A Brexit megvalósulásával Emmanuel Macron külpolitikai prioritásai is változhatnak. A francia köztársasági elnök szorosabb kapcsolatokra törekszik a közép- és kelet-európai államokkal, amit hétfőn kezdődött lengyelországi útja is igazol. Illetve az a bejelentés is, hogy a jövőben az európai uniós csúcstalálkozók előtt a visegrádi államokkal is egyeztetni kíván. Clément Beaune, a francia elnök uniós ügyekben illetékes tanácsadója is úgy vélte, Franciaországnak az eddigieknél többet kellene foglalkozni a közép-európai térség államaival. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a britek Európai Unióból való kilépése után ugyanis az együttműködésre kell koncentrálni.
Macron 2017-es elnökké választása óta először utazott el Lengyelországba. Hétfőn Varsóba látogatott, kedden pedig Krakkóba megy tovább. Párizs és Varsó viszonya több okból sem felhőtlen. 2017 augusztusában Macron élesen bírálta a lengyel kormányt az európai alapértékeket megsértő intézkedései miatt, kifejtette, az állam saját magát rekeszti ki. „Európát közös értékek miatt hozták létre, Varsó azonban megsérti ezeket” – fogalmazott akkor. Jelentős változás azonban a francia külpolitikában, hogy most már a jogsértések háttérbe szorulnak és Macron a közös történelmi metszéspontokra koncentrál, a lengyel fővárosban nagy tisztelettel szólt azokról a lengyel veteránokról, akik a második világháborúban Franciaországban harcoltak a nácik ellen.
Macron lengyelországi látogatásának célja volt az is, hogy jelezze vendéglátói számára, Párizs nem törekszik kivételes kapcsolatokkal Oroszországgal. Varsóban megütközést keltett, hogy Macron tavaly nyáron Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta és szívélyesnek látszott a kettőjük közötti viszony. A francia elnök Varsóban felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges a párbeszéd Moszkvával, hiszen enélkül több biztonságpolitikai kérdés sem oldható meg, így a kelet-ukrajnai válság sem. Ám Franciaország azonnal Lengyelország mellé állt, amikor Putyin megpróbálta átírni a második világháború történetét és részint Varsót okolni az akkori eseményekért – tette hozzá. Lengyelországban Macronnak a NATO-val kapcsolatos megnyilvánulása sem aratott osztatlan sikert. A francia elnök tavaly úgy fogalmazott, hogy az észak-atlanti szövetség agyhalott állapotban van. Egy a Le Figaro által idézett diplomata szerint e kijelentés után „keleten pánikba estek, pedig Macron célja csak az volt, hogy felébressze az európai partnereket”.
A francia elnök hétfőn beszédet mondott a varsói Jagelló Egyetemen, s az európai együttműködés elmélyítéséért szállt síkra. Ezzel nyitott kapukat döngetett, hiszen egy múlt héten nyilvánosságra hozott felmérés szerint a lengyelek mindössze hét százaléka távozna az EU-ból.
A francia nyitás része lehet, hogy Macron tavaly októberben Orbán Viktor kormányfőt fogadta és háromórás tárgyalásokat folytattak, tavaly decemberben pedig Jean-Yves Le Drian külügyminiszter folytatott megbeszéléseket a cseh fővárosban.
