre. Saját hívei természetesen nem báránybőrbe bújt farkasnak tartják a Fideszt, a tábor majdnem fele szerint a párt elfogadta a választók akaratát és igyekszik együttműködni az ellenzék vezette kerületekben és kisebb településeken is. A politikai térfél másik oldala azonban annyira bizalmatlan a kormánnyal szemben, hogy például nincs egyetlen Momentum szimpatizáns sem, aki hinne az önzetlen együttműködésben, s a DK hívei között is alig találni ilyet.

Ahogy azt a Publicus felmérésének egyes adatait már ismertető szombaton közzétett írásunkban is olvashatták, a Fidesz-KDNP vártnál gyengébb őszi választási szereplését a megkérdezettek többsége az egészségügyi ellátás romló színvonalával magyarázza, s csak ezután sorolja az okok közé a kormányzati korrupciót, az elhibázott kommunikációt és kampányt, valamint a sikeres ellenzéki összefogást. A kutatás második része a felbukkant társadalmi gondok oldaláról közelítve arra keresi a választ, hogy a közvélemény szerint mi a legnagyobb probléma 2020 elején az országban. Akárhogy teszik fel a kérdést, immár minden más bajt megelőz az egészségügy helyzete, az emberek 66 százaléka gondolja így. Csak kevéssel több mint a megkérdezettek harmada sorolta fel a gondok közt a szegénységet, s ennél is kevesebben a korrupciót és az oktatás minőségét. Akkor is ez lett az eredmény, ha úgy fordították meg a kérdést, hogy mi az a probléma, amelyet a leggyorsabban kezelni kellene a kormánynak. A válaszadók 46 százaléka sorolta első helyre az egészségügyet, s messze lemaradva 17 százalék gondolta úgy, hogy enyhíteni kellene a szegénységen.

A részletes adatokból ugyanakkor néhány furcsa eredmény is kiolvasható, például az, hogy legkevésbé a nyugdíjas korosztály panaszkodik az egészségügyi ellátásra, miközben nekik van a legtöbbször szükségük segítségre, de az átlagnál kevésbé kritikusak a nyolc általánost végzettek és a kisvárosokban élők is. Egyértelműen kiderül az is, hogy a még nem nyugdíjas korú, de nem aktív emberek, vagyis a megváltozott munkaképességűek, rokkantak, a családtagjukat otthon ápolók az átlagnál jóval elégedetlenebbek, kritikusabbak a kormány intézkedéseivel, a gondokhoz való hozzáállásával szemben.

A Fidesz-tábor megszokott módon stabilnak mutatkozik, hiszen amikor arra a kérdésre kellett felelniük, hogy ha nem Orbán Viktor vezetné a pártot, akkor is erre a tömörülésre voksolnának-e, a kétharmad biztosan vagy valószínűleg igennel felelt. Érdekesség, hogy az ellenzéki táborban is vannak, akiket csak a miniszterelnök/pártelnök személye taszít és nem a Fidesz. A vezetőcsere esetén még a szocialista hívek 10 százaléka is elgondolkodna egy esetleges átszavazáson, míg a DK és Momentum híveinek túlnyomó többsége kizártnak tart egy ilyen átfordulást. Ez az arány a szocialistáknál 50 százalék. Igaz, legerősebben a szocialisták és a DK szavazói bíznak abban, hogy a 2022-es parlamenti választást egy közös miniszterelnök-jelölttel induló ellenzéki összefogás megnyerheti. A fideszesek szerint azonban egy ilyen forgatókönyv gyakorlatilag elképzelhetetlen.