Keleti nyitás francia módra - Macron Lengyelországban

Publikálás dátuma
2020.02.04. 09:15

Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
A Brexit után a francia köztársasági elnök szorosabb kapcsolatokra törekszik a közép- és kelet-európai államokkal.
A Brexit megvalósulásával Emmanuel Macron külpolitikai prioritásai is változhatnak. A francia köztársasági elnök szorosabb kapcsolatokra törekszik a közép- és kelet-európai államokkal, amit hétfőn kezdődött lengyelországi útja is igazol. Illetve az a bejelentés is, hogy a jövőben az európai uniós csúcstalálkozók előtt a visegrádi államokkal is egyeztetni kíván. Clément Beaune, a francia elnök uniós ügyekben illetékes tanácsadója is úgy vélte, Franciaországnak az eddigieknél többet kellene foglalkozni a közép-európai térség államaival. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a britek Európai Unióból való kilépése után ugyanis az együttműködésre kell koncentrálni. Macron 2017-es elnökké választása óta először utazott el Lengyelországba. Hétfőn Varsóba látogatott, kedden pedig Krakkóba megy tovább. Párizs és Varsó viszonya több okból sem felhőtlen. 2017 augusztusában Macron élesen bírálta a lengyel kormányt az európai alapértékeket megsértő intézkedései miatt, kifejtette, az állam saját magát rekeszti ki. „Európát közös értékek miatt hozták létre, Varsó azonban megsérti ezeket” – fogalmazott akkor. Jelentős változás azonban a francia külpolitikában, hogy most már a jogsértések háttérbe szorulnak és Macron a közös történelmi metszéspontokra koncentrál, a lengyel fővárosban nagy tisztelettel szólt azokról a lengyel veteránokról, akik a második világháborúban Franciaországban harcoltak a nácik ellen. Macron lengyelországi látogatásának célja volt az is, hogy jelezze vendéglátói számára, Párizs nem törekszik kivételes kapcsolatokkal Oroszországgal. Varsóban megütközést keltett, hogy Macron tavaly nyáron Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta és szívélyesnek látszott a kettőjük közötti viszony. A francia elnök Varsóban felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges a párbeszéd Moszkvával, hiszen enélkül több biztonságpolitikai kérdés sem oldható meg, így a kelet-ukrajnai válság sem. Ám Franciaország azonnal Lengyelország mellé állt, amikor Putyin megpróbálta átírni a második világháború történetét és részint Varsót okolni az akkori eseményekért – tette hozzá. Lengyelországban Macronnak a NATO-val kapcsolatos megnyilvánulása sem aratott osztatlan sikert. A francia elnök tavaly úgy fogalmazott, hogy az észak-atlanti szövetség agyhalott állapotban van. Egy a Le Figaro által idézett diplomata szerint e kijelentés után „keleten pánikba estek, pedig Macron célja csak az volt, hogy felébressze az európai partnereket”. A francia elnök hétfőn beszédet mondott a varsói Jagelló Egyetemen, s az európai együttműködés elmélyítéséért szállt síkra. Ezzel nyitott kapukat döngetett, hiszen egy múlt héten nyilvánosságra hozott felmérés szerint a lengyelek mindössze hét százaléka távozna az EU-ból. A francia nyitás része lehet, hogy Macron tavaly októberben Orbán Viktor kormányfőt fogadta és háromórás tárgyalásokat folytattak, tavaly decemberben pedig Jean-Yves Le Drian külügyminiszter folytatott megbeszéléseket a cseh fővárosban.

Szabad szemmel: gyűlölködő, párhuzamos világokat épít a kormány a határon túl

Publikálás dátuma
2020.02.04. 08:15

Avagy mit látszik nyugaton a gyergyóditrói idegengyűlölő afférból.
Orbán Viktor veszélyes módon exportálni igyekszik ideológiáját: nagy pénzekkel támogatja a magyar kisebbséget a környező államokban, ám ily módon párhuzamos világok alakulnak ki, írja a Deutsche Welle. Hogy ez azután hová vezethet, az kiderül a gyergyóditrói idegengyűlölő incidensből. A székelyföldi faluról a külvilág idáig jóformán nem is hallott, ám az 5 ezer fős település napok óra az érdeklődés középpontjába került, a xenofóbia szomorú, egyben képtelen megnyilvánulása miatt. Az ok az volt, hogy a 60 alkalmazottal dolgozó helyi pékség leszerződtetett két sri lankai szakembert, mert a nagy elvándorlás és a csekély bérek miatt már nincs elég munkáskéz. Csakhogy az idegenek láttán elszabadultak az indulatok. Noha jogszerűen álltak munkába, több száz helybéli követeli, hogy adjanak túl a migránsokon. Az idegengyűlölet Romániában nem új jelenség, a mostani eset mégis különleges, mert elárulja, Orbán miként plántálja át saját ideológiáját a határon túli magyarok körében. A falu szigorúan konzervatív, és szinte kizárólagosan csakis a magyar közmédiából tájékozódik. Az pedig a miniszterelnök etno-nacionalista, soviniszta gondolatvilágát terjeszti. A fenyegetések miatt a két vendégmunkás kénytelen volt elhagyni a falut. Eckstein-Kovács Péter, az erdélyi ügyvéd, a magyar közösség jeles tagja, egyértelműen az idegengyűlöletnek tulajdonítja a történteket. Két éve azért lépett ki az RMDSZ-ből, mert úgy látta, hogy az Orbán erdélyi érdekképviselete lett. A román kommentátorok rendkívül éles hangon ítélték el az esetet. Basescu volt elnök viszont a magyar kisebbség elleni nacionalista támadásokra igyekszik felhasználni az incidenst. A ditrói ügy azonban ennél összetettebb, Vannak tényleg xenofóbok a helybéliek között, másoknak viszont az a gondjuk, hogy a péküzem a vendégmunkásokkal akarta lenyomni a béreket. A tulajdonospár cáfolja a vádakat. De a lényeget tekintve továbbra is aggályos a mód, ahogyan Orbán pénzeli a határon túli magyarokat. Évente sok-sok millió euróról van szó, amelyek mindenféle alapítványokon keresztül jutnak célba. Eckstein-Kovácsnak pontosan az a gondja, hogy átláthatatlan a rendszer. És erősen kétes az, ha pl. nemzetiségi alapon adnak gazdasági segítséget. Meg azt is abszurdnak tartja, ha egy kisebbség egy másik állam irányvonalát képviseli. Épp ezért azt sürgeti, hogy legyen ismét független az erdélyi magyar politika.
Szerző
Frissítve: 2020.02.04. 08:23

Újabb gyászos rekord: hétfőn 64-en haltak bele a koronavírus-fertőzésbe

Publikálás dátuma
2020.02.04. 07:32

Fotó: HECTOR RETAMAL / AFP
Drámai ütemben növekedik a halálos áldozatok száma, a pekingi vezetés hosszú idő után elismerte felelősségét.
A koronavírus fertőzés 64 ember halálát okozta hétfőn a járvány gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományban - derül ki a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság kedden közzétett adataiból. Ez meghaladja a szintén kiugró vasárnapi halálozási számot, akkor 56-an vesztették életüket a betegség miatt. Az új típusú koronavírus (2019-nCoV) legsúlyosabban a tartomány székhelyét, Vuhant érinti, ahol az ország összes fertőzöttjének csaknem egyharmadát diagnosztizálták, és hétfő éjfélig összesen 303 beteg veszítette életét.
A helyi idő szerint kedden reggel 10 óráig közzétett adatok szerint a vírus eddig országosan 20 471 embert fertőzött meg, ám a betegség halálozási aránya Hupejen kívül igen alacsony, hiszen az eddigi közel hétezer megbetegedésből 11 bizonyult végzetesnek az ország egyéb régióiban - írja az MTI.

Az orvosok tudták, de hallgatniuk kellett

A vuhani városvezetést élesen bírálták Kínában amiatt, hogy a helyi orvosok figyelmeztetéseinek ellenére megpróbálták elkendőzni a helyzet súlyosságát; a New York Times értesülései szerint a vuhani orvosok már decemberben tudtak az akkor még szűk körben fertőző vírusról, de felsőbb utasításra hallgatniuk kellett, még a belső levelezésben megosztott információkért is számonkérték őket. Csou Hszien-vang, Vuhan polgármestere egy, a CCTV kínai állami hírcsatorna január 27-én sugározott, vele készült interjújában beismerte: "nem csak a kellő tájékoztatást mulasztottuk el időben megtenni, de még csak nem is használtuk a rendelkezésünkre álló információt a munkánk javítására". Ám hozzátette, hogy csak a központi kormányzat engedélyével adhatott volna tájékoztatást a járványról.
 Csou ugyanakkor nem nyilatkozott arról, hogy a város pontosan mikor jelentette az ügyet a magasabb szintek felé. A polgármester az adásban felajánlotta saját, valamint Ma Kuo-csiang, a Kínai Kommunista Párt (KKP) vuhani titkárának a lemondását.
A KKP politikai bizottságának állandó bizottsága hétfői ülését követően kiadott jelentésében szintén elismerte, hogy a pekingi vezetés nem megfelelően reagált a járványra.

Meghalt egy hongkongi beteg is

Belehalt az egyik hongkongi fertőzött a Közép-Kínából kiindult új koronavírus okozta betegségbe, ezzel a járvány első halálos áldozatát szedte a városban.  A 39 éves, a fertőzés előtt is egészségügyi problémákkal küzdő hongkongi férfi helyi idő szerint kedden reggel hunyt el a hongkongi Princess Margaret Kórházban, halálát váratlan szívleállás okozta - erősítette meg a lapnak három egészségügyi forrás. Az áldozat január 20.-a után járt a kínai Vuhan városában, a fertőzést is onnan hozhatta magával. Hongkongban a legfrissebb adatok szerint 15 fertőzöttet diagnosztizáltak, a hongkongi férfi halálával pedig kettőre emelkedett a betegség folytán a szárazföldi Kínán kívül elhalálozottak száma. Az első esetet a Fülöp-szigetekről jelentették vasárnap, ott egy 44 éves, vuhani férfi halt bele a súlyos tüdőgyulladást okozó fertőzésbe. A kínai férfi és vele utazó élettársa, akinél szintén kimutatták a fertőzést, Hongkongon keresztül utazott a Fülöp-szigetekre. 

Közelítő kór

Németországban már 11 fertőzöttet ápolnak, ketten közülük a járvány központjából, Vuhanból a hét végén hazaszállított német állampolgárok között érkeztek. Bár a fertőzés ténye nem egyértelmű,  hétfőn egy lázas kínai utast különítettek el és vizsgáltak a magyar hatóságok is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Szerző
Frissítve: 2020.02.04. 07:42